A szellemi tulajdon védelme Hallgatói előadási anyag 2017 SZERZŐI JOG Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar A szellemi tulajdon védelme Hallgatói előadási anyag 2017 Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal előadásainak felhasználásával

Az oltalmi formák 2 2

Szerzői jog keletkezése szerzői mű létrejötte szerzői jogi védelem automatikus nincs semmilyen formális követelmény nincs szó „levédetésről”, nyilvántartásba vételről, © De! mikor jön létre szerzői mű?

szomszédos jogok jogosultjai hangfelvétel-előállítók Szerzői jogi rendelkezések kapcsolódó jogok adatbázis oltalom (sui generis) szomszédos jogok jogosultjai előadóművészek hangfelvétel-előállítók rádió-tv szervezetek filmelőállítók szerzői jog

Szerzői jogviszony tartalma Személyhez fűződő jogok Vagyoni jogok

A mű nyilvánosságra hozatala Szóban, írásban, ráutaló magatartással (pl. feltöltés, kézirat elküldése a kiadónak) Visszavonás joga Szabad felhasználás egyik feltétele Tájékoztatás a mű lényeges tartalmáról

A név feltüntetése (csak a felhasználáshoz igazodó módon!) + Fellépés lehetősége szerzői minőségért (plágium) ÁLNÉV PLÁGIUM: Martialis plagiarius, gyeremekrabló. csak a felhasználáshoz igazodó módon: elősosrban iparművészeti alkotásoknál van jelentősége Irodalmi, tudományos művek: idézés (idézőjel, lábjeyzet, ) -

A mű egységének védelme Az Szjt. tiltja… a mű bármilyen eltorzítását vagy megcsonkítását, függetlenül attól, hogy az sérelmes-e a szerző becsületére vagy hírnevére; az olyan megváltoztatást vagy megcsorbítást, amely a szerző becsületét vagy hírnevét sérti. Címvédelem (Szjt. 16. § (2).

VAGYONI JOGOK többszörözés Terjesztés Átdolgozás Kiállítás Nyilvános előadás Nyilvánossághoz közvetítés Sugárzott művek továbbközvetítése

Többszörözés A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön (mű digitális rögzítése pl. beszekennelés, letöltés és fájlba mentés) a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. (Fel-letöltés) építészeti alkotások esetében a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.

Terjesztés A mű terjesztésének minősül különösen: Jogkimerülés nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele dologi példánnyal forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással Jogkimerülés Kivétel: haszonkölcsön, bérbeadás, forgalomba hozatali célú behozatal nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele dologi példánnyal – jogkiemerülés esetében van jelentősége. Online esetben nincs szó jokimerülésről!!!!!!

Átdolgozás mű fordítása színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre, például: internetes honlap (gyűjteményes mű) kialakításakor is engedélyt kell kérni tananyag továbbfejlesztése (SZJSZT 30/2004)

Nyilvános előadás A mű érzékelhetővé tétele az adott helyen, adott időben jelenlévő közönség számára

Mű nyilvánossághoz közvetítése Internet Forrás: http:// static.arstechnica.net Forrás: http://techmog.com „[…] amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.” Szjt. 26. § (8) bekezdés, 2. mondat Az internetes felhasználásoknak két formája: - művek szerkesztett műsorfolyamban történő közvetítése számítógépes hálózat útján (streaming) - simulcasting - webcasting - lehívásos (on demand) felhasználások, amikor a közönség tagjai mind az egyes műveket, mind a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

SZABAD FELHASZNÁLÁS 15 IDÉZÉS ÁTVÉTEL MÁSOLÁS Információs Célú felh. IDŐLEGES TÖBBSZÖRÖZÉS 15 15

