A vese szöveti szerkezete Tantermi előadás Dr. Wenger Tibor 2013/04/09
A vese felépítése (Velősugarak) Striae medullares corticis Columna renalis Bertini
VESE KAPU KÉPLETEI: VENA, ARTERIA, URETER v. renalis glandula suprarenalis a. renalis pelvis renalis ureter papilla
Átnézeti kép (k.m.) Striae medullares corticis Columnae renales Bertini
A VESE MŰKÖDÉSI EGYSÉGE A NEPHRON 2. 1. 4. 5. 1. MALPIGHI-TEST 2. TUBULUS CONTORTUS PRIMAE ORDINIS 3. HENLE-KACS 4. TUBULUS CONTORTUS SECUNDAE ORDINIS 5. TUBULUS REUNIENS 3.
A nephron és a vizelet elvezető rendszer részei
A vesetestecske (Corpusculum renale Malphigi) fénymikroszkópos képe
A glomerulus capillaris szerkezete Vázlatos rajz Scanning EM felvétel
KAPILLÁRISOK EM KÉPE VEGF fenesztráció 70-90 nm Podocyták podocyta lábak endothel koagulált vér
KAPILLÁRIS LAMINA BASALIS NAGYNAGYÍTÁSÚ EM KÉPE lamina densa lamina rara lamina rara: sok heparán szulfát, kevés laminin 350 nm töltés barrier fizikalis filter töltés-barrier podokalixin 80 nm , 70 kD felett kiszűri a molekulákat
MEMBRANA BASALIS BIOKÉMIAI FELÉPTÉSE piros = heparán szulfat; zöld = chondroitin szulfát; sárga = mindkettő; kék = sejtmag
Mesangiális sejt
* * Mesangialis sejt kiszűrt fehérjét fagocitálja ( ), támasztó funkcióval bír * podocita podocita lábak lamina basalis endothel kapillaris lumen kapillaris lumen * podocita lábak lamina basalis endothel kapillaris lumen kapillaris lumen mesangialis sejt
A vesetestecske (corpusculum renale Malpighi) szerkezete (macula densa)
Vesecsatornák
Vesecsatornák a kéreg- és a velőállományban Kéregállomány Velőállomány (külső zóna)
A proximalis kanyarulatos csatorna falának vázlatos rajza
A nephron és a vizelet elvezető rendszer részei
KIVEZETŐCSÖVEK SZÖVETI SZERKEZETE dp CM area cribrosa
PAPILLA ÉS CALYX MINOR * * PYRAMIS PAPILLA *
A VESE MŰKÖDÉSE Glomerulus: ultrafiltrátum képzése (180 l/nap) Proximalis tubulus: kis fehérjemolekulák és peptidhormonok reabsorbciója endocytosissal A tubulus teljes hosszában: Na+/K+ csere a szürletből az extracellularis térbe (aldosteron) 4. Tubulus distalis és reuniens: H+/K+ és Cl-/HCO3- csere, sav-bázis egyensúly szabályozása 5. Henle-kacs: vízvisszaszívás 6. Gyűjtőcsatornák: vízvisszaszívás (ADH) 7. JGA: renin-angiotenzin rendszeren keresztül vérnyomás emelő hatású 8. I. típusú medullaris interstitialis sejtek: prostaglandin termelés, értágító hatású, növeli a vesén átáramló vérmennyiséget
ARTERIA RENALIS NAGYOBB ÁGAI ELÜLSŐ ÉS HÁTSÓ SEGMENTALIS ARTÉRIÁK
HÁTSÓ SEGMENTALIS ARTERIA ÁGRENDSZERE (korróziós preparatum) aa. arcuatae a. lobaris a. lobaris aa. interlobulares aa. arcuatae
VESEKÉREG ANGIOGRÁFIÁS KÉPE I. a. arcuata a. interlobularis
VESEKÉREG ANGIOGRÁFIÁS KÉPE II. 1. Arteria interlobularis 2. Arteriola afferens 3. Glomerulus 4. Arteriola efferens
VENA STELLATA ANGIOGRÁFIÁS KÉPE
INTERSTITIUM Kis mennyiségű a parenchymához képest. Fontos sejtfélesége a lipid tartalmú I. tipusú medullaris interstitialis sejt (prostaglandint és proteoglikánt termel).
Irodalom Röhlich, P. Szövettan, 2007 Junqueira, LC; Carneiro, J; Kelley, RO. Basic Histology, 1989 Ross, HM; Romrell, LJ; Kaye, GI. Histology, a text and atlas, 1995