Számviteli alapismeretek I. A számviteli információs rendszer

A számvitel fogalma Elszámolási, beszámolási, nyilvántartási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat, a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről külső és belső személyek számára. Célja a megbízható és valós kép kialakítása. gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Számviteli információ A vállalkozás vagyonának értékéről, mennyiségi és minőségi adatairól tevékenységének bevételeiről a bevételszerzés érdekében felmerült ráfordításairól Cél a nyilvános gazdálkodás. gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Nyilvántartás Számla Nyilvántartólap/ raktárbizonylat/stb. Elsődleges összesítés Másodlagos összesítés → bizonylat → alapnyilvántartás → analitika → főkönyv

A számviteli bizonylatok (2000.évi C. törvény) Fogalma 166.§ (1)-(4) Általános alaki és tartalmi kellékei 167.§ (1)-(3) Megőrzése 169.§ (1)-(3)

Bizonylat fogalma Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

Bizonylat fogalma A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. A számviteli bizonylatot – az előzőekben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni

Általános alaki és tartalmi kellékei a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

Általános alaki és tartalmi kellékei A számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható.

Megőrzése A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.

Egyszerűsített számla adattartalma Sorszám Kibocsátás kelte   Eladó (szállító) neve, címe és adószáma Vevő (megrendelő) neve, címe Értékesítés megnevezése, besorolási száma Mennyiségi egység és mennyiség Bruttó egységár és bruttó érték tételesen Ellenérték pénzben kifejezett összege   Százalékérték (25% = 20%; 20% = 16,67%; 5% = 4,76%)   Szöveges utalások : „Mentes az adó alól”  

Alapnyilvántartás - analitika Mennyiségi adatok természetes mértékegységben : óra, db, kg, fő Minőségi adatok a vagyontárgy egyértelmű beazonosításához: szín, méret, cikkszám, rendszám, minőségi osztály, sorszám, helyrajzi szám, stb. Érték adatok egységár, összérték forintban vagy külföldi pénzben kifejezve

Anyagkészlet analitika (egy lehetséges tartalmi előírás) Mennyiség Vételár Kapott engedmény Járulékos költségek Beszállító adatai Tárolás helye Szavatossági idő Cikkszám Értékvesztés Készlet csökkenés elszámolás módszere

Vevőkkel szembeni követelés – analitika ( egy lehetséges tartalmi előírás) Vevő, neve, címe, adószáma, számla száma Számla sorszáma Teljesítés dátuma Fizetési határidő Egységár Mennyiség Termék megnevezése Nettó érték, áfa, bruttó érték Részlet fizetés Pénznem Árfolyam-különbözet Értékvesztés, behajthatatlan követelés

Főkönyvi nyilvántartás: FŐKÖNYVI SZÁMLA Fogalma: egy adott vagyonrészről készített nyilvántartás, amelyben az állomány növekedés és csökkenés értékét rögzítjük előjelek nélkül 2db számoszlopban. Leegyszerűsített séma: KÓD (szám) Vagyontárgy megnevezés Bizonylat sorszám Gazdasági esemény rövid leírása „ + ” Érték növekedés „ - ” Érték csökkenés

Főkönyvi nyilvántartás: FŐKÖNYVI SZÁMLA A nyilvántartások egy részében (meghatározott szabály alapján) „csökkenés-növekedés” oszlopokat találunk. Leegyszerűsített séma: KÓD (szám) Vagyontárgy megnevezés Bizonylat sorszám Gazdasági esemény rövid leírása „ - ” Érték csökkenés „ + ” Érték növekedés

Főkönyvi napló A bizonylatokat időrendi sorrendben rögzíti a törvényben foglalt bizonylati fegyelemben rögzített határidők alapján. s. sz. Gazdasági esemény rövid leírása,bizonylat T-forgalmú számla K-forgalmú összeg

A számviteli információs rendszer elemei Számviteli bizonylat Alapnyilvántartás Analitika Főkönyv Főkönyvi kivonat Leltár Beszámoló

A számvitel feladatai beszámoló-készítés könyvvezetés bizonylati rendszer kialakítása könyvvizsgálat nyilvánosságra hozatal gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Beszámoló Részei Fajtái Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Beszámolókészítés Üzleti évről – általában a naptári évről, kivéve előtársaság, átalakulás, megszűnés, stb. Készítői a gazdálkodók: MNB Vállalkozó Egyéb szervezet Államháztartás szervezetei Előzőek és természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális, és oktatási intézmények gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Vállalkozók minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe

Egyéb szervezetek a) a lakásszövetkezet, b) a társasház, c) a társadalmi szervezet, a köztestület, d) az egyházi jogi személy, e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, g) a közhasznú társaság, h) a Műsorszolgáltatási Alap, i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, j) a víziközmű társulat, k) a befektetési alap, az egyéb alapok, l) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, m) a magánnyugdíjpénztár, n) az önkéntes nyugdíjpénztár, o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, p) a közraktár, r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet

Államháztartás szervezetei azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít Az államháztartást - a központi kormányzat, - az elkülönített állami pénzalapok, - a helyi önkormányzatok, valamint - a társadalombiztosítás költségvetései (alrendszerek) alkotják.

Könyvvezetés Fogalma: A vagyon nagysága vagy összetétele változásainak rögzítése. Fajtái: Kettős könyvvezetés (kétféle nyilvántartás vezetése) idősoros könyvelés a főkönyvi naplóba számlasoros könyvelés a főkönyvi számlákra Egyszeres könyvvezetés naplófőkönyvbe gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Kettős könyvvezetés A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.

Bizonylati rendszer kialakítás Vagyonváltozások dokumentálásához kapcsolódó bizonylatok felsorolása, rögzítése, kezelése, megőrzése Bizonylatok fajtái külső, belső szigorú és nem szigorú számadású gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Bizonylati rendszer Bizonylati elv Bizonylati fegyelem minden vagyonváltozást rögzíteni kell a törvény által előírt tartalmú, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján Bizonylati fegyelem a bizonylat rögzítésének határideje más a pénzeszközhöz kapcsolódó bizonylatok egyéb, nem pénzmozgást dokumentáló bizonylatok esetében. gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről

Könyvvizsgálat tulajdonos érdekében független belső ellenőrzés hitelesítés könyvvizsgálói jelentés, záradék gombaszogi.ildiko@kgk.bmf.hu

Nyilvánosságra hozatal Közzététel – cégbíróságon Letétbe helyezés – székhelyen Egyéb - napilapban, interneten

A számvitel területei Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel külső információs igények → beszámoló Vezetői számvitel belső információs igények → vezetői döntés előkészítés → költséggazdálkodás

Számviteli alapismeretek II. A vállalkozás vagyona

A beszámolók fajtái Éves beszámoló részletes Egyszerűsített éves beszámoló csak összegző adatok

Egyszerűsített éves beszámoló készítői A gazdálkodás nagyságrendje alapján: Az alábbi 3 mutató közül, 2 egymást követő üzleti évben legalább 2 a határérték alatt marad. Mérleg főösszeg: 500 MFt Éves nettó árbevétel: 1000 MFt Foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50 fő

Egyszerűsített éves beszámoló készítői Jogi forma és tevékenység alapján: NEM KÉSZÍTHET - Rt. - Pénzügyi vállalkozás, hitelintézet, biztosító társaság - Konszolidációba bevont vállalkozás - Ha az üzleti év eltér a naptári évtől

Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Feltételei: Nettó árbevétel max. 100 MFt Foglalkoztatottak átl. létszáma max. 50 fő Bt, Kkt Következményei: Egyszerűsített értékelési szabályok

A beszámolók tagolása MÉRLEG – vagyon kimutatás EREDMÉNYKIMUTATTÁS - jövedelem meghatározás KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET - szöveges magyarázat, - elemzések

A mérleg összeállítás bizonylatai Leltár leltárkészítési szabályzat Főkönyvi kivonat főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek összesítése

A leltár Fogalma Adott időpontra vonatkozó, az összes eszközről és az összes forrásról készített tételes fölsorolás. Mennyiségi, minőségi és értékadatokat tartalmaz a gazdálkodó által előírt formában, a felelős vezető aláírásával. Fajtái teljes körű – részleges nyitó – záró – évközi A leltározás módszerei leszámlálás egyeztetés

Fogalmak Eszköz (a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosítása) Forrás (a vagyon eredet szerinti csoportosítása) Mérleg fordulónap (amely napra a leltár és a mérleg vonatkozik, az adott napon meglévő vagyont vizsgáljuk utólag visszakövetkeztetve) Mérleg készítés napja (az a nap, ameddig össze kell gyűjteni az információkat a leltár, ill. a mérleg összeállításához)

A mérleg Fogalma Jellemzői Fajtái - nyitó, záró - „A” és „B” típusú Tagolása - mérleg főcsoportok: A, B,…,G - mérleg csoportok: I., II.,…, VII. - mérleg tételek: 1., 2., …,10.

