Formatio retricularis Dr. Lukáts Ákos (lukats.akos@med.semmelweis-univ.hu)

Formatio retricularis A formacio reticularis egy megszakítás nélküli, egymással összekötött rost és neuron rendszer, amely az agytörzs (középagy, híd és nyúlvelő) középső részét foglalja el. Nem tartoznak a rendszerhez: - agyidegek magvai - egyéb jól definiált sejtcsoportok - hosszú pályák Phylogenetikailag az egyik legősibb része az agynak. Cudal felé a substantia grisea centralisban, cranial felé a subthalamus és a thalamus reticularis magjaiban folytatódik Elhelyezkedése és fiziológiai jellemzői különösen alkalmassá teszik arra, hogy különböző típusú érzés inputokat, valamint számos somatikus és viscerális coordinált aktivitást integráljon. A formacio reticularis számos funkciója elengedhetetlen a szervezet túlélése szempontjából.

cornu posterius (columna posterior) Somatosensoros Viscerosensoros cornu laterale (columna lateralis) Visceromotor cornu anterius (columna anterior) Somatomotor

Dorsomedialis magoszlop Tisztán mozgató idegek magjai nn. III, IV, VI, XII Somatomotor General Somatic Efferent: GSE Viscerosensoros General/Special Viscerlal Afferent GVA, SVA Somatosensoros General/Special Somatic Afferent GSA, SSA Ventrolateralis magoszlop Somatomotor? Visceromotor? Special Visceral Efferent: SVE Brachiomotor nn. V, VII, IX, X, XI Kopoltyúívek idegei Visceromotoros General Visceral Efferent: GVE parasympathicus

A dendritek ált. merőlegesek az agytörzs hossztengelyére, extrém hosszú kettéágazó axonok, sok collateralissal

A Formatio Reticularis az agytörzs különböző szintjeiben Néhány kivételtől eltekintve inkább hálózatos rendszerek mint jól elkülönülő magok

A nyúltvelőben a formatio reticularis három (medio-lateralis) zónára osztható: 1. Medialis zóna – a raphe magok alkotják – nagyrészt szerotoninerg 2. Magnocellularis zóna – a caudalis agytörzs ventromedialis kétharmadát foglalja el (efferens rész) 3. Parvocellularis zóna – a magnocellularis zónától dorsolateralisan helyezkedik el (afferens rész) (a magno-, és parvocellularis zónák a rostralis híd és a középagy területén nem különíthető el)

A formatio reticularis rostro-caudalis kiterjedése. Lateral Reticular Zone Medial Reticular Zone Median Reticular Zone (Raphe nuclei, Serotonin, sleep, mood, arousal, inhibit pain)

A formáció reticularis magjai az oliva inferior caudalis részének magasságában A formáció reticularis magjai az oliva inferior rostralis részének magasságában

A formatio reticularis magjainak helyzete az agytörzsben rostro-caudalis irányban

A formatio reticularis számos helyről kap szenzoros afferens információt. A gerincvelő szinte összes szintjéről – a tractus spinoreticularison (fájdalom, hő, és felületi tapintás érzéseit közvetítő rostokon) keresztül Az összes érző pályarendszertől és az összes érző agyidegtől érkeznek rostok a formacio reticularis-hoz 3. A cerebellum és a vestibularis rendszer felöl is érkeznek axonok 4. Számos, a formatio reticularis-on belüli rostrendszer kapcsolja össze a különböző részeket 5. Kap rostokat a limbikus rendszer felől is.

A formatio reticularis igen kiterjedt felszálló (ascendens) és leszálló (descendens) efferens kapcsolatot létesít. A magnocellularis regió az elsődleges forrása a hosszú leszálló-, és felszálló rendszereknek. Az un. reticulospinalis rendszer főként a medialis formatio reticularis caudalis részéből ered. Ennek a leszálló rendszernek köszönhető a törzs egyensúlyozása az alsó végtagokon. Egyes források szerint az akaratlagos mozgások kivitelezésében is fontos szerepet játszik. A felszálló rostok zöme a rostralisabb régiókból ered. Az axonok főként az intralaminaris thalamicus magokba, a subthalamicus régióba, a hypothalamusba és más előagyi területre projiciálnak.

A formatio reticuláris funkciói 1) vegetatív szabályozás

A nyúltvelői ( és hídi) formatio reticularis jelentős szerepet játszik a keringés és a légzés szabályozásában. A vérnyomás-ra és a szív frequenciára gyakorolt pressor és depressor hatásért, A légzés be-, és kilégző fázisaiért ezek az agyi területek felelősek. De a nyelés, hányás, köhögés, tüsszentés etc. Központok is itt helyezkednek el. Leszálló rostokat kapnak a hypothalamus és a limbicus rendszer felől. A kisagyi tonsillák koponyaúri nyomásfokozódás esetén benyomódnak a foramen magnumba, összenyomva a nyúltvelői légzést és keringést felügyelő központokat – RIP. Fontos tünet az alacsony vérnyomás ÉS alacsony szívfrekvencia!

Légzőközpontok

A légzés típusából a sérülés helyére következtethetünk!

A formatio reticuláris funkciói 2) alvás – ébrenlét - eszmélet

A felszálló Reticularis Aktiváló Rendszer A formatio reticularis aktivitása a thalamikus átkapcsolódás után eléri az agykéreg legkülönbözőbb részeit, és ennek révén biztosítja az ébrenlét alatti tudatot. Érthető tehát, hogy a külvilágból érkező monoton ingerek ill. az ingerek teljes hiánya a formatio reticularis aktivitásának csökkenéséhez, ezzel párhuzamosan a figyelem lankadásához, és végső esetben a tudatos lét összeomlásához vezet.

Az un. „reticularis aktiváló rendszer (RAS)”. A formatio reticularist ért károsító folyamatok (pl. agyvérzés, agylágyulás stb) a reticularis aktiváló rendszer (RAS) pusztulása révén hosszas vagy végleges öntudatlan állapothoz vezet (coma).

A formatio reticuláris funkciói 3) mozgató

A hídban lévő területről (a nucl. abducens mellett) kimutatták, hogy ez az un. „lateralis látásszabályozás areaja”. Az itt lévő neuronok visualis információkat kapnak a colliculus superior axonjaitól, és interneuronokon keresztül kapcsolatba kerülnek az abducens maggal. Ez a kapcsolat teszi lehetővé pl. a konjugált horizontális szemmozgásokat. Egy hasonló un. „vertikális látásszabályozásért felelős terület” található a középagyban.

Reticulospinalis pálya A mediális (nagysejtes) magcsoportból indul Kapcsolatok a motoros kéreggel, vesztibuláris magokkal, kisaggyal, agyidegekkel és a gerincvelővel – integratív funkció Rostokat küld a motoros agyidegmagvak és a gerincvelő felé Egyensúlyozással kapcsolatos mozgások Akaratlagos mozgások?

A formatio reticuláris funkciói 4) fájdalomcsillapítás

Irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota: Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Purves D. et al: Neuroscience, 3rd ed. Sinauer Associates, Inc, 2004 Radiológiai képek: http://rad.usuhs.mil/medpix/index.html