Urogenitális rendszer

Az előadások a következő témára: "Urogenitális rendszer"— Előadás másolata:

1 Urogenitális rendszer
P.-Fejszák Nóra Semmelweis Egyetem Humánmorphológiai és Fejlődésbiológiai Intézet

2 Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer

3 medulláris kapillárishálózat
Vese struktúrája efferens arteriola afferens arteriola kéregállomány a., v. interlobularis vese glomerulus a., v. arcuata velőállomány vese piramis a., v. interlobaris a. renalis v. renalis medulláris kapillárishálózat papilla renalis zsírszövet ductus papillaris

4 PHYSIOLOGY OF ADULT HOMO SAPIENS - URINARY APPARATUS
Nephron vese strukturális és funkcionális egysége vesetestecske (corpusculum renale Malpighi)→ primer vizelet vesecsatorna (tubulus renalis) → végleges vizelet PHYSIOLOGY OF ADULT HOMO SAPIENS - URINARY APPARATUS

5 Vesetestecske (Corpusculum renale Malpighi) I.
Bowman-tok a vesecsatornácska labdaszerűen kitágult és önmagába visszatüremkedett vak vége → parietális lemez (egyrétegű laphám) → visceralis lemez (podocyták) → Bowman-tok üreg Kijelölni a glomerulust Glomerulus artériás kapillárishálózat arteriola afferens és efferens, be- és kilépés az érpólusnál fenesztrált endothelium (5-70 kDa közötti molekulák jutnak át, 70 kDa feletti vérfehérjék már nem)

6 Vesetestecske (Corpusculum renale Malpighi) II. Glomerulus szűrő
Glomerulus kapilláris falának felépítese podocyta lábnyúlvány basalis membrán kapilláris lumen endothél sejt Glomerulus szűrő mesangiális sejt mechanikai elektrosztatikus (podokalixin negatív töltésű) mesangiális mátrix Kijelölni a glomerulust Podocyta lábnyúlvány Lamina basalis Fenesztrált endothel 1 3 2

7 Tubulus renalis felosztható:
1. proximalis csatorna: → pars convoluta → pars recta 2. tubulus intermedius: → pars descendens → pars ascendens 3. distalis csatorna: → pars recta → pars convoluta 4. összekötő csatorna Proximális csatorna egyrétegű kefeszegélyes köbhám basalis csíkolat cortex Vékony segmentum alacsony, organellumokban szegény laphám leszálló szárban a sejtek membránjában akvaporin-1→ H2O felvétel Distális tubulus köbhámsejtek kefeszegély nincs bisális csíkolat fejlett medulla Kéreg velő határ bejelölése Gyűjtőcsatorna kefeszegély nélküli köbös sejtek membránjukban vízcsatornák→ víz visszaszívás Cortextől a medulla felé haladva az interstitium ozmotikus nyomása nő→passzív H2O felvétel!! Medical Illustration Source book: Andrea Charest portfolio

8 Ureter – mikroszkópos anatómia
Tunica mucosa (M) -hám: urothelium -lamina propria: vékony, rendezelen tömött rostos ktsz., sok elasztikus rost -lamina muscularis mucosae: NINCS Tunica submucosa: NINCS Tunica muscularis: belső hosszanti és külső körkörös simaizomsejtek Tunica adventitia

9 Urothelium (átmeneti hám)
vesemedence húgyvezeték húgyhólyag Ernyősejtek Körtesejtek Metszett berakása Basalis réteg (henger v. köbhám)

10

11 Női nemi szervek

12 A női genitalis rendszer
A vizeletelvezető és reproduktív rendszer kevésbé szoros kapcsolata Ciklikus szövettani változások Terhesség során megfigyelhető szövettani elváltozások Postmenopausalis szövettani változások (atrophia) Citológia (kenet) kiemelkedő jelentősége a nőgyógyászati diagnosztikában

13 Petefészek (ovarium) 3 mondat petefészek mint szerv tűsző keresés

14 Follicularis hámsejtek
Primer oocyta primordialis folliculus Folliculus fejlődés Follicularis hámsejtek Pre-antralis fázis Hormon független primer folliculus Basalis memebran Oogenesis: primordiális folliculusok kialakulása ősivarsejtekből Születéskor kb 1 millió primordiális tüsző Zona pellucida Membrana granulosa szecunder folliculus Theca folliculi átmenet a szecunder és tercier folliculus között Folliculogenesis primordiális folliculusoktól a Graaf-tüsző kialakulásáig Folliculogenesis Antralis fázis: Hormon függő fejlődés Meiotikus osztódás befeződése antrum LH löket Secunder oocyta tercier folliculus Graaf-tüsző Commulus oophorus ovulatio

15 Primordialis tüszők Sejtosztódás, sarki test, így születünk meg, egy sejtréteg csírahám, lányoknál 1 sejtből 3 nem működő sarki sejt és egy működő A petefészekben kialakult primer oocytákban megkezdődik a redukciós osztódás, a meiosis. Ez a folyamat a az első redukciós osztódás stádiumában, az ún. diplotén vagy nyugalmi szakaszban megáll, és a sejtek ebben az állapotban maradnak a pubertásig. A diplotén oocytát ebben a stádiumban a primitív granulosasejtek veszik körül. Ezek, valamint az oocyta képezi a primordialis tüszőt.