A mérleg Adott időpontra vonatkozik Az összes eszközről és az összes forrásról készített kimutatás Csak összevont értékadatokat tartalmaz, kerekítve (eFt, MFt) A törvény által előírt formában A felelős vezető aláírásával 2 vagy 3 oszlopos (előző év, helyesbítések, tárgy év) Kétoldalas vagy listaszerű

A leltár és a mérleg Azonosságok - - - - Különbségek - - - (önálló összehasonlításra)

Mérleg egyezőség elve Összes eszköz = Összes forrás Eszközök = Saját + Idegen forrás Aktívák = Passzívák

Eszközök A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) Forgó eszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) Aktív időbeli elhatárolások

A) I. Immateriális javak Alapítás átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése

A) II. Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcs. vagyoni ért. jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járm. Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

A) III. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

B) I. Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek

B) II. Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések …

B) III. Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok …

B) IV. Pénzeszközök Pénztár, csekk Bankbetétek

C) Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások

Források D) Saját tőke I. …VII. E) Céltartalékok F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt köt. II. Hosszú lejáratú köt. III. Rövid lejáratú köt. G) Passzív időbeli elhatárolások

D) Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

E) Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék

F) I. Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

F) II. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt váll.-sal szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő váll.-sal szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

F) III. Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek …

G) Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek

Számviteli alapismeretek III. Gazdasági események

Gazdasági események Fogalma olyan események a gazdálkodásban, amelyek a vagyon nagyságát, vagy összetételét megváltoztatják. Rögzítése a főkönyvben csak a MÉRLEG EGYEZŐSÉG ELVE alapján! (összes eszköz = összes forrás)

Gazdasági események Fajtái egyszerű gazdasági események: nincs eredményre gyakorolt hatás összetett gazdasági események: van eredményre gyakorolt hatás

Egyszerű gazdasági események A vagyon (mérleg főösszeg) nem változik a) eszközök összetétele változik (mert az egyik E+ és a másik E-) b) források összetétele változik (mert az egyik F+ és a másik F-) A vagyon nagysága megváltozik a) mérleg főösszeg nő (mert egyik E+ és egyik F+) b) mérleg főösszeg csökken (mert egyik E- és egyik F-)

Forrás körforgás jellegű gazdasági események Jegyzett tőke emelése tőketartalékból Elemzés: jegyzett tőke nő és tőketartalék csökken E mérleg …... F D) I. + D) III. - ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Tőkebevonás jellegű gazdasági események Gép vásárlás halasztott fizetéssel beruházások állománya nő és a szállító felé kötelezettség nő E MÉRLEG F A) II.5. + vételár F) III.4. + vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Tőkekivonás jellegű gazdasági események Szállító kifizetése átutalással pénzeszköz csökken és szállító felé kötelezettség csökken E MÉRLEG F B) IV.2. - vételár F) III.4. - vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Eszköz körforgás jellegű gazdasági események Anyagvásárlás készpénzért anyagkészlet nő és készpénz csökken E MÉRLEG F B) I.1. + vételár B) IV.1. - vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Tőke kivonás jellegű gazdasági események Tb járulék átutalás pénzeszköz csökken és tb kötelezettség csökken E MÉRLEG F B) IV. 2. - tb kötelezettség F) III. 8. - tb kötelezettség ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Eszköz körforgás jellegű gazdasági események Szoftver vásárlás készpénzért szellemi termékek állománya nő és készpénz csökken E MÉRLEG F A) I. 4. + vételár B) IV. 1. - vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Eszköz körforgás jellegű gazdasági események Váltó elfogadása a vevőtől váltókövetelés nő és vevőkövetelés csökken E MÉRLEG F B) II. 1. - eredeti követelés B) II. 4. +eredeti követelés ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Eszköz körforgás jellegű gazdasági események Tartós részesedés vásárlása leányvállalatban tartós részesedés nő a kapcsolt vállalkozásban és pénzeszköz csökken E MÉRLEG F A) III. 1. + vételár B) IV.2. - vételár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

A könyvvezetés fogalma (12.§) A gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan, a törvényben rögzített szabályok szerint nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja.

A könyvvezetés jellemzői (159.§) a számviteli alapelvek betartásával magyar nyelven valóságnak megfelelően eszközök és források változásáról folyamatosan zárt rendszerben áttekinthetően

A könyvvezetés fajtái Kettős könyvvezetés Egyszeres könyvvezetés idősoros könyvelés főkönyvi naplóba számlasoros könyvelés főkönyvi számlákra Egyszeres könyvvezetés naplófőkönyvbe

Az egységes számlakeret (160.§) Minden gazdálkodóra vonatkozik Egységes rendszer A számviteli adatrögzítés alapja Kódrendszer Mérleg - eszközök (1., 2., 3.) - források (4.) Eredménykimutatás - bevételek (9.) - költségnemek, AST (5.) - ráfordítások (8.)

Vállalkozói számlarend (161.§) Az egységes számlakeret alapján Beszámolóhoz kapcsolódó adatszolgáltatás Analitikára épül A megalakulást követő 90 napon belül készül Felelőse a gazdálkodó képviseletére jogosult személy

A számlarend tartalma számla száma és megnevezése számla tartalma állományváltozások gazdasági eseményei és más számlákkal való kapcsolata a főkönyvi számlák és az analitika kapcsolata a számlarendet alátámasztó bizonylati rendszer

A kódrendszer felépítése 1. Számlaosztály – Befektetett eszközök 1 Számlacsoport – Immateriális javak 4. Számla – Szellemi termékek +

A főkönyvi számla Fogalma: egy adott vagyonrészről készített nyilvántartás, amelyben az állomány- növekedés és - csökkenés értékét rögzítjük előjelek nélkül 2 db számoszlopban. 1., 2., 3., 5., 8. számlaosztály jellege , - azaz a bal oldalon állománynövekedés, a jobb oldalon állománycsökkenés 4., 9. számlaosztály jellege - , + azaz a bal oldalon állománycsökkenés, a jobb oldalon állománynövekedés Bal oldal jele: „T” Jobb oldal jele: „K”

Számlacsoportok (1., 2.) 11. Immateriális javak 12.-16. Tárgyi eszközök 17.-19. Befektetett pénzügyi eszközök 21-22. Anyagok 23. Befejezetlen és félkésztermékek 24. Növendék, hízó és egyéb állatok 25. Késztermékek 26. Áruk 27. Közvetített szolgáltatások 28. Göngyölegek

Számlacsoportok (3.) 31. Követelés áruszállításból… (vevők) 32. Követelés kapcsolt vállalkozással szemben 33. Követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 34. Váltókövetelés 35. Adott előleg 36. Egyéb követelés 37. Értékpapírok 38. Pénzeszközök 39. Aktív időbeli elhatárolások

Számlacsoportok (4.) 41. Saját tőke 42. Céltartalék 43. Hátrasorolt kötelezettség 44. Hosszú lejáratú kötelezettség 45-47. Rövid lejáratú kötelezettség 48. Passzív időbeli elhatárolás

Egyszerű gazdasági események elemzése és könyvelése

Szállító felé kötelezettség Gépvásárlás számlára Vagyonrész-változás Beruházások + Szállító felé kötelezettség Beszámoló rovata AII. FIII. Főkönyvi számla 161. + - 454. - + Könyvelése T-161. beruházások K-454. szállítók

Szoftvervásárlás készpénzes számlára Vagyonrész- változás Szellemi termék + Pénztár - Beszámoló rovata AI. BIV. Főkönyvi számla 114. + - 381. Könyvelése T-114. szellemi termék K-381. pénztár

Anyagvásárlás számlára Vagyonrész- változás Anyagkészlet + Szállító felé kötelezettség Beszámoló rovata BI. FIII. Főkönyvi számla 211. + - 454. - + Könyvelése T- 211. anyagkészlet K-454. szállítók

Áruvásárlás készpénzért Vagyonrész változás Árukészlet + Pénztár - Beszámoló rovata BI. BIV. Főkönyvi számla 261. + - 381. + - Könyvelése T-261. áruk beszerzési áron K-381. pénztár

Hibás áru visszaküldése és az ellenérték kifizetése Vagyonrész- változás Pénztár + Árukészlet - Beszámoló rovata BIV. BI. Főkönyvi számla 381. + - 261. + - Könyvelése T-381. pénztár K-261. áruk beszerzési áron

Gépvásárlás számlájára kapott minőségi árengedmény Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Beruházások Beszámoló rovata FIII. AII. Főkönyvi számla 454. - + 161. + - Könyvelése T-454. szállítók K-161. beruházások

Leányvállalati részvény- vásárlás készpénzért Vagyonrész- változás Tartós részesedés + Pénztár - Beszámoló rovata AIII. BIV. Főkönyvi számla 171. + - 381. + - Könyvelése T-171. tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban K-381. pénztár

Váltó elfogadása Vagyonrész- változás Váltókövetelés + Vevőkövetelés - Beszámoló rovata BII. Főkönyvi számla 341. + - 311. Könyvelése T-341. váltókövetelés K-311. vevőkövetelés

Szállítói tartozás kifizetése Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Bankbetét Beszámoló rovata FIII. BIV. Főkönyvi számla 454. - + 384. + - Könyvelése T-454. szállítók K-384. elszámolási betétszámla

Bérfizetés átutalással Vagyonrész- változás Dolgozó felé kötelezettség - Bankbetét Beszámoló rovata FIII. BIV. Főkönyvi számla 471. - + 384. + - Könyvelése T-471. jövedelem- elszámolás K-384. elszámolási betétszámla