IDÉZÉS Feltételei: műcím, szerző, mű megjelenési helye, ideje; csak önálló műben, annak részeként; szerves kapcsolat a művel (pl. értékelő-bíráló); lényeges tartalom tiszteletben tartása; honlapokról idézés (internetcím és a idézés kelte) bármilyen felhasználás (akár terjesztés, rádiós sugárzás, internetes hozzáférhetővé tétel) szabadon végezhető. 16

Átvétel idézést meghaldó terjedelem cél: iskolai oktatás, tudományos cél; forrás/szerző megnevezésével; üzletszerűség kizárása; 17

Magáncélú másolás Főszabály Természetes személy Magáncélra Jövedelemszerzést közvetve sem szolgálja Kivételek: teljes könyv/ folyóirat (kézírás), szoftver, elektr.adatbázis, élő előadás, építészeti mű NEM: ha számítógéppel vagy elektronikus hordozóra más személy által Kedvezményezett intézmények Belső cél érdekében akár az egész műről (pl. tudományos cikkek) analóg/digitális módon Tudományos kutatás, archiválás, könyvtári ellátás 18

Információs célú felhasználás Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók – szerző nevének feltüntetésével. A televíziós műsorszolgáltatásban bármely képzőművészeti, építészeti alkotás stb díszletként szabadon felhasználható – a szerző nevének a feltüntetése sem kötelező. A díszlet és jelmez céljára készült művek televíziós felhasználáshoz a szerző engedélyes és nevének feltüntetése szükséges.

SZERZŐ KJK Felhasználásra engedélyt adhat: szerző vagy KJK (felhasználási mód 1.) FELHASZNÁLÓ KJK (felhasználási mód 2.)

Közös jogkezelő szervezetek – jogosultak I. ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület zeneszerzők, zeneszövegírók, zeneműkiadók es irodalmi szerzők   HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület képző-, ipar- és fotóművészek FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete audiovizuális művek szerzői (pl. rendező, operatőr), filmelőállítók MSZSZ-EJI Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda előadóművészek MAHASZ Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége hangfelvétel-előállítók MISZJE Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület irodalmi művekkel és a kottában rögzített zeneművekkel kapcsolatos nyilvános haszonkölcsönzési jog

MASZRE Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők Közös jogkezelő szervezetek – jogosultak II. RSZ Magyar Reprográfiai Szövetség a szerzői művek reprográfiai magáncélú másolására tekintettel a szerzőket, valamint a művek kiadóit megillető jogdíjigényeket érvényesíti   MASZRE Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete az irodalmi és szakirodalmi szerzőket és könyvkiadók Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét időszaki lapok kiadói

Zeneművek jogosítása Az internetes felhasználás engedélyezése és nyilvánosságra hozott és nem színpadra szánt zeneművek esetében közös jogkezelésbe tartozik, engedélyt az Artisjus ad.

Irodalmi művek jogosítása a szépirodalmi művek internetes nyilvánossághoz közvetítését 2005-ig az Artisjus engedélyezte DE: EU-csatlakozástól a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű szépirodalmi művek (pl. regény) kikerültek így az on-line hozzáférési jogot ma a felhasználónak egyedi felhasználási szerződésben kell megszereznie a szerzőtől, vagy a kiadótól.

Képző- ipar- és fotóművészeti alkotások jogosítása közös jogkezelésbe tartozik (HUNGART) Adatbázisok jogosítása nincs közös jogkezelés Honlapok jogosítása gyűjteményes műként vagy mint adatbázis.

Szerzői jogsértés A szerzői jogsértés körébe tartoznak mindazok a magatartások (cselekvések, mulasztások) , amelyek a szerző jogát megsértik. Jogkövetkezményei: objektív szubjektív

Objektív (vétlen) következmények Jogsértés megállapítása Abbahagyás és eltiltás Elégtételadás és ehhez nyilvánosság biztosítása Adatszolgáltatás az üzleti kapcsolatokról Gazdagodás visszatérítése Sérelmes helyezet megszüntetése, eredeti állapot helyreállítása.

Szubjektív szankciók kártérítés