16 Primer és szekunder tüszők
Primer tüszők (hámjuk egyrétegű köb- majd hengerhám) Szekunder tüszők (megjelenik a zona pellucida), a többrétegű hám (granulosa) belső rétege FSH hatására ösztradiolt termel. Körülötte módosult simaizom- és kötőszöveti sejtek (Theca interna és externa sejtek) Pubertás során érés, több retegű folliculáris hám

17 Graaf-tüszők (tercier tüszők)
Ilyet találjon mindenki, semennyi hormonális rendszer Tercier tüsző: A granulosasejtek között folyadékkal telt tér alakul ki: antrum Ovuláció: a petesejt a membrana granulosával (2) körülölelve (corona radiata) lökődik ki. A zona pellucida (4) a petesejt és a tüszőhám által termelt szerkezet nélküli hártya.

18 Sárgatest (corpus luteum)
Theca-lutein sejtek (theca interna és externából) Granulosa-lutein sejtek (Granulosából jönnek létre) Feladatuk a terhesség fenntartásához és a méhnyálkahártya átalakulásához szükséges progeszteron termelése Ciklus végén atrofizál, helyette corpus albicans (tömött kötőszövet)

19 Uterus Endometrium: Myometrium:
egyrétegű hengerhám l.propria: spinocelluláris kötőszővet egyszerű csöves mirigyek str. basale str. functionale Myometrium: str submucosum: hossztengellyel párhuzamosan rendezett simaizom nyalábok str. vasculare: szivacsos szerkezet a sok ér miatt, ferde és körkörös lefutású izom str. supravasculare: hosszirányú lefutás Perimetrium: Tunica serosa+ subserosa /tunica adventitia Ciklikus változás mit érint,

20 Endometrium változásai a mestruációs ciklus során

21 Az endometrium struktúrális átalakulása a ciklus során
3. 2. 1. 1 3. Progeszteronhatás fázisa (szekréciós fázis, a ciklus közepétől): az endometruim vastagsága jelentősen nő, a mirigyvégkamrák dugóhúzószerűen felcsavarodottakká válnak. Intenzív, szénhidrátokban gazdag nyák szekréció. str. functionale két részre különíthető: 1. str. compactum: egyenes kivezetőcsövek 2. str. spongiosum: kanyargós, tág végamrák 4. Degenerációs fázis 0. Menstruáció: str. functionale leválása, str. basale sosem válik le 1. Regenerációs fázis: sérült felszín behámosítása a str. basale felöl 2. Ösztrogénhatás fázisa (proliferációs fázis): FSH→ösztradiol→levált nyálkahártya helyreáll (gyors mirigy és stroma szaporulat) a stratum basale-ből

22

23 Férfi nemi szervek

24 Here szövettani szerkezete
Tunica albuginea: erős fibrózusos kötőszöveti tok Kötőszövetes septula-k: lobulusok elválasztása Funkcionális egységei: Kanyarulatos csatornák (tubuli seminiferi contorti): spermato-, spermiogenesis Egyenes herecsatornák (tubuli seminiferi recti): nincs spermato-, spermiogenesis Interstitium Epididymust megemlíteni

25 Spermatocytogenesis Spermiohystogenesis
A spermatigonium→B spermatogonium (4n) → elsődrendű spermatocyta (4n) → másodrendű spermatocyta (2n) → spermatida (1n) Spermiohystogenesis Kerek, kicsi, söéten festődő sejtmaggal bíró spermatida→ fej ,nyak, farok részekből álló érett spermium alakul ki. 1 spermatogóniumból 4 működő spermium

26 A kanyarulatos herecsatornák
Sertoli-sejtek Spermiumok különböző fejlődési alakjai Basalis membránon kívüli myofibroblast sejtek Primer spermatocyták Sertoli-sejt: tubuli seminiferi eredeti hámja piramis alakúak, basalisan elhelyezkedő , laza kromatinszerkezetű sejtmag Funkció: vér-here gát képzés, testiculáris folyadék szekréciója, androgénkötő fehérjék termelése Részletes felépítés Spermatogonium, A és B típusú, B:növekedési stádiumban Sertoli-féle dajkasejt Spermatidák

27 Here interstitiuma Leydig-sejtek: Leydig-sejtek
nagy poligonális, kerek magvú sejtek herecsatornácskák közötti interstitiumban erős acidophil festődés gyakran csoportokat alkotnak Funkció: tesztoszteron termelés Hormontermelés miatt megmutatni

28 Penis Barlangos test kiemelése, vérrel megtelése

29

30 Felhasznált irodalom és a diasor képeinek forrásai
Nemeskéri Á, Lukáts Á, Németh A, Kocsis K, Szövettan gyakorlati Jegyzet I-II-III Az Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Photo-CD gyűjteménye Dr. Kálmán Mihály, Dr. Patonay Lajos, A Szövettan Multimédiás Atlasza, CD-ROM Wolfgang Kühnel, Szövettan SH Orvosi Atlasz Rölich Pál, Szövettan. Semmelweis Kiadó, Budapest 2006 Wenger Tibor, A makroszkópos és mikroszkópos anatómia alapjai. Semmelweis Kiadó, Budapest 2008 Kierszenbaum: Histology and Cell Biology: An Introduction to Pathologya2007