Tőketartalék áthelyezése eredménytartalékba Vagyonrész- változás Tőketartalék - Eredménytartalék + Beszámoló rovata DIII. DIV. Főkönyvi számla 412. - + 413. - + Könyvelése T-412. tőketartalék K-413. eredménytartalék

Kölcsön fölvétele 5 év futamidőre Vagyonrész- változás Pénztár + Hosszú lejáratú kölcsön Beszámoló rovata BIV. FII. Főkönyvi számla 381. + - 441. - + Könyvelése T-381. pénztár K-441. hosszú lejáratú kölcsön

Beruházási hitel fölvétele Vagyonrész- változás Szállító felé kötelezettség - Hosszú lejáratú kötelezettség + Beszámoló rovata FIII. FII. Főkönyvi számla 454. - + 444. Könyvelése T-454. szállítók K-444. beruházási és fejlesztési hitelek

3 éves futamidejű kölcsönfolyósítás Vagyonrész- változás Tartósan adott kölcsön + Bankbetét - Beszámoló rovata AIII. BIV. Főkönyvi számla 193. + - 384. Könyvelése T-193. tartósan adott kölcsön K-384. elszámolási betétszámla

Adott kölcsön tőketörlesztése Vagyonrész- változás Pénztár + Tartósan adott kölcsön - Beszámoló rovata BIV. AIII. Főkönyvi számla 381. + - 193. + - Könyvelése T-381. pénztár K-193. tartósan adott kölcsön

Kapott kölcsön tőketörlesztése Vagyonrész- változás Rövid lejáratú kölcsön - Pénztár Beszámoló rovata FIII. BIV. Főkönyvi számla 451. - + 381. + - Könyvelése T-451. rövid lejáratú kölcsön K-381. pénztár

Kötvénykibocsátás névértéken Vagyonrész- változás Elkülönített bankbetét + Hosszúlejáratú kötelezettség Beszámoló rovata BIV. FII. Főkönyvi számla 385. + - 443. - + Könyvelése T-385. elkülönített bankbetét K-443. tartozás kötvénykibocsátásból

Kötvénytartozás törlesztése Vagyonrész- változás Hosszúlejáratú kötelezettség - Bankbetét Beszámoló rovata FII. BIV. Főkönyvi számla 443. - + 384. + - Könyvelése T-443. tartozás kötvénykibocsátásból K-384. elszámolási betétszámla

Beruházás aktiválása épületté Vagyonrész- változás Ingatlanok + Beruházások - Beszámoló rovata AII. Főkönyvi számla 123. + - 161. + - Könyvelése T-123. épületek K-161. beruházások

Számviteli alapismeretek IV. Bekerülési érték

Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

Vállalkozáson kívülről történő szerzés esetén BESZERZÉSI ÁR Vásárlás: a nettó vételár Apport átvétel: a társasági szerződés szerinti érték Csere: a csereszerződés szerinti érték Követelés fejében átvételnél: az eredeti követelés értéke Térítés nélküli átvételnél: az átadónál szereplő nyilvántartási érték MINDENÜTT TARTALMAZZA A JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEKET, ÉS MAX. A PIACI ÉRTÉK LESZ A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK.

Járulékos költségeket növelnek: felárak az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, vagy raktárba szállításával kapcsolatban felmerült szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai bizományi díj beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek vámterhek

Járulékos költségeket növelnek: illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke] az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj) a vásárolt vételi opció díja

Járulékos költségeket növelnek: beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön - bankgarancia díja - kezelési díj - folyósítási jutalék - rendelkezésre tartási jutalék - szerződés közjegyzői hitelesítésének díja a felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba szállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a beruházáshoz kötődő - az eszköz üzembe helyezéséig - a biztosítási díj

Járulékos költségeket növelnek: a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamvesztesége a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (betanítás) díjai, közvetlen költségei

Járulékos költségeket növelnek ingatlanokra: építési telek (földterület) és rajta lévő épület beszerzésekor az épület, építmény beszerzési, bontási költségei vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló új beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni

Járulékos költségeket növelnek: a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíj

A bekerülési értéket csökkenti: kapott árengedmény a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, és a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege devizakötelezettség árfolyamnyeresége

Nem változtatja meg a beszerzési árat: vissza nem térítendő fejlesztési támogatás kapott kölcsön, hitel levonható ÁFA a megosztandó ÁFA levonható része az aktiválás utáni időszakra esedékes kamat és biztosítási díj karbantartási költségek az aktiválás után beszerzett tartozék és tartalék alkatrészek

Speciális bekerülési értékek: Vevők: számla bruttó végösszege Kamatozó értékpapír: kamat nélküli vételár Váltókövetelés: eredeti követelés Váltótartozás: névérték Kölcsön: a jóváírt pénzösszeg Hitel: a lehívott összeg Adott előleg: ÁFA nélküli összeg

Saját előállítás közvetlen önköltsége: az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, vetítési alapok, jellemzők segítségével elszámolhatók

Devizás eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke: Általános szabály - MNB hivatalos árfolyama - kiválasztott pénzintézet középárfolyama Indoklás mellett - kiválasztott pénzintézet eladási árfolyama - kiválasztott pénzintézet vételi árfolyama - keresztárfolyam

Eszközök mérlegértéke bekerülési érték beszerzési ár vagy közvetlen önköltség - leértékelések értékcsökkenés vagy értékvesztés + felértékelések visszaírások és/vagy értékhelyesbítés

Leértékelések Értékcsökkenés – AI. és AII. - terv szerinti értékcsökkenés: VI. T-5.értékcsökkenési leírás K-1.imm.j., tárgyi eszközök - terven felüli értékcsökkenés: VII. T-8.egyéb ráfordítás K-1.imm.j., tárgyi eszközök Értékvesztés – AIII. és B - pénzügyi eszközökre: IX. T-8.pénzügyi ráfordítás K-1.,3.értékpapírok - többi eszközre: VII. T-8.egyéb ráfordítás K- 2., 3. készlet, követelés

Terv szerinti értékcsökkenés a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) érték alapján azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják a felosztás arányát a bevételszerzéshez való hozzájárulás alapján kell tervezni

Terv szerinti értékcsökkenés egyedi eszköz várható használata alapján az eszköz élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása ütemében az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni a rendeltetésszerű használatbavételtől (az üzembe helyezéstől) kell alkalmazni

Terv szerinti értékcsökkenés fajtái az elhasználódás üteme szerint lineáris, degresszív, progresszív, vegyes a számítás módszere szerint - bruttó értékre fix kulccsal - nettó értékre fix kulccsal - teljesítmény arányos - évek száma arányában - szorzószámos

Terv szerinti értékcsökkenés adatai bruttó érték - halmozott bekerülési érték maradványérték - használati idő végén várható piaci érték tervezett használati idő vagy teljesítmény leírás módszere nettó érték - a halmozott értékcsökkenésekkel csökkentett bruttó érték

Terv szerinti értékcsökkenés számítása bruttó érték alapján fix leírási kulccsal lineáris leírás a vállalkozó megtervezi az eszköz élettartamát és ez idő alatt minden évben ugyanannyi értékcsökkenést számol el az időszak végére az eszköz nettó értéke a maradványérték lesz az éves leírási hányadot százalékosan határozzák meg, ez a leírási kulcs (100% : évek száma) pl. 5 éves élettartam esetén 20% a leírási kulcs

Példa lineáris leírásra bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt megoldás összes écs: 14M-5M = 9M éves écs: 9M : 3év = 3M év éves écs halmozott nettó érték 1. 3M 11M 2. 6M 8M 3. 9M 5M

Terv szerinti értékcsökkenés számítása szorzószámos módszer a lineáris módszer szerinti fix kulcsokat átsúlyozzák az egyes évek eltérő használatának megfelelően (azaz, azokban az években, amikor többet használják az eszközt, a fix kulcsnál nagyobb százalékú leírást alkalmaznak) pl. 5 év használati idő esetén a szorzószámok 1,7 és 1,2 és 1 és 0,7 és 0,4 akkor a leírási kulcsok 34%, 24%, 20%, 14%, és 8% lesznek.

