Értékek és attitűdök a felsőoktatás világában Bocsi Veronika DE GYFK bocsiveron@gmail.com This presentation is part of the “HERD: Higher Education for Social Cohesion Cooperative Research and Development in a Cross-border Area" (HURO/0901/253/2.2.2.) research project and supported by the European Union European Regional Development Fund. Hungarian Conference on Educational Research , 2013, Debrecen.

Az előadás felépítése A kutatás problémafelvetése Elméleti keretek A kutatás fő módszertani jellemzői Főbb eredmények Összegzés

A kutatás problémafelvetése Cél: az értékek és a felsőoktatás összekapcsolódásának feltárása. Környezet: oktatási expanzió, diverzifikálódó felsőoktatás. Kérdés – vannak-e, hol húzódnak, és miben megragadhatók az értékpreferenciák különbségei? Vizsgálati területek: értékpreferenciák, felsőoktatáshoz kapcsolódó értékek, akadémiai etika. Kutatás terepe: Debreceni Egyetem.

Elméleti keretek Az egyetem, mint szervezet megközelíthető az értékszociológia szemszögéből is. Egyetemi értékek hordozói: hallgatók, oktatók, szervezet. Pókháló-analógia. A diverzifikáció minden bizonnyal kihat az „egyetemi” értékekre is. Pusztai 2012: egységes oktatói és hallgatói kultúráról már nem beszélhetünk. Egyetemi értékek diverzifikációja?

Mi határozza meg az egyetemi értékeket? Weber (1989): A tudomány, mint hivatás Racionális, logikus, jövővel tervező, törekvő. Oktatói bázis: szociokulturális háttér, személyiségjegyek, mobilitás, középosztálybeli mentalitás. Intézményi hatások. Hallgatói bázis: szociokulturális háttér, személyiségjegyek, mobilitás, középosztálybeli mentalitás. Intézményi hatások. Szervezeti értékek: fenntartók, szimbólumok, reprezentációk, intézményi klíma, kultúra.

Forrás: Keller 2009

Eltömegesedés, diverzifikáció Értékvilágok széttöredezése. Bizonyos fenntartók, bizonyos szakok a Schwartz-féle modellnek egy másik szegmensében helyezkednek el. Nem tradicionális hallgatók – eltérő szociokulturális háttér (eltérő értékpreferenciák – a két szféra összefügg). Középosztálybeliek habitusától eltérő struktúrák. Nem tradicionális oktatók? Egyetem – értékformáló szereppel bír. De: a hangsúlyok, a hatások változnak. Szakok/karok: speciális értékvilágokkal bírnak. A felsőoktatás fragmentációja minden bizonnyal a korábban egységes akadémiai értékvilágok árnyaltabbá válását eredményezi.

A kutatás terepe, a Debreceni Egyetem Hallgatói létszámát, képzési spektrumát tekintve az ország legnagyobb egyeteme. Nemzetközi felsőoktatási rangsorokban vannak olyan magyarországi intézmények, amelyek megelőzik (pl. Quacquarelli Symonds 2012-es ranglistája). Regionális merítési bázis, határon túli területek (Teperics 2006) Elit gyermekeinek az elvándorlása megfigyelhető (Ceglédi-Nyüsti 2012). Hátrányosabb helyzetű hallgatói összetétel (Pusztai 2011). Integráció: centrumok, karok struktúrája – nagy múltú, magas presztízsű karok, valamint irányultságú, első generációs értelmiségivé válás terepei is helyet kapnak benne. Karok eltérő presztízse – Fónai (2009) kutatási eredményei.

Korábbi kutatási eredmények Értékpreferenciák vizsgálata. Magyar társadalom: Keller 2009, Füstös és Szakolczai 1994. Zárt, racionális, individuális jegyek. Ifjúságvizsgálatok (2000, 2004, 2008, 2012). Hallgatók értékpreferenciái a fakultázsok szerint: Veroszta 2009, Furnham 1988, Mygry 2003, Bocsi 2012. Hallgatók morális magatartása – Barta 2010.

