A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális világgazdaság regionális átrendeződése
Advertisements

A gazdasági fejlettség mutatói
A nemzetközi üzleti élet etikája
A világgazdaság európai magterülete: a fokozatosan bővülő EU
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai
A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)
Ismétlés, rendszerezés
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Urbanizáció a fejlődő országokban
A VILÁGGAZDASÁG VEZETŐ HATALMA
AZ ÚJONNAN IPAROSODÓ FEJLŐDŐ ORSZÁGOK
KÍNA ÉS INDIA.
A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege
Afrika.
EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS
Összehasonlító gazdaságtan
Ausztrália ipara.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
10. évfolyam, november.  Mit jelent? ◦ „pénzközpontú” világgazdaság  Mi segítette a kialakulását? ◦ Nemzetközi tőkeáramlás mértékének növekedése.
A globalizáció.
Kis- és középvállalkozások válaszúton: versenyképesség, innováció, nemzetköziesedés EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS Sass Magdolna Pécs,
VILÁGGAZDASÁGI ISMERETEK-12
Pénz- és tőkepiaci globalizáció
1 Globalizáció és lokalizáció a tér és a hely átértékelődő szerepe Gazdaságföldrajz I. Dr. Bernek Ágnes 2008.
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.
Oroszország.
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
ÖSSZEFOGLALÁS.
Az észak-amerikai gazdasági centrum
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Az USA a világhatalommá válás útján
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Egyéb grafikus ábrázolási módszerek: grafikon és radardiagram
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Délkelet – Ázsia országai
Az észak-amerikai gazdasági centrum
A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK
21. ÁZSIA GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nemzetközi tőkeáramlások
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Napjaink legfontosabb ipari ágazata, az elektronika
dr. Jeney László egyetemi docens
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Előadás másolata:

A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Centrumok hasonlóságai Fejlettsége: kor élvonalában Fejlődése autonóm és szerves Önkorszerűsödés: rendszer belső szerkezetéből népesség belső motiváltságából ered Természeti és társadalmi törvények felismerése  új erők magukhoz ragadása  szükségletek kielégítésének egyre magasabb állapotát biztosítják 2

Világgazdasági centrumtérségek alternatív elnevezései Hidegháború: Első Világ Elavult: (főleg a Második Világ elavult) W. Brandt: Globális Észak, Gazdag Észak Brandt-vonal, 1980-as évek Észak-Ázsia gazdag? Ausztrália északi? Triád Ausztrália helye? Magas jövedelmű országok (Világbank, IMF) Évente változó Fejlett világ 3

Világgazdasági centrumtérségek közötti különbségek szempontok Európa Kelet-Ázsia É-Amerika Ausztrália–Ó előzmények fejlett kultúrák elmaradott törzsi kultúrák görög–római előzmények többezer éves civilizációk gyarmatosító nagy földrajzi felfedezések, Ny-Eu elzárkózás (Kína: félgyarmat) brit gyarmat korai, ő is gyarmatosít (+ gazd-i) kései gazdasági erőtér Európa – Afrika Távol-Kelet Amerika Európa–Afr.  Távol-K. siker-ágazatok élelmiszerip. gépgy (autó) gyógyszerip. csúcstechnológiai ipar (szgép, félvezető, robot) korszerű IT alkalmazása bányászat, agrártermék 4

A Triád legfontosabb adatai Terület km2 Népesség fő GDP PPP GDP/fő Export US $ Import EU 4,3 mó VR7 490 mó VR3 14,82 bó VR1 32700 VR31 1,95 billió 1,69 billió VR2 USA 9,8 mó 310 mó VR4 14,66 bó 47200 VR10 1,29 billió 1,94 billió Japán 380 e VR60 130 mó VR11 4,31 bó 34000 VR28 0,76 billió 0,64 billió Kína 9,6 1300 mó 10,09 bó 7600 VR100 1,58 billió 1,33 billió 5

Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest 6

EU gazdasági dinamizmusa nem kielégítő GDP-növekedés 1950-es, 1960-as évek: gazdasági csodák 1970-es évektől: USA-nál, Japánnál lassúbb, erősen ingadozó GDP-növekedés: 2,8% (ezredforduló után) Vendégmunkások tömege 1960-as években duzzadt fel É-Afr, Töröko., volt Jugoszl később a többi volt szoc. országokból is) – beilleszkedés kulturális és jogi akadályai Számottevő regionális különbségek (GDP/fő, GDP-növ) Újonnan csatlakozók: elmaradott gazd  újabb kihívások 7

Korábban: negatív közösségi struktúrapolitika Támogatások: versenyképtelen válságágazatok (mg, szénbányászat, kohászat, hajógyártás, textilipar) 1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban 1980-as évek szerkezetváltás  munkanélküliség magas aránya Azóta sem sikerült ezen úrrá lenni, EU: 8,7% (ezredforduló után) USA: 5,1%, Kína: 4,6%, Japán: 4,4% DE: EU megőrizte pozícióit CAP  Élelmiszer-feldolgozás Több gépgyártási ágak (pl. autóipar) Gyógyszeripar 8

Később: új programok a gazdasági szerkezet korszerűsítésére Tudomány, csúcstechnológia: lemaradás, nem került közelebb az USA-hoz Csúcstechnológiai termékek (számítógép, félvezetők, robotok, szórakoztatóelektronikai termékek) előállítás és világpiaci értékesítése Korszerű információs technológiák alkalmazása Sikeres együttműködések Atomenergetikai ipar Repülőgépgyártás (Airbus) Nem katonai célú hordozórakéták fejlesztése (Ariane) EEO: műszaki K+F közösségi politika Eu-i Kutatás Koordináló Szervezet (Eureka): élenjáró technológiát képviselő iparágak versenyképességének szolgálata 9

Külföldi működő tőkebefektetések és nagyvállalatok Eleinte egyoldalú tőkeáramlás az USA-ból Amerikai tőke beáramlása (de műszaki modernizáció) Majd japán ipar hídfőállásainak kiépítése 1970-es évektől Eu-i tnc-k jöttek létre – beruházások az USA-ban 1980-as évektől jelentősen megnőtt EU súlya Világon befektetett összes FDI inward stock 45%-a Világ 100 legnagyobb vállalata 2005: 48 Eu, 33 USA, 13 Japán Világ 500 legnagyobb árbevételű multija (Fortune) 182 Eu Kelet-Ázsia élre tör, Észak-Amerika visszaszorul Világ legnagyobb forgalmat lebonyolító 353 iparvállalata (Rebitzer, D. W. 1995) 1956: 77% Am, 23% Eu  1993: 36% Am, 32% Eu, 26% Japán Világ legnagyobb árbevételű vállalatai (Fortune: Global500) 10