Példa szorzószámos leírásra bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt szorzószámok: 1,4 és 1,2 és 0,4 megoldás összes écs: 14M-5M = 9M leírási kulcsok: 46,2% és 39,6% és 14,2% év éves écs halmozott nettó érték 1. 4,158M 9,842M 2. 3,564M 7,722M 6,278M 3. 1,278M 9M 5M

Terv szerinti értékcsökkenés számítása évek száma összegének módszere az előző módszer másik változata, amely szerint az egyes évek értékcsökkenése közti különbség azonos (a matematikában használatos arányos osztás elvét alkalmazza) pl. 4 év használati idő esetén a leírás aránya: 4 : 3 : 2 :1 évek számának összege: 1+2+3+4 = 10 arányszám = (bruttó – maradványérték): 10

Példa évek száma összegének módszerére bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt megoldás összes écs: 14M-5M = 9M arányszám = 9M : (3+2+1) = 1,5M év éves écs halmozott nettó érték 1. 4,5M 9,5M 2. 3M 7,5M 6,5M 3. 1,5M 9M 5M

Terv szerinti értékcsökkenés számítása nettó érték alapján fix leírási kulccsal minden évben a nettó érték előre meghatározott százalékát számolják el pl. leírási kulcs 40% 1. év B  40% = értékcsökkenés nettó érték = B  60% 2. év (B  60%)  40% = értékcsökkenés nettó érték = ( B  60%) x 60% 3. év (B  60%  60%)  40% = értékcsökkenés nettó érték = (B  60%  60%) x 60%

Példa nettó érték alapján fix kulcsos leírásra bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év leírási kulcs: 30% év éves écs halmozott nettó érték 1. 4,2M 9,8M 2. 9,8x0,3 2,94M 7,14M 6,86M 3. 6,86x0,3 2,058M 9,198M 4,802M

Terv szerinti értékcsökkenés számítása teljesítmény arányos leírás nem a használat időtartamát, hanem a műszaki paraméterek alapján az eszköz várható teljesítményét kell meghatározni egy teljesítményegységre (gépóra, futás kilométer) jutó összes értékcsökkenés lesz egy egység elszámolható költsége

Példa teljesítmény arányos leírás esetén bekerülési érték: 14MFt tervezett használati idő: 3 év maradványérték: 5MFt tervezett összes teljesítmény 100e km tényleges teljesítmény 1.év: 40ekm, 2.év: 35ekm, 3.év: 25ekm megoldás összes écs =14M-5M = 9M 1km költsége = 9M : 100e = 90Ft év éves écs halmozott nettó érték 1. 3,6M 10,4M 2. 3,15M 6,75M 7,25M 3. 2,25M 9M 5M

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés földterületre, telekre (bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) erdő bekerülési (beszerzési) értékére üzembe nem helyezett beruházásra képzőművészeti alkotásra régészeti leletre kép- és hangarchívumra, egyéb gyűjteményre műemléki védettségű épületre üzleti vagy cégértékre egyéb más eszközre, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről-évre nő.

Terv szerinti értékcsökkenés időkorlátai max. 5 év - alapítás, átszervezés aktivált értéke - kísérleti fejlesztés aktivált értéke min. 5 év - pozitív üzleti vagy cégérték a szerződés időtartamára - vagyoni értékű jogok

Terven felüli értékcsökkenés immateriális javak tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása kötelező T-8. egyéb ráfordítás K-1. imm.javak, tárgyi eszközök

Terven felüli értékcsökkenés immateriális javak, tárgyi eszköz (a beruházás is) - értéke tartósan lecsökken, feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan vagyoni értékű jog - a szerződés csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető befejezett kísérleti fejlesztés - a fejlesztés eredményeképpen folytatott tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik befejezetlen kísérleti fejlesztés - eredménytelen lesz üzleti vagy cégérték - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében

Értékvesztés könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása kötelező - értékpapír T- 8. pü-i ráfordítás K- 1., 3. értékpapír - készlet T- 8. egyéb ráfordítás K- 2. készlet - követelés T- 8. egyéb ráfordítás K- 1.,3. követelés

Értékvesztés esetei befektetésnél - a társaság piaci megítélése romlik kamatozó értékpapír - névértéke nem térül meg követelés - várhatóan csak részben realizálódik készlet - eredeti rendeltetésének nem felel meg - megrongálódott - felhasználása, értékesítése kétségessé vált - feleslegessé vált

Felértékelések: visszaírás könyv szerinti érték a mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján, és korábban volt leértékelése elszámolása kötelező - terven felüli értékcsökkenés visszaírása T- 1.imm.j., tárgyi eszközök K- 9. egyéb bevétel - értékvesztés visszaírása értékpapír T- 1., 3. értékpapír K- 8. pü-i ráfordítás készlet T- 2. készlet K- 9. egyéb bevétel követelés T- 1.,3. követelés K- 9. egyéb bevétel

Felértékelések: értékhelyesbítés visszaírások után, ha a könyv szerinti érték mérleg fordulónapon tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint ezen eszköz piaci értéke a mérlegkészítés napján elszámolása LEHETŐSÉG - Immateriális javak: AI.3 és AI.4. - Tárgyi eszközök: AII.1., AII.2., AII.3., AII.4. - Befektetett pénzügyi eszközök: AIII.1., AIII.3. Könyvelés: T- 1. befektetett eszköz K-4. értékelési tartalék

Számviteli alapismeretek V. Értékelési szabályok 2.

Eszközök állomány- csökkenésének elszámolása egyedileg nyilvántartott eszközökre különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközökre

A csökkenések elszámolásának módszerei A számviteli törvény szerint elfogadott: - egyedi beszerzési áron - FIFO (first in first out) - átlagos beszerzési áron A törvényben nem engedélyezett: - LIFO - HIFO - LOFO

Példa 5Ft/db 6db 30Ft 7Ft/db 44db 308Ft … 20db 30db 8Ft/db 70db 560Ft egységár mennyiség érték nyitó 5Ft/db 6db 30Ft 1.beszerzés 7Ft/db 44db 308Ft 1.felhasználás … 20db maradt 30db 2.beszerzés 8Ft/db 70db 560Ft 2.felhasználás 60db Záró készlet 40db

Megoldás FIFO módszerrel 1. Felhasználás: Maradt: 2. Felhasználás: Zárókészlet:

Megoldás FIFO módszerrel egységár mennyiség érték nyitó 5Ft/db 6db 30Ft 1.beszerzés 7Ft/db 44db 308Ft 1.felhasználás maradt 2.beszerzés 2.felhasználás Záró készlet

Megoldás felhasználáskori átlagár módszerével 1. Felhasználás: Maradt: 2. Felhasználás: új átlagár = Zárókészlet:

Megoldás felhasználáskori átlagár módszerével egységár mennyiség érték nyitó 5Ft/db 6db 30Ft 1.beszerzés 7Ft/db 44db 308Ft 1.felhasználás maradt 2.beszerzés 2.felhasználás Záró készlet

A módszerek alkalmazásának lehetőségei vásárolt készletek sajáttermelésű készletek materializált értékpapírok devizaszámla valutapénztár egyéb, különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközök

Az általános forgalmi adó jellemzői Közvetett Forgalmi Általános Többfázisú Hozzáadott értékre Cél-ország elve Lineáris Központi

ÁFA elszámolás +ÁFA Favágó - 100 20 20-0=20 Bútorgyár 800 160 160-20= vállalkozás vételár +ÁFA levonható eladásiár fizetendő rendezendő ÁFA Favágó - 100 20 20-0=20 Bútorgyár 800 160 160-20= 140 Kereskedő 1000 200 200-160= 40 Fogyasztó 1200

Adóköteles: a forgalomba hozatal Állam felé kötelezettség nő Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén keletkezik - apport átadás - ingyenes átadás Fizetendő ÁFA Áthárítható az átvevőre Általános mértéke: 25%, export: 0% Bizonylatai: számla, készpénzes számla

Beszerzések ÁFA tartalma Levonható ÁFA - állam felé kötelezettség csökken Le nem vonható ÁFA - beszerzési ár része Megosztandó ÁFA - olyan beszerzésekre, amelyek adóköteles és nem adóköteles tevékenységhez egyaránt kapcsolódnak. A bevételek arányában kell arányosítani, és az előző két csoportba átsorolni.

ÁFA mentesség Alanyi adómentesség - bevételi értékhatárhoz kötött - választható Tárgyi adómentesség - meghatározott tevékenységhez kötött - kötelező Következménye - nem lehet levonható ÁFÁ-t érvényesíteni, a beszerzési ár vagy a költség része

Számviteli alapismeretek VI. Bevétel, költség, ráfordítás, eredmény

Alapfogalmak Bevétel: Egy külső fél által ELISMERT érték. Költség: A termék vagy szolgáltatás előállításához, forgalmazásához felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Ráfordítás: A vállalkozás működéséhez szükséges erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke.

Az eredmény Egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbözete Lehet 0, nyereség, veszteség Hozamok értelmezése - létrehozott teljesítmények várható ellenértéke - értékesített, kibocsátott teljesítmények ellenértéke - kibocsátott teljesítmények pénzügyileg realizált ellenértéke Ráfordítások értelmezése - létrehozott teljesítmények érdekében felmerült ráfordítások - értékesített teljesítményekhez kapcsolódó ráfordítások - pénzügyileg is realizált teljesítmények ráfordításai

Az eredmény értelmezése Létrehozott eredmény - megtermelt Realizált eredmény - forgalmazott Pénzügyileg is realizált - pénzben is teljesített

Feladat Mennyi a - megtermelt eredmény? - forgalmazott eredmény? - pénzügyileg realizált eredmény? HA - 100 db terméket állítottak elő, - 90 db-ot adtak el, - az eladási ár 5 Ft/db, - a követelés felét már kifizette a vevő, - 1 db termék előállítási költsége 4 Ft/db.