Módszertani keretek Minta: 2012-es HERD-adatbázis N=1118 (a DE almintája) Rétegzett, karokra reprezentatív mintavétel. Átlagokat, varianciaanalízist, faktoranalízist használtunk fel. Értékpreferenciák: 16 itemes kérdéssor, négyfokozatú skála. Felsőoktatáshoz kapcsolódó értékek, elvárások: húsz item, négyfokozatú skála. Akadémiai etika: 23 állítás, négyfokozatú skála. Státus-csoportok: önálló doktori képzés megléte, illetve a szülők iskolázottsága alapján különítettünk el három almintát. Alacsonyabb presztízs: DE GyFK, DE EK, DE MK. Magasabb presztízs: Orvostudományi Centrum többi kara, DE ÁJK, DE KGK. N= 257, 795 és 366.

Empirikus eredmények - A Debreceni Egyetem hallgatóinak értékpreferenciája négyfokozatú skálán (N=1118, saját ábra)

A státus-csoportok és az értékek kapcsolata (ANOVA teszt, p˂0,05, N=1118, saját ábra) alacsony státuszú karok közepes státuszú karok magas státuszú karok sig. család biztonsága 3,63 3,75 0,005 szerelem/boldogság 2,24 2,00 2,14 0,000 igaz barátság 3,56 3,62 3,61 0,370 belső harmónia 3,50 3,57 0,281 szabadság 3,80 3,85 0,043 békés világ 3,14 3,17 3,13 0,745 érdekes élet, élmények 3,74 3,73 0,914 műveltség 3,33 3,38 3,39 0,563 társadalmi rend, stabilitás 3,24 3,25 3,26 0,941 eredetiség, fantázia 2,37 2,40 2,41 0,859 tiszteletreméltó szokások megőrzése 3,30 0,085 haza, nemzet védelme 3,20 3,04 0,008 anyagi javak, pénz 3,47 3,53 3,49 0,442 vallásos hit 3,72 3,70 0,495 politika, közélet 0,024 hatalom, ellenőrzés mások felett 2,35 2,12 2,17 0,001

Faktorok az érték-itemek alapján (faktorszkórok, N=1118, saját ábra) posztmateriális-beágyazott materiális vallásos belső harmónia ,653 ,064 ,169 hatalom -,144 ,839 ,050 szabadság ,618 ,295 -,119 békés világ ,685 ,066 ,190 család biztonsága ,722 -,003 ,048 szerelem, boldogság ,701 -,115 -,031 társadalmi rend, stabilitás ,633 ,094 ,255 vallásos hit ,080 -,030 ,950 anyagi javak ,240 ,765 -,066 igaz barátság ,748 -,067 -,026 érdekes élet ,671 ,146 -,105 A faktorokat Principal Components eljárással képeztük, és varimax módszerrel rotáltuk. A modell 57,122 %-át magyarázza a szórásoknak, s ügyeltünk arra, hogy a magyarázott érték ne csökkenjen egy egység alá. Az illeszkedő modellstruktúrát úgy tudtuk elérni, hogy az itemekből 11-et hagytunk meg.

A státus-csoportok csupán a materiális faktorral mutattak szignifikáns összefüggést. (ANOVA teszt, sig.: 0,03). A faktorszkórok átlagai a következők: alacsony státusú alminta: 0,164, közepes státusú alminta: - 0,08, magas státusú alminta: 0,06.

alacsony státusú karok A felsőoktatáshoz kapcsolódó kijelentések megítélése négyfokozatú skálán almintánként (ANOVA teszt, p˂0,05, N=1118, saját ábra) alacsony státusú karok közepes státusú karok magas státusú karok minta átlaga sig. Az egyetemnek inkább a kutatásra kellene koncentrálnia az oktatás helyett. 2,68 2,49 2,16 2,44 0,005 Az oktatás minősége gyenge az egyetemeken/főiskolákon. 2,86 2,52 2,40 2,55 0,010 A szegény diákokat csak akkor kellene felvenni, ha nagyon tehetségesek. 2,00 2,18 2,14 0,000 Kedvelem azokat a tanárokat, akik sokat követelnek, és csak azokat a hallgatókat engedik át a vizsgán, akik nagyon jól felkészülnek. 2,90 2,51 2,73 2,63 0,003 A tanárok túlzott követelményeket támasztanak a hallgatókkal szemben. 3,00 2,80 2,77 0,032 Túl sokba kerül manapság egyetemistának/diáknak lenni. 3,42 3,20 3,44 3,30 0,015

