Munkaügyi kapcsolatok november 7. Középfokú szakszervezeti tanfolyam Budapest Kelemen Melinda Horváth Lajos

 Alapfogalmak  Feltételrendszer  Alapelvek  Szereplők  Érdekegyeztetés folyamata, szintjei, intézményrendszer  Európai kitekintés  Participáció  Munkaügyi viták Miről is lesz szó?

Munkaügyi kapcsolatok alapfogalma Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO): „a tárgyalás, a konzultáció vagy egyszerű információcsere összes típusa a kormányok, munkáltatók és munkavállalók közötti, bi- vagy tripartit közös érdeklődésre számottevő kérdéssel kapcsolatban, a gazdaság és a szociálpolitika területén. Ez lehet tripartit folyamat, ahol a kormány a párbeszéd hivatalos résztvevője, vagy alapulhat bipartit kapcsolatokon is, amelyek a munkavállalók és a menedzsment között állnak fenn (vagy szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, közvetett kormányzati részvétellel vagy a nélkül.) A társadalmi párbeszéd folyamatai informálisak vagy intézményesítettek, és a társadalmi párbeszéd gyakran e kettő kombinációja. Színtere nemzeti, regionális vagy vállalati szint. Lehet szakmaközi, ágazati vagy a kettő kombinációja.” [Csuhaj-Héthy, ]: „a munkaügyi kapcsolatok rendszerének nevezik a munkavállalók és a munkáltatók, illetve érdekképviseleti szerveik részvételével (nem egyszer jelentős állami beavatkozással) működtetett intézményrendszert, amely közöttük az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok rendezésére hivatott.” Amerikai Társadalomtudományi Kutatási Tanács (1928) “a terület fókuszpontjában (…) a munkaadó és a munkavállaló kapcsolata áll” 3

Munkaügyi kapcsolatok alapfogalma Munkaügyi kapcsolatok célja: érdekegyeztetés A munkavállalók és a munkáltatók, képviseleti és érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam közötti intézményes (megállapodásokon nyugvó és / vagy jogilag szabályozott) kapcsolatok rendszere. A munkaerőpiac szereplőinek eltérő érdekei munkaadó - profit, a hatékonyság, helyzeti fölény munkavállaló - bér, kényelmesebb munkakörülmények Bipartid, tripartid 4

Munkaügyi kapcsolatok alapelvei A munkaügyi kapcsolatok filozófiája szerint a véleménykülönbségeket mindenkor tárgyalásos úton kell rendezni. Ehhez olyan kapcsolatrendszert kell intézményesíteni, illetve működtetni, amely lehetővé teszi a felek egyenrangú kezelését. Munkabéke fenntartása Az intézményesítés mindkét fél számára tisztázza a játékszabályokat és a felhasználható eszközöket is, így kiszámíthatóbbá és nyugodtabbá teszi a további együttműködést Bizalom: a konfliktusok feloldásának módja az együttműködés. Kölcsönös tiszteletet, mások meghallgatásának képességét és a megoldáskeresés iránti nyitottságot feltételezi. Konfliktus: valahol természetes, ellentétes érdekekből születik 5

környezet környezet politikai jogigazdaságitársadalmiszereplőkmunkáltatókszak-szervezetekkormány folyamatok folyamatok KSZ tárgyalások részvétel munkaügyi akciók a viták megoldása eredmények eredményekkollektívszerződések munkaügyiszabályozás eredmények > hatások > bemenet eredmények > hatások > bemenet fizetés, munkaidő, termelékenység, foglalkoztatás, munkahelyi biztonság, munkabéke… bemenet eredmények Forrás: Eurofound / fordítás: saját

Munkaügyi kapcsolatok - területek  az individuális (egyéni) munkaügyi kapcsolatok  kollektív tárgyalások és szerződések rendszere  konzultáció a közszférában és a versenyszférában  Európai szintű szociális párbeszéd  makroszintű (országos szintű) szociális párbeszéd  ágazati szociális párbeszéd  a munkavállalói részvétel (participáció) intézményei (pl. üzemi tanács, Európai Üzemi Tanács)  a munkaügyi viták és rendezésük intézményei (ide értve a sztrájkot is)  Kapcsolódó témakörök: bér, munkafeltételek, munkajog, munkaidő, H&S, oktatás, anti-diszkrimináció, munkaszervezet, etc… 7