Megoldás megtermelt eredmény 100 db x (5-4) Ft/db = 100 Ft forgalmazott eredmény 90 db x (5-4) Ft/db = 90 Ft pénzügyileg realizált eredmény 45 db x (5-4) Ft/db = 45 Ft

Az eredmény számviteli értelmezése Bevétel: külső fél által elismert érték, tehát a forgalmazáshoz kötődik Eredmény: bevételek és a bevételszerzés érdekében felmerült ráfordítások különbsége Az előző példa alapján a számvitelben a forgalmazáshoz, azaz az értékesítéshez kötődik az eredmény: 90 db x (5-4) Ft/db = 90 Ft

A vállalkozás tevékenységei Szokásos tevékenység - alaptevékenység pl. termelés, szolgáltatás,kereskedelem - pénzügyi tevékenység pl. értékpapírokkal, pénzeszközökkel, hitelekkel, kölcsönökkel kapcsolatos Rendkívüli tevékenység a törvény előírása szerint

A tevékenységek eredménye Alaptevékenység eredménye a) árbevétel – értékesítés költségei=eredmény b) egyéb bevétel – egyéb ráfordítás=eredmény Pénzügyi műveletek eredménye pénzügyi bevételek – pénzügyi ráfordítások Rendkívüli műveletek eredménye rendkívüli bevételek – rendkívüli ráfordítások

Árbevétel fogalma Értékesített - áru - késztermék - félkész termék - szolgáltatás vevő által elismert, forgalmi adók nélküli, bizonylattal dokumentált értéke.

Költségek Költségnemek: Anyagjellegű Személyi jellegű Értékcsökkenési leírás A költségek viszonya az értékesítéshez: Értékesítés közvetlen költsége Értékesítés közvetett költsége

Anyagjellegű ráfordítások Anyagköltség anyagfelhasználás beszerzési áras értéke Igénybevett szolgáltatás szállítás, raktározás, bérlés, posta, telefon, könyvelés, stb. Egyéb szolgáltatás banki, pénzügyi, biztosítási, hatósági szolgáltatás Eladott áruk beszerzési értéke eladási céllal vett termékek,saját göngyölegek értéke Közvetített szolgáltatások továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények

Személyi jellegű ráfordítások Bruttó bér törzsbér, jutalék, jutalom, pótlékok, prémium, 13. havi fizetés Egyéb személyi jellegű kifizetések betegszabadság, táppénz, költségtérítések, egyéb juttatások Bérjárulékok társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs járulék, stb.

Értékcsökkenési leírás Terv szerinti értékcsökkenés Tárgyi eszközökre és immateriális javakra Tervezés a használatba vételkor: - bekerülési érték - tervezett használati idő vagy teljesítmény - várható maradványérték - leírás módszere alapján

Egyéb műveletek AI. és AII. értékesítése Káresemény Selejtezés Hiány Büntetések Eszköz leértékelések (kiv. pénzügyi eszközök) Céltartalék képzés, föloldás

Pénzügyi műveletek Értékpapír értékesítés Deviza-, valutaváltás Pénzügyi eszközök, hitelek, kölcsönök kapott és fizetett hozama Értékpapírok, ill. külföldi fizetőeszközben meghatározott eszközök és források átértékelése Sconto

Rendkívüli műveletek Térítés nélküli átadás Térítés nélküli átvétel Apport átadás Jegyzett tőke leszállítása visszavásárolt saját részvény bevonásával

Besorolások 1. Alapbér Fizetett kötbér Cégbejegyzési illeték Ingatlan értékesítés eladási ára Ingatlan értékesítés nyilvántartási értéke Jegyzett tőke leszállításakor a névérték Kapott kamat Késztermék értékesítés ellenértéke Térítés nélkül átadott gép nyilvántart. szerinti ért. Terven felüli értékcsökkenés

Besorolások 2. Áru értékvesztése Bankszámla vezetés díja Értékpapír eladás árfolyamvesztesége Félkésztermék értékesítés ellenértéke Dolgozói jutalék Kapott kötbér Műszaki gép értékesítésének eladási ára Műszaki gép értékesítésének nyilvántartási értéke Nyeremény Térítés nélkül átadott készlet nyilvántartási értéke

Besorolások 3. Fizetett késedelmi kamat Hatósági díj Járművek értékesítésének eladási ára Járművek értékesítésének nyilvántartási értéke Jutalom Káresemény kárértéke Kiskereskedelmi áruértékesítés ellenértéke Térítés nélkül átadott értékpapír nyilvántartási értéke Terv szerinti értékcsökkenés Valutaváltás árfolyamnyeresége

Besorolások 4. Bankgarancia díja Devizaváltás árfolyamvesztesége Export áruértékesítés ellenértéke Áruhiány Kapott késedelmi kamat Kötvény értékvesztés Telek értékesítésének eladási ára Telek értékesítésének nyilvántartási értéke Térítés nélkül átadott termék nyilvántartási értéke Túlórapótlék

Besorolások 5. 13. havi fizetés Adóbírság Apportba átadott gép szerződés szerinti értéke Értékpapír eladás árfolyamnyeresége Jegyzett tőke leszállításakor a nyilvántartási érték Postaköltség Szolgáltatás értékesítés ellenértéke Tárgyi eszközök értékesítésének eladási ára Tárgyi eszköz értékesítés nyilvántartási értéke Terven felüli értékcsökkenés visszaírás

Besorolások 6. Apportba átadott áru szerződés szerinti értéke Biztosítási díj Immateriális javak értékesítésének eladási ára Immateriális javak értékesítésének nyilvántartási értéke Mulasztási bírság Munkáltatót terhelő táppénz Részvény értékvesztés Tárgyi eszköz értékesítés ellenértéke Térítés nélkül átvett eszköz értéke Valutaváltás árfolyam vesztesége

Besorolások 7. Apportba átadott termék szerződés szerinti értéke Bérleti díj Betegszabadság Céltartalék képzés Devizaváltás árfolyamnyeresége Követelés értékvesztése Anyag selejtezése Szoftver értékesítés eladási ára Szoftver értékesítés nyilvántartási értéke Hitel rendelkezésre tartási jutaléka

Besorolások 8. Apportba átadott értékpapír szerződés szerinti értéke Céltartalék föloldás Fizetett kamat Gép értékesítés eladási ára Gép értékesítés nyilvántartási értéke Kapott kártérítés Nagykereskedelmi áruértékesítés ellenértéke Prémium Telefon alapdíja Váltó értékvesztés

Megoldások

Számviteli alapismeretek VII. Eredménykimutatás

Példa Számítsa ki kétféle módszerrel a számviteli eredményt! - 1000 db terméket állítottak elő a tárgyévben, - 1100 db-ot adtak el, - az eladási ár 7 Ft/db, - a követelés felét már kifizette a vevő, - 1 db termék előállítási költsége 6 Ft/db.

A számviteli eredményszámítás módszerei 1. FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL Értékesítés árbevétele – értékesítés költségei (közvetlen és közvetett költségek) 1100 db x 7 Ft/db – 1100 db x 5 Ft/db = 7700 Ft – 5500 Ft = 2200 Ft 2. ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL Értékesítés árbevétele – időszak ÖSSZES költsége + el nem adott, tárgyidőszaki teljesítmény – előző időszak tárgyévben eladott teljesítménye 7700 Ft – 1000 db x 5 Ft/db - 100 db x 5 Ft/db = 7700 Ft – 5000 Ft - 500 Ft

A beszámolók tagolása MÉRLEG – vagyon kimutatás EREDMÉNYKIMUTATTÁS - jövedelem meghatározás KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET - szöveges magyarázat, - elemzések

Az eredménykimutatás jellemzői A beszámoló része Kötött formájú - törvény által előírt sorokkal és szerkezettel Csak értékadatokkal - E Ft-ban, 100 MRD Ft mérlegfőösszegtől M Ft-ban Készítése a főkönyvi kivonat alapján Összevont adatokat tartalmaz - részletezés a kiegészítő mellékletben

Az eredménykimutatás célja Az egyes tevékenységek eredményének elszámolása - alaptevékenység - pénzügyi műveletek - rendkívüli műveletek Az egyes időszakok jövedelmezőségének bemutatása Jövőbeni döntések előkészítésének megalapozása

Az erdménykimutatások fajtái Formája szerint - listaszerű: „A” változat - kétoldalas: „B” változat Módszere szerint - összköltség eljárással - forgalmi költség eljárással Részletezettsége szerint - éves beszámoló: arab számos bontás is - egyszerűsített éves beszámoló: csak római számos bontás

Eredménykategóriák Az alaptevékenység eredménye: A) ÜZEMI, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A pénzügyi tevékenység eredménye: B) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE Ezek együtt: C) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A + B) A rendkívüli tevékenység eredménye: D) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY Mind együtt: E) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (C + D) „-” Nyereséget terhelő adó F) ADÓZOTT EREDMÉNY (E – adó) G) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (F – osztalék)

Üzemi, üzleti tevékenység eredménye I.       Értékesítés nettó árbevétele II.      Aktivált saját teljesítmények értéke III.     Egyéb bevételek IV.     Anyagjellegű ráfordítások V.      Személyi jellegű ráfordítások VI.     Értékcsökkenési leírás VII.   Egyéb ráfordítások     A.      Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye  (I+II+III-IV-V-VI-VII)

Aktivált saját teljesítmény 03.     Saját termelésű készletek állományváltozása (befejezetlen-, félkész- és késztermék záró és nyitó állományának különbözete) 04.     Saját előállítású eszközök aktivált értéke (saját kivitelezésű beruházás és szellemi termék önköltsége, alapítás-, átszervezés aktivált értéke,kísérleti fejlesztés aktivált értéke, saját termelésű készlet állomány csökkenése, ha egyéb vagy rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, stb.) II.      Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04)

Egyéb bevételek AI. és AII. értékesítésekor az eladási ár Káresemény kapcsán a járó/kapott kártérítés Járó büntetés jellegű bevételek (kapott késedelmi kamat, kapott kötbér, stb.) Értékvesztés visszaírása (kiv. pénzügyi eszközök) Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Céltartalék föloldás Kapott mennyiségi engedmény (rabatt) Költségek fedezésére kapott támogatás, stb.