Praktikus-szociális faktor Faktorok a felsőoktatás funkciói és szerepei alapján (faktorszkórok, N=1118, saját ábra) Elitista faktor Praktikus-szociális faktor Csak a kiváló eredményekkel végző középiskolásokat kellene felvenni az egyetemre. ,676 ,053 Az egyetemnek inkább a kutatásra kellene koncentrálnia az oktatás helyett. ,632 ,089 Az egyetemnek igazi értelmiségieket kellene képeznie. ,572 ,361 Az oktatás minősége gyenge az egyetemeken/főiskolákon. ,619 ,212 A szegény diákokat csak akkor kellene felvenni, ha nagyon tehetségesek. ,724 ,134 Kedvelem azokat a tanárokat, akik sokat követelnek, és csak azokat a hallgatókat engedik át a vizsgán, akik nagyon jól felkészülnek. ,675 ,223 Az egyetemre beiratkozó hallgatók számának csökkennie kell. ,535 ,298 Az államnak munkahelyeket kell biztosítania az egyetemet végzettek számára. ,125 ,750 Kedvelem azokat a tanárokat, akik a gyengébben teljesítő hallgatókat is bátorítják a tanulásra. ,209 ,651 A diákok többsége csak azért iratkozott be az egyetemre, hogy oklevelet szerezzen. ,502 ,273 Túl sokba kerül manapság egyetemistának/diáknak lenni. ,203 ,681 A hallgatóknak elsősorban olyasmit kellene tanítani az egyetemen/főiskolán, amit használni is fognak a munkahelyükön. ,198 ,789

Principal components metódust alkalmaztunk, a kijelentések közül 12-t tartottunk meg, és varimax módszerrel rotáltuk. A magyarázott variancia értéke 47,6%, a magyarázott egységek pedig nem csökkentek egy egység alá. Az ANOVA teszt használata során (p˂0,05) szignifikáns összefüggés (sig. 0,039) az első faktor esetén rajzolódott ki, ahol is – meglepő módon – az alacsonyabb és a magas státusú karok diákjaira volt jellemző az elitista beállítottság, míg az ellenpólust a köztes alminta képezte. A faktorszkórok átlagai a variancia-analízis során a következők: alacsony státuszú alminta: 0,149, közepes státuszú alminta: -0,041, magas státuszú alminta: 0,126.

A felsőoktatás morális szabályainak megítélése a státusz-csoportok szerint (négyfokozatú skála átlagai, szignifikáns kapcsolatok, ANOVA, p˂0,05, N=1118, saját ábra) alacsony státusú alminta közepes státusú alminta magas státusú alminta átlag sig. Természetes a kötelező irodalmakat elolvasni. 2,84 2,98 3,15 3,00 0,000 Szakdolgozatot pénzért venni elfogadható. 1,29 1,23 1,17 1,22 0,005 A rendszeres puskázás az egyetemen elfogadható. 1,93 1,75 1,67 1,76 0,001 Más szerzők szövegeit, gondolatait hivatkozás nélkül átvenni elfogadható. 1,53 1,42 1,26 1,4 Elfogadható hazudni, ha nem készülünk el a beadandóval vagy nem készülünk fel vizsgára. 1,85 1,79 1,68 1,77 0,026 Ha kiderül a csalás, az szégyen és nem csak pech. 3,12 3,31 3,38 3,29 0,007

Összegzés Az akadémiai világ fragmentációja az értékek világának területén is végbement, a különböző csoportok felsőoktatással kapcsolatos értékei és attitűdjei azonban sok esetben nem a normál társadalom szabályrendszerét követik (pl. a materiális javak elutasítása a közepes státusú almintában). Az alacsonyabb státusú karokról érkező diákok sajátos, belső ellentmondásokkal terhelt felsőoktatásképpel bírnak, amely egy pragmatikus és célelérő, éppen azért a morális kérdésekben szabatosabb diákképet mutat. Több esetben nem a két szélső alminta képezett ellentengelyt (pl. a materiális faktor esetében). A legmagasabb fokú szabálykövetés a hallgatók „elit” szegmensében tapasztalható.

Köszönöm a figyelmet!