Kattintással tovább léphetsz! A TISZA Kattintással tovább léphetsz!

A TISZA A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett

A TISZA A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.

A TISZA gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846 augusztus 27- én vette kezdetét.A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat.

Vízgyűjtő terület:157 000 km² Forrás:Északkeleti-Kárpátok, Ukrajna A TISZA Hossz:962 km Vízhozam:820 m³/s Vízgyűjtő terület:157 000 km² Forrás:Északkeleti-Kárpátok, Ukrajna Torkolat:Duna, Szerbia Országok:Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia, Szerbia A folyó esése a kilométerenként 6 cm A víz sebessége3- 5 km/ó között

A legmagyarabb folyó. A TISZA Jókai Mór szerint a Tisza a legmagyarabb folyó. Ez a jelző évszázadokig igaz is volt. Magyarország területén volt a forrásvidéke, s Magyarország területén ömlött a Dunába.

Tisza Visonál (Ukrajna )

Fekete és a Fehér-Tisza összefolyása

Tisza Óbecsén

Tisza és a Bodrog

Tisza Kiskörénél

Zagyva és a Tisza torkolata Szolnoknál

Körös-torok Csongrádnál

Pontonhíd a Csongrád – Csépa átkelőnél. AZ ÁTKELÉS FOLYAMATOSAN LEHETSÉGES, 7,5 tonna SÚLYKORLÁTOZÁS MELLETT, 5 km/h SEBESSÉGGEL!  KÉRJÜK ÖNÖKET EZEK BETARTÁSÁRA A SZERKEZET MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN!  

Tisza- Maros torkolat

Tisza Szegednél

Szőke Tisza.

Tiszavirágzás a Tiszán. E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e. 384-322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak. A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A rajzás a késő délutáni, esti órákban, kb. 18-21 h között zajlik.

VÉGE Zene: Liszt Ferenc Magyar rapszódia. Kép és szöveg: Tisza WikipédiA VÉGE