Egyéb ráfordítások AI. és AII. értékesítésekor a könyv szerinti érték Káresemény, selejtezés, hiány Fizetendő büntetések (bírság, kötbér, késedelmi kamat, stb.) Értékvesztés (kivétel: pénzügyi eszközök) Terven felüli értékcsökkenés Céltartalék képzés Adott mennyiségi engedmény (rabatt)

Pénzügyi műveletek eredménye Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű  bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII.  Pénzügyi műveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX.     Pénzügyi műveletek ráfordításai B.      Pénzügyi műveletek eredménye  (VIII-IX)

Pénzügyi műveletek bevétele Kapott kamat Kapott osztalék Árfolyam nyereség Kapott skontó

Pénzügyi műveletek ráfordításai Fizetett kamat Pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása Árfolyam veszteség Adott skontó

Adózás előtti eredmény A.      Üzemi, üzleti tevékenység eredménye B.      Pénzügyi műveletek eredménye C.      Szokásos vállalkozási eredmény  (A+B) X.      Rendkívüli bevételek XI.     Rendkívüli ráfordítások D.      Rendkívüli eredmény  (X-XI) E.      Adózás előtti eredmény  (C+D)

Rendkívüli bevételek Térítés nélküli átvételnél az átadónál szereplő nyilvántartási érték (max. a piaci érték) Apport átadásnál a megszerzett részesedések társasági szerződés szerinti értéke Jegyzett tőke leszállításánál a visszavásárolt saját részvény bevonásakor a névérték Elengedett kötelezettség

Rendkívüli ráfordítások Térítés nélküli átadásnál az eszköz könyv szerinti értéke Apport átadásnál az eszköz könyv szerinti értéke Jegyzett tőke leszállítása visszavásárolt saját részvény bevonásakor a részvény könyv szerinti értéke Elengedett követelés

Mérleg szerinti eredmény E.      Adózás előtti eredmény  (C+D) XII.   Adófizetési kötelezettség F.      Adózott eredmény  (E-XII) 22.     Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre 23.     Jóváhagyott osztalék, részesedés G.      Mérleg szerinti eredmény  (F+22-23)

Fizetendő adó meghatározása Társasági adó meghatározása Adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adó alap csökkentő tételek korrigált adó alap x adókulcs = számított adó Számított adó – adó kedvezmények = fizetendő adó EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) Bruttó bevétel x adókulcs = számított adó Számított adó – adókedvezmények = fizetendő adó

Jóváhagyott osztalék Forrásai: Adózott eredmény Eredmény tartalék Osztalék fizetési korlát: A korrigált saját tőke (D.V. és D.VI. nélkül) nem lehet kevesebb az osztalék fizetés után, mint a jegyzett tőke

Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 1. Apportba átadott értékpapír szerződés szerinti értéke Céltartalék föloldás Fizetett kamat Gép értékesítés eladási ára Gép értékesítés nyilvántartási értéke Kapott kártérítés Nagykereskedelmi áruértékesítés ellenértéke Prémium Telefon alapdíja Váltó értékvesztés Késztermék állomány növekedése

Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 2. Apportba átadott áru szerződés szerinti értéke Biztosítási díj Immateriális javak értékesítésének eladási ára Immateriális javak értékesítésének nyilvántartási értéke Mulasztási bírság Munkáltatót terhelő táppénz Részvény értékvesztés Tárgyi eszköz értékesítés ellenértéke Térítés nélkül átvett eszköz értéke Valutaváltás árfolyam vesztesége Saját készítésű szoftver önköltsége

Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 3. Apportba átadott termék szerződés szerinti értéke Bérleti díj Saját kivitelezésű beruházás önköltsége Betegszabadság Céltartalék képzés Devizaváltás árfolyamnyeresége Követelés értékvesztése Anyag selejtezése Szoftver értékesítés eladási ára Szoftver értékesítés nyilvántartási értéke Hitel rendelkezésre tartási jutaléka

Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 4. 13. havi fizetés Adóbírság Apportba átadott gép szerződés szerinti értéke Értékpapír eladás árfolyamnyeresége Jegyzett tőke leszállításakor a nyilvántartási érték Postaköltség Félkész termékek állomány csökkenése Szolgáltatás értékesítés ellenértéke Tárgyi eszközök értékesítésének eladási ára Tárgyi eszköz értékesítés nyilvántartási értéke Terven felüli értékcsökkenés visszaírás

Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 5. Bankgarancia díja Év végi záró befejezetlen termelés állományba vétele Devizaváltás árfolyamvesztesége Export áruértékesítés ellenértéke Áruhiány Kapott késedelmi kamat Kötvény értékvesztés Telek értékesítésének eladási ára Telek értékesítésének nyilvántartási értéke Térítés nélkül átadott termék nyilvántartási értéke Túlórapótlék

Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 6. Fizetett késedelmi kamat Hatósági díj Nyitó befejezetlen termelés év eleji kivezetése Járművek értékesítésének eladási ára Járművek értékesítésének nyilvántartási értéke Jutalom Káresemény kárértéke Kiskereskedelmi áruértékesítés ellenértéke Térítés nélkül átadott értékpapír nyilvántartási értéke Terv szerinti értékcsökkenés Valutaváltás árfolyamnyeresége

Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 7. Áru értékvesztése Bankszámla vezetés díja Értékpapír eladás árfolyamvesztesége Félkésztermék értékesítés ellenértéke Félkésztermék értékesítés önköltsége Dolgozói jutalék Kapott kötbér Műszaki gép értékesítésének eladási ára Műszaki gép értékesítésének nyilvántartási értéke Nyeremény Térítés nélkül átadott készlet nyilvántartási értéke

Sorolja be az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő rovatába! 8. Alapbér Fizetett kötbér Cégbejegyzési illeték Ingatlan értékesítés eladási ára Ingatlan értékesítés nyilvántartási értéke Jegyzett tőke leszállításakor a névérték Kapott kamat Késztermék értékesítés ellenértéke Késztermék értékesítés önköltsége Térítés nélkül átadott gép nyilvántartási értéke Terven felüli értékcsökkenés

Számviteli alapismeretek VIII. Összetett gazdasági események rögzítése

Gazdasági események Fajtái egyszerű gazdasági események: nincs eredményre gyakorolt hatás összetett gazdasági események: van eredményre gyakorolt hatás

Összetett gazdasági események Áru értékesítés készpénzért áru - és ráfordítás + Összeg: vételár pénzeszköz+ és bevétel+ Összeg: eladási ár Eredménykimutatás utolsó sora a MSZE E MÉRLEG F B) I. 5. - vételár D) VII. eladási ár - vételár B) IV.1. + eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Összetett gazdasági események Részvény eladás készpénzért részvény – és ráfordítás+ Összeg: vételár pénzeszköz+ és bevétel+ Összeg: eladási ár MSZE = bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F B) III. 1. - vételár D) VII. eladási ár - vételár B) IV. 2. + eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Összetett gazdasági események Felesleges gép eladása halasztott fizetéssel gép – és ráfordítás + Összeg: nettó érték vevőkövetelés + és bevétel + Összeg: eladási ár MSZE: bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F A) II. 2. - nettó érték D) VII. elad.ár – nettó érték B) II. 1. + eladási ár ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Összetett gazdasági események Váltó követelés behajtása váltó követelés + pénzeszköz + Összeg: eredeti köv. bevétel + és pénzeszköz + Összeg: kamatbev. MSZE = kamatbevétel E MÉRLEG F B) II. 4. - eredeti követelés D) VII. + kamatbevétel B) IV. 2. + névérték ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Összetett gazdasági események Apportba adott licence Vagyoni ért.jog - és ráford.+ Összeg: nettó ért. Tartós részesedés + és bev. + Összeg: társ. szerződés ért. MSZE: Bevétel - ráfordítás E MÉRLEG F A) I. 3. - nettó érték D) VII. társ.szerz. - nettó ért. A) III. 1. + társ. szerz. érték ÖSSZES ESZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS

Összetett gazdasági események Eredményt javító a) bevétel nő b) költség, ráfordítás csökken Eredményt rontó a) költség, ráfordítás nő b) bevétel csökken

Összetett gazdasági események rögzítése HOGYAN??? NETTÓ módon pl. áru értékesítés nyereségesen: pénz nő, áru csökken és a mérleg szerinti eredmény nő (itt nincs külön eredménykimutatás) BRUTTÓ módon pénz nő és bevétel nő valamint az áru csökken és ráfordítás nő (itt van külön eredménykimutatás)

