Kötőszöveti sejtek. Az extracelluláris mátrix sejtbiológiája Kötőszöveti sejtek. Az extracelluláris mátrix sejtbiológiája. A kötőszöveti alapállomány szerkezete. Dr. Nagy Nándor Semmelweis Egyetem, Humánmorfológai és Fejlődésbiológiai Intézet 2011

Kötőszövet 1.) valódi kötőszövet A többi szövettel összehasonlítva az extracelluláris állomány dominál. 1.) valódi kötőszövet Szervek körül tokot alkot, ereket idegeket körülvesz, vezet, tereket tölt ki, támasztó szerepet tölt be különböző speciális hámot tartalmazó szervben (stroma ill. parenchyma), mozgásszervek szalagjait, inakat, izületi tokot alkot. 2.) Támasztószövet 3.) Vér- és nyirokszövet Porcszövet Csontszövet

Kötőszöveti sejtek Fix sejtek: Mobilis, szabad sejtek: Alkotórészei: 2. extracelluláris matrix : (kötőszöveti rostok és amorf alapállomány) Fix sejtek: Mesenchyma sejt (Mesoblast) Fibrocyta, Fibroblast Reticulumsejt Zsírsejt (Adipocyta) Melanocyta Mobilis, szabad sejtek: Makrophag Hízósejt, Plazmasejt, Granulocyták Lymphocyták Kötőszöveti sejtek

Mesenchymalis sejtek (az embryonális kötőszövet őssejtje) devbio8e-fig-04-20-1.jpg

A kötőszöveti sejtek embryonális származása Vérképző őssejt Mobilis sejtek: haematopoetikus őssejtből Fix sejtek: Mesenchymális őssejtből mesenchymális őssejt

Állandó (fix) sejtek fibrocyta Kollagén rostok fibrocyta (inakt.), fibroblast (akt.) – kötőszövet rostjainak termelése (kollagén +elasztikus) Felnőttkorban az inaktív alak dominál, a rosttermelés minimális, kivéve a sérüléseket követő regenerációs fázisban. fibrocyta Kollagén rostok

A kötőszöveti sejtek alakját a vimentin intermedier filamentumok határozzák meg. Sejtmag: kék Vimentin: zöld szín

2. Fibroblast - Fibrocyta Fibrocyta a fibroblast inaktiv formája 15-18 mm hosszú, megnyúlt, vékony sejt, keskeny heterochromatikus mag, kevés r-ER ciszterna, kis Golgi-készülék. Fibroblast: termeli az ECM-t (rostokat, alapállományt) Kerek, euchromatikus sejtmag, jól fejlett r-ER és Golgi, rövid, széles sejtnyúlványok. Fibrocyta stimulációra (szövetsérülés, különböző növekedési faktorok) visszalakulhat fibroblasttá.

3. Reticulumsejt Retikuláris kötőszövetben fordul elő (nyirokcsomóban, lépben, csontvelőben) a retikuláris rostokat termeli, nyúlványaival behüvelyezi, és így hálózatot alkot.

4. Zsírsejt (Adipocyta) Mesenchymalis sejt Univakuoláris zsírsejt

zsírszövet

Melanocyta (pigmentsejt) Erősen nyúlványos, pigmentgranulumokat tartalmazó sejt. A bőr kötőszövetében, ill. a szem szivárványhártyájában (iris) és érhártyájában (choroidea) fordul elő nagy számban. Ektodermából származik, a dúclécből. Jóindulatú elszaporodása a bőrben: májfolt Rosszindulató sejtszaporodás: melanoma Melanocyta (pigmentsejt)

Mobilis sejtek: 1. Makrophag Makrophag: 15-20 mm nagyságú sejt, kerek vagy babalakú euchromatikus ejtmaggal, sejtnyúlványokkal, sok különböző alakú lysosomával a cytoplasmában. Fő funkciója: elöregedett matrix fehérjék, elhalt sejtek, idegen anyagok, ellenanyaggal fedett baktériumok, tumorsejtek phagocytozisa. Makrophagok különbözőe növekedési Faktorokat szekretálnak: Interleukin 1, 6, PDGF, FGF, TNF, TGF-B Kolonia-stimuláló faktorok: GM-CSF, G-CSF, M-CSF