Érdekegyeztetés szintjei 8 Transznacionális: nemzetközi, EU Makroszint: központi, nemzetgazdasági szint Előzmények: Országos Érdekegyeztető Tanács, ÉT ( ) Jelenleg: NGTT, VKF, OKÉT makroszintű konzultáció, országos megállapodás Mezoszint: ágazati, szakmai szintű tárgyalások évi LXXIV tv. az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről Jelenleg: 23 ágazati, 6 alágazati, egy szakágazati PB – 3 kiterjesztett ágazati KSZ (építőipar, vendéglátóipar, villamos-energia) Mikroszint: vállalati, intézményi szintű tárgyalások ez a meghatározó szint, bipartit, individuális szereplők

Országos szintű érdekegyeztetés - közszféra

Hazai szereplők (ETUC tagok) Munkavállalók érdekképviselete Szakszervezeti konföderációk Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) ((2013. decemberétől Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (Autonómok) + Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ, Munkástanácsok) 10

Munkavállalók érdekképviselete 11

A munkáltatók szervezetei gazdasági érdekképviseletek önkéntes tagságmunkáltatói érdekképviseletek (egyesület) Munkáltatói szervezet kötelező tagságkereskedelmi és iparkamarák (köztestület) mezőgazdasági kamarák Forrás: Tóth Ferenc (szerk.): Bevezetés a munkaügyi kapcsolatokba. Gödöllő, Munkáltatói szervezetek

Munkaadói érdekképviseletek 13 Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Munkaadói érdekképviseletek 14

Az érdekegyeztetés folyamata I. Bipartit 15

Az érdekegyeztetés folyamata II. Tripartit 16 ÁLLAM Makroszintű konzultáció Országos megállapodás MUNKAADÓ (munkaadói szövetségek) MUNKAVÁLLALÓ (szakszervezetek)

Kollektív tárgyalások 17 Egyéni tárgyalások Egyéni munkaszerződés Kollektív tárgyalásokKollektív szerződés munkafeltételek kialakítása a felek közötti kapcsolattartás feltételeinek rögzítése

Országos szintű érdekegyeztetés előzmények Makroszint Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Érdekegyeztető Tanács (ÉT) Országos Munkaügyi Tanács (+Gazdasági Tanács 1999 – 2002, + Európai Integrációs Tanács) Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2002 – 2011 Szakfórumok (pl. nemzeti ILO tanács) és szakbizottságok, ágazati tanácsok, GSZT Törvényi háttér: 2003: munkáltatói oldal kezdeményezte 2005: ismét kezdeményezte → az FMM elkészítette a törvény koncepcióját Alkotmánybíróság határozata: az OÉT közhatalmat gyakorló testület → alkotmányellenes helyzet 2006: köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér 2011: Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló tv. hatályon kívül helyezte. 18

Országos szintű érdekegyeztetés - versenyszféra Makroszint Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a versenyszférát közvetlenül érintő gazdasági tárgyú kormányzati döntések előkészítésében közreműködő háromoldalú konzultatív, véleményező és javaslattevő fórum. A VKF tagjai: Kormány LIGA / MSZSZ / Munkástanácsok (3 fő) MGYOSZ / VOSZ / ÁFEOSZ-Coop Szövetség (3 fő) Exkluzív struktúra, az ülései nem nyilvánosak 19

Országos szintű érdekegyeztetés - közszféra Makroszint Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) A valamennyi közszolgálati alkalmazottat érintő bérpolitikai, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozik. Tagjai: kormány közszférában foglalkoztatottakat képviselő szakszervezeti konföderációk helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei A szakszervezeti oldal összetétele 2011-ig: SZEF (5 hely), ÉSZT (2 hely), FRDSZ (1 hely), MSZOSZ (1 hely meghívottként), LIGA (1 hely meghívottként). A szakszervezeti oldal összetétele : SZEF (5 hely), LIGA (3 hely), ÉSZT (2 hely), FRDSZ (2 hely), MSZOSZ (1 hely), Munkástanácsok (1 hely). Az FRDSZ helyeit 2012-ben törölték. Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (KÉF) Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) Érdekegyeztető Tanácsok 20