Összetett gazdasági események rögzítése HOGYAN ??? A számviteli törvény előírása alapján! A számviteli alapelvek szerint: Bruttó elszámolás elve Összemérés elve Teljesség elve Világosság elve Következetesség elve, stb. (kifejtését lásd. X .fejezetben)

Számlacsoportok (5.) 51. Anyagköltség 52. Igénybevett szolgáltatás 53. Egyéb szolgáltatás 54. Bérköltség 55. Egyéb személyi jellegű ráfordítás 56. Bérjárulékok 57. Értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmény

Számlacsoportok (8., 9.) 86. Egyéb ráfordítás 87. Pénzügyi művelet ráfordítása 88. Rendkívüli ráfordítások 89. Eredményt terhelő adók 91-94. Értékesítés nettó árbevétele 96. Egyéb bevételek 97. Pénzügyi művelet bevétele 98. Rendkívüli bevételek

Gyakorlás Írja le az alábbi jelölések jelentését ! 31.T vevő + 38.K 44.T 54.T 25.T 51.T 91.K 87.T 97.K 11.T 13.K 18.T 16.K 86.T 97.K 45.T 34.T 41.T 45.K 28.K 58.K 26.K 98.K 42.K 21.T 17.T 43.T

Költségek elszámolása: anyagköltség Raktárbizonylat alapján az anyagfelhasználáskor. Vagyonrész-változás Anyagköltség + Anyagkészlet - Beszámoló rovata IV. BI. Főkönyvi számla 51. + - 21. Könyvelése T-51. anyagköltség K-21. anyagkészlet

Költségek elszámolása: igénybevett szolgáltatások Számla, vagy készpénzes számla alapján a szolgáltatás teljesítése után. Vagyonrész-változás Szolg. költsége + Szállítók + Pénzeszköz - Beszámoló rovata IV. FIII. Vagy BIV. Főkönyvi számla 52. + - 45.- + 38.+ - Könyvelése T-52. igénybevett szolg. K-45. szállítók K-38.pénztár

Költségek elszámolása: egyéb szolgáltatások A pénzügyi, banki, biztosítási, hatósági szolgáltatások általában bankszámláról kerülnek levonásra. Vagyonrész-változás Egyéb szolgáltatás költsége + Bankbetét - Beszámoló rovata IV. BIV. Főkönyvi számla 53. + - 38. + - Könyvelése T-53. igénybevett szolg. K-38. elszámolási betétszla

Költségek elszámolása: bérköltség A hónap utolsó napjával bérfeladáskor, a dolgozó bruttó bérének kiszámítása és rögzítése. Vagyonrész-változás Bérköltség + Dolgozó felé kötelezettség + Beszámoló rovata V. FIII. Főkönyvi számla 54. + - 47. - + Könyvelése T-54. bérköltség K-47. jövedelemelszámolás

Költségek elszámolása: betegszabadságra járó fizetés A munkáltatót terheli, naptári évenként 15 munkanap betegség miatti munkakiesés betegszabadsága. Vagyonrész-változás Egyéb személyi költség + Dolgozó felé kötelezettség + Beszámoló rovata V. FIII. Főkönyvi számla 55. + - 47. - + Könyvelése T- 55. egyéb személyi kifiz. K-47. jövedelemelszámolás

Költségek elszámolása: bérjárulékok A bér és a betegszabadság után, illetve a foglalkoztatottak után az állam és a tb felé a fizetési kötelezettségeket elszámolják hó végén. Vagyonrész-változás Bérjárulék költség + Állam, tb felé kötelezettség + Beszámoló rovata V. FIII. Főkönyvi számla 56. + - 46.-47. - + Könyvelése T- 56. bérjárulék K-46-47. rövid lejáratú kötelezettség

Költségek elszámolása: értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközökre és az immateriális javakra havonta, vagy negyedévente számolják el a terv szerinti értékcsökkenést. Vagyonrész-változás Értékcsökkenés költsége + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VI. AI. és AII. Főkönyvi számla 57. + - 11.-14. Könyvelése T-57. értékcsökkenési leírás K-11.-14. immat.javak, tárgyi eszk.

Értékesítés számlái: áru A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (áruértékesítésnél árbevétel). Vagyonrész-változás Vevőkövetelés + Árbevétel Beszámoló rovata BII. I. Főkönyvi számla 31. + - 91. - + Könyvelése T-31. vevők K-91. értékesítés nettó árbevétele

Értékesítés számlái: késztermék A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (késztermék-értékesítésnél árbevétel). Vagyonrész-változás Vevőkövetelés + Árbevétel Beszámoló rovata BII. I. Főkönyvi számla 31. + - 91. - + Könyvelése T-31. vevők K-91. értékesítés nettó árbevétele

Értékesítés számlái: tárgyi eszköz, immateriális javak A vevő által befogadott számla végösszegéből elismert érték a vállalkozás bevétele (befektetett eszköz értékesítésénél egyéb bevétel). Vagyonrész-változás Vevőkövetelés + Egyéb bevétel Beszámoló rovata BII. III. Főkönyvi számla 31. + - 96. - + Könyvelése T-31. vevők K-96. egyéb bevételek

Értékesítések állománycsökkenései: áru Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (áru esetén anyag jellegű ráfordítás: ELÁBÉ). Vagyonrész-változás Költség + Árukészlet - Beszámoló rovata IV. BI. Főkönyvi számla 81. + - 26. + - Könyvelése T-81. ELÁBÉ K-26. áruk

Értékesítések állománycsökkenései: késztermék Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (késztermék esetén: saját termelésű készletek állományváltozása - STKÁV). Vagyonrész-változás Költség (STKÁV) + Késztermék - Beszámoló rovata II. BI. Főkönyvi számla 58. + - 25. + - Könyvelése T-58. STKÁV K-25. késztermékek

Értékesítések állománycsökkenései: tárgyi eszköz, immateriális javak Az eladott eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, amely eredményt csökkentő hatású (tárgyi eszköz esetén egyéb ráfordítás). Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VII. AI. vagy AII. Főkönyvi számla 86. + - 11.-14. + - Könyvelése T-86. egyéb ráfordítás K-11.-14. befektetett eszközök

Apport átadás: társasági szerződés szerinti értéke Másik társaság alapításakor részesedésre cserélik az eszközöket, aminek a külső fél által elismert értéke a bevétel. Vagyonrész-változás Tartós részesedés + Rendkívüli bevétel + Beszámoló rovata AIII. X. Főkönyvi számla 17. + - 98. - + Könyvelése T-17. tartós részesedés K-98. rendkívüli bevétel

Apport átadás: nyilvántartás szerinti értéken Másik társaság alapításakor részesedésre cserélik az eszközöket, aminek a könyvelés szerinti értéke a ráfordítás. Vagyonrész-változás Rendkívüli ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata XI. A, B Főkönyvi számla 88. + - 1., 2., 3. + - Könyvelése T-88. rendkívüli ráfordítás K-1,2,3. eszközök

Egyéb ráfordítások elszámolása: selejtezés, káresemény, hiány Az eszközök állományából a nyilvántartás szerinti értéket ki kell vezetni, amely eredményt csökkent. Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata VIII. A, B Főkönyvi számla 86. + - 1., 2., 3. + - Könyvelése T- 86. egyéb ráfordítás K-1,2,3. eszközök

Egyéb ráfordítások elszámolása: terven felüli értékcsökkenés Immateriális javakra és tárgyi eszközökre, ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél alacsonyabb. Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Befektetett eszköz - Beszámoló rovata VII. AI. vagy AII. Főkönyvi számla 86. + - 11.-16. + - Könyvelése T-86. egyéb ráfordítás K-11.-16. befektetett eszközök

Egyéb ráfordítások elszámolása: készlet, követelés értékvesztés Készletekre és követelésekre, ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél alacsonyabb. Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Forgóeszköz - Beszámoló rovata VII. BI. és BII. Főkönyvi számla 86. + - 21-36. + - Könyvelése T-86. egyéb ráfordítás K-21-36. készlet, követelés

Egyéb ráfordítások elszámolása: céltartalék képzés Olyan költségekre, kötelezettségekre, amelyek a lezárt évhez kapcsolódnak, a mérlegkészítés időszakában ismertté váltak, de felmerülésük időpontja és pontos összege bizonytalan. Vagyonrész-változás Egyéb ráfordítás + Céltartalék + Beszámoló rovata VII. E Főkönyvi számla 86. + - 42. - + Könyvelése T-86. egyéb ráfordítás K-42. céltartalékok

Egyéb bevételek elszámolása: kapott bírság, büntetés, kártérítés Pénzben realizált, vagy a külső fél által elismert követelés eredményt növelő tételként jelenik meg. Vagyonrész-változás Pénzeszköz + vagy Követelés + Egyéb bevétel + Beszámoló rovata BIV. vagy BII. III. Főkönyvi számla 38., 36. + - 96. Könyvelése T-38., 36. pénzeszköz, követelés K-96. egyéb bevétel

Az eszközökre, ha volt leértékelés elszámolva a korábbi években, Egyéb bevételek elszámolása: visszaírások (terven felüli écs., értékvesztés) Az eszközökre, ha volt leértékelés elszámolva a korábbi években, és ha a mérleg készítéskor a piaci érték a mérleg fordulónapi nyilvántartási értéknél magasabb, akkor a csökkentést kivezetik. Vagyonrész-változás Eszközök + Egyéb bevétel Beszámoló rovata A, B III. Főkönyvi számla 1., 2., 3. + - 96. Könyvelése T-1,2,3. eszközök K-96. egyéb bevétel