Mononucleáris phagocyta rendszer (MPS) Az test összes (a vér monocytájából származó) fagocitáló sejtje alkotja. Monocyta Makrophag Kupffer-sejt (máj) Alveoláris makrophag (tüdő) Nyirokcsomó makrophag Lép makrophag Bőr makrophagja Mikroglia (központi idegrendszerben) Chondroklast Osteoklast

Hízósejtek a csontvelőben keletkeznek, a bőr és nyálkahártyák kötőszövetében találhatóak, általában erek mellett. heparint (polyanion): basophil festődés. histamint, hydrolítikus enzimeket ( pl. proteázt), stimuláló faktorokat, amelyek leukozytákat, fibrocytákat, matrixproteineket befolyásolnak: Hízósejtek

Hízósejtek szerepe allergiás reakcióban A hízósejtek membránjában specifikus receptorok vannak IgE típusú ellenanyagokra. Antigén (Allergén) IgE- ellenanyag-termelést vált ki plazmasejtekben, amelyek az allergénre specifikus IgE molekulákat termelik. Az IgE specifikusan kötődik a hízósejt membrán-receptoraihoz. A hízósejt szenzitizált lett. Az allergén második megjelenésénél az allergén a membránkötött IgE ellenanyag molekulákhoz kötődik, ez a granulumok exocytosisát váltja ki. Histamin hatása: allergiás reakciók, kis erek permeabilitását növeli, ödéma .

Lymphocyták, plazmasejtek, granulocyták Bővebben a vér- és nyirokszövet tárgyalásánál Dendritikus sejt: orvosi Nobel díj 2011

Extracelluláris matrix (ECM) rostok alapállomány -egy hidratált gél, amely a gázok, tápanyagok, lebontott anyagok transzportjához biztosítja a teret. Proteoglykanok, hyaluronsav alkotja. -negatív töltésű csoportok miatt sok kationt, ezek pedig jelentő mennyiségű vízmolekulát kötnek meg adhéziós fehérjék: különböző glykoproteinek

Proteoglykánok Proteoglykánok: tengely- fehérjéből kötő-fehérjékből Glykosaminoglykanok (GAG): Hosszú polyanionos láncok diszaccharid egységekből. Hyaluronsav: glykuronsav + N- acetylglykosamin Chondroitin sulfat: N-acetil-galaktosamin Keratan sulfat: N-acetyl-glykozamin + szulfatált galaktoz Proteoglykánok: tengely- fehérjéből kötő-fehérjékből GAG láncokból állnak. Matrix-Proteoglykánok Aggrecan (porcszövetben) Dekorin, Biglykan, Fibromodulin Perlecan (a lamina basalisban) Versican (erek falában) Membrán-Proteoglykánok Syndecan CD44 Thrombomodulin

Adhéziós fehérjék Fibronektin: Laminin (15 típus) Nidogen (Entaktin) Fibroblast, Reticulumsejt, Makrophag, Endothelsejt termeli Laminin (15 típus) Minden sejt termeli, amelynek van lamina basalisa). Nidogen (Entaktin) A lamina basalis komponense

Membrana basalis -basalis membrán kimutatása Laminin specifikus immuncitokémiai festéssel. Membrana basalis A fénymikroszkópos Membrana basalis az alábbi rétegekből áll: Lamina basalis (laminin+collagen IV) Lamina fibroreticularis (fibroblastok termelik: retikuláris rostok III. típ. kollagénből)

Rendezetlen tömött rostos ktsz. (bőr dermis, izületi tok ) Rendezett tömött rostos ktsz. (inszövet) Rendezetlen tömött rostos ktsz. (bőr dermis, izületi tok )