Egyéb bevételek elszámolása: céltartalék föloldás A korábban elszámolt céltartalék megszüntetése, ha a kiváltó okok megszűntek, ill. a kapcsolódó költségeket elszámolták. Vagyonrész-változás Céltartalék - Egyéb bevétel + Beszámoló rovata E III. Főkönyvi számla 42. - + 96. - + Könyvelése T-42. céltartalékok K-96. egyéb bevétel

Rendkívüli ráfordítás elszámolása: térítés nélküli átadás Az eszköz nyilvántartási értékét ki kell vezetni, ami eredményt csökkentő hatású. Vagyonrész-változás Rendkívüli ráfordítás + Eszközök - Beszámoló rovata XI. A, B Főkönyvi számla 88. + - 1., 2., 3. + - Könyvelése T-88. rendkívüli ráfordítás K-1,2,3. eszközök

Saját előállítású eszköz állományba vétele: beruházás, szellemi termék, kísérleti fejlesztés, stb. A létrehozott befektetett eszköz önköltsége eredménycsökkentő hatású volt, de nem értékesítették, így az állományba vételkor költség kivezetés történik, amely eredményt növelő hatása révén a költségeket ellentételezi (saját előállítású eszköz aktivált értéke). Vagyonrész-változás Befektetett eszköz + Költség SEEAÁ - Beszámoló rovata AI. vagy AII. II. Főkönyvi számla 11.,16. + - 58. + - Könyvelése T-11.,16. befektetett eszközök K-58. SEEAÉ

Számviteli alapismeretek IX. Devizás elszámolások

Devizás eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke Egyedi beszerzési árfolyam Általános szabály az átváltáshoz - MNB hivatalos árfolyama - kiválasztott pénzintézet középárfolyama Indoklás mellett - kiválasztott pénzintézet eladási árfolyama - kiválasztott pénzintézet vételi árfolyama - keresztárfolyam

Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegértéke bekerülési érték Ft-ban - állománycsökkenések FIFO módszerrel vagy átlagáron - értékvesztés + értékvesztés visszaírása A nyilvántartási árfolyamok egyedileg összevetésre kerülnek a mérleg fordulónapi árfolyammal, és ha az árfolyam-különbözet jelentős összegű, akkor minden eszköz és kötelezettség a fordulónapi árfolyamon kerül a mérlegbe.

Példa: devizás eszközök, kötelezettségek Devizaszámla egyenlege 1000 EUR bekerülési árfolyam 260 Ft/EUR Anyagvásárlás 4000 EUR (napi árfolyam 250,260) Vásárlás 5000 EUR deviza (napi árfolyam 254,264) Devizaszámláról kifizetnek a szállítóknak 2000 EUR-t (napi árfolyamok 258, 268) Határozza meg a mérlegértékeket! A követeléseket középárfolyamon tartják nyilván, a devizaszámlán a csökkenéseket FIFO módszerrel számolják el. XII.31. árfolyam: 256,266

Megoldás Devizaszámla nyitó: 1000 EUR x 260 Ft/EUR vásárlás: 5000 EUR x 264 Ft/EUR kifizetés: 1000 EUR x 260 Ft/EUR + 1000 EUR x 264 Ft/EUR 524.000 Ft záró: 4000 EUR x 264 Ft/EUR ------------------------------------------------------------------------- mérlegérték: 4000 EUR x 261 Ft/EUR eszköz leértékelődés: nem realizált árfolyam veszteség

Megoldás folytatás Szállítók vásárlás: 4000 EUR x 255 Ft/EUR kifizetés: 2000 EUR x 255 Ft/EUR = 510.000 Ft deviza értéke: 524.000 Ft Realizált árfolyam veszteség: - 14.000 Ft záró: 2000 EUR x 255 Ft/EUR --------------------------------------------------------------------------- mérlegérték: 2000 EUR x 261 Ft/EUR forrás fölértékelődés: nem realizált árfolyam veszteség ÖSSZEVONT ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET: deviza: - 14.000 Ft szállítók: - 12.000 Ft

Számviteli alapismeretek X. Számviteli szabályozás Számviteli alapelvek Számviteli politika

Számviteli rendszerek Politikai hátterű 1. Európai Unió jogrendjébe illesztett 2. USA számvitele (US GAAP) United States Generally accepted accounting principles Szakmai önszerveződésű 3. Nemzetközi számviteli standardok - régi rövidítése: IAS International Accounting Standards - új rövidítése: IFRS International Financial Reporting Standards

Kontinentális megközelítés Kódex jellegű szabályozás törvények rendeletek szakmai útmutatók Cél a beszámoló-készítés és végrehajtás egységesítése

A standard fogalma A törvény figyelembe vételével megalkotott részletes szabályok, módszerek, eljárások, amelyek meghatározzák a beszámoló-készítés és a könyvvezetés részletes szabályait.

Angolszász megközelítés problémamegoldó technikai jellegű témákra összpontosít értelmezések alapján készül a beszámoló

Az EU számviteli rendelkezései Céljai 1. Egységes beszámoltatás 2. Közösségi szintű elemzési adatok begyűjtése Okai 1. Hitelezői érdekek védelme 2. Egységes adóalap 3. Eredményfelosztás

Az EU szabályozás szintjei Rendeletek 1606/2002. EK rendelet a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról Irányelvek 4. irányelv a társaságok éves beszámolójáról 7. irányelv a konszolidált éves beszámolóról (2006./46./EK és 2006./43./EK irányelvek) Európai Bizottság közleményei Ajánlások EU intézmények iránymutatásai

Az EU tagországok szabályozási rendszere Nemzetközi számviteli standardok ↓ Nemzeti jogszabályok az általános számviteli elvekről Nemzeti számviteli standardok a részletes számviteli eljárásokról, alkalmazható módszerekről Módszertani segédletek a nemzeti számviteli standardok gyakorlati alkalmazásához

Hazai szabályozás Törvény Rendeletek 2000. évi C. törvény a számvitelről Rendeletek 192/2000.(XI.24.) Korm.r. biztosítók 249/2000.(XII.24.) Korm.r. az államháztartás szervezetei 250/2000.(XII.24) Korm.r. hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások Magyar számviteli standardok és azok értelmezései Gazdálkodó számviteli politikau

A számviteli törvény szerkezete Általános rendelkezések, a törvény célja, hatálya Beszámolás és könyvvezetés, beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, számviteli alapelvek Az éves beszámoló, általános szabályok, mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Sajátos beszámolási kötelezettségek Számviteli szolgáltatás Nyilvánosságra hozatal és közzététel Könyvvizsgálat Könyvvezetés, bizonylatolás Jogkövetkezmények Az Országos Számviteli Bizottság Záró rendelkezéseku

A számviteli tv. mellékletei Mérleg Összköltség eljárású eredménykimutatás Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés Konszolidált beszámoló eltérései Cash flow kimutatás

A számviteli alapelvek „ A könyvvezetés a 159-169. §-okban foglaltak és a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.”

1. A vállalkozás folytatásának elve beszámoló elkészítésében és a könyvvezetésben belátható jövőben is fenn tudja tartani működését,folytatni tudja tevékenységét nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése

2. A teljesség elve mindent könyvelni kell, ami az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatást gyakorolt amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak

3. A valódiság elve a könyvvitelben és a beszámolóban a valóságban is megtalálhatóak bizonyíthatóak kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek

4. A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót - áttekinthetően - érthetően - a törvénynek megfelelően - rendezett formában kell elkészíteni

5. A következetesség elve a beszámoló - tartalma - formája az azt alátámasztó könyvvezetés az állandóságot és az összehasonlíthatóságot kell biztosítsa

6. A folytonosság elve üzleti év - nyitóadatainak - meg kell egyezniük - az előző üzleti év megfelelő záró adataival az egymást követő években - az eszközök és a források értékelése - az eredmény számbavétele - csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat

7. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

8. Az óvatosság elve nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha - az árbevétel, - a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan a tárgyévi eredmény meghatározása során az - értékvesztés elszámolásával, - a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté - értékcsökkenéseket - értékvesztéseket - céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség

9. A bruttó elszámolás elve a bevételek és a költségek (ráfordítások) a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el tehát nem nettó módon, csak a különbözeteket rögzítik

10. Az egyedi értékelés elve az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni egyedileg kell értékelni

11. Az időbeli elhatárolás elve az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik

12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve beszámolóban könyvvezetésben a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni

13. A lényegesség elve lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait és a felhasználók döntéseit

14. A költség-haszon összevetésének elve a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel

A számviteli politika a törvényben rögzített alapelvek értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó belső szabályzatot

A számviteli politika mit tekint a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából - lényegesnek, nem lényegesnek - jelentősnek, nem jelentősnek meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni

A számviteli politika keretében el kell készíteni: az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát az eszközök és a források értékelési szabályzatát az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a pénzkezelési szabályzatot.

A számviteli politika Az újonnan alakuló gazdálkodó a - számviteli politikát - szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. A változásokat 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.