Makroszint Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (2011- ) Feladata: a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatása, a gazdasági fejlődés, az illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítása az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület – a Kormány csak állandó meghívott, tanácskozási joggal Tagjai: Gazdasági Képviselői Oldal: munkaadó + gazdasági kamarák (9+3=12 fő) Munkavállalói Oldal: munkavállalói érdekképviseleti szervezetek (6 fő) Civil Oldal: a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek (5 fő) Egyházi Oldal: 4 egyház (4 fő) Művészeti Oldal (4 fő) Tudományos Oldal: a tudomány hazai és határon túli képviselői (8 fő) 21

Társadalmi párbeszéd társadalmi párbeszéd ≠ munkaügyi kapcsolatok partnerségi megközelítés „a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek és a kormány közötti gazdaság- és szociálpolitikai együttműködés rendszere.” egyszerű információcsere (tárgyalás, konzultáció) a munkáltatók és a munkavállalók között bipartit vagy tripartit módon informális vagy formális (intézményesített) Előnyei: gazdasági és szociálpolitikai döntéshozal demokratizálása társadalmi konfliktusok csökkentése 22

Társadalmi párbeszéd és az EU Konzultáció, megállapodás, fórum = társadalmi párbeszéd (Európai modell alapja) „…célja, hogy a szociális partnerek döntéshozatali és végrehajtási folyamatokba történő bevonása révén javítsa az európai kormányzást.” EUMSZ 154. cikke: „ a Bizottságnak konzultálnia kell a szociális partnerekkel, mielőtt bármilyen fellépést tenne a szociálpolitika terén.” Magyarország számára a bekapcsolódás kötelesség + lehetőség Hazai ÁPB - 22 EU párbeszéd bizottságban(2013) tengerészetben dolgozók munkaidejének szervezéséről légi közlekedésben dolgozók munkaidejének szervezéséről a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodás (2005) EUMSZ= Európai Unió működéséről szóló szerződés 23

Európai társadalmi partnerek Általános („csúcsszervezetek”): Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége / BusinessEurope (korábban UNICE) 40 tag 34 országban (versenyszféra, mérettől függetlenül, általános szervezet, tagja az MGYOSZ) Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja / European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Economic Interest (CEEP) (tagja a magyar STRATOSZ) Európai Szakszervezeti Szövetség / European Trade Union Confederation (ESZSZ / ETUC) (összes magyar konf.) 90 nemzeti konföderáció tag, 39 európai országban (+ 10 ágazati szövetség) Többszektoros / egyes munkavállalói csoportok: EUROCADRES (Council of European Professional and Managerial Staff) European Association of Craft and Small and Medium-Sized Enterprises (UEAPME) (IPOSZ) European Confederation of Executives and Managerial Staff (CEC) Speciális: Eurochambres + 62 munkáltatói és 15 munkavállalói szektorális szervezet 24

Európai szintű szociális partnerek között zajlik Szociális Párbeszéd Bizottság: 1992-óta, konzultáció, irányelvek (közösségi szint, csúcsszervezetek, ajánlások) Formái: Tanácsadó Bizottságok (közösségi szint, témától függő összetétel, nemzeti képviselők, pl. munkavállalók szabad mozgása, ESZA, migráns munkavállalók biztonsága - tripartit, véleményező szerep) Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó (évente egyszer, ET előtt) Ágazati Párbeszéd Bizottságok (1960-as évek, 37 eu-i Ágazati Párbeszéd Bizottság) bipartit komoly eredmények, pl., cukoripar: szakmunkásképzés, kereskedelem: rasszizmus és xenofóbia, villamosenergia: liberalizáció szociális következményei megállapodás lehetősége nemzeti szakszervezet csak az ETUC-on keresztül lehet tagja Kiegészítő konzultatív mechanizmus / ad-hoc találkozók Európai Ügynökségek Eurofound (Írország), EU-OSHA (Spanyolország), CEDEFOP (Görögország) Európai Társadalmi Párbeszéd

 Római Szerződés § - szociális partnerek és jogalkotás  Javaslat -> kötelező EB-EU társadalmi partner konzultáció-> opció: bipartit tárgyalások 9 hónap -> vissza az EB-hez -> ET vita -> jogalkotás  Keretmegállapodások:  Szülői szabadság (irányelv, 1995)  Részmunkaidős foglalkoztatás (irányelv – közösségi jog, 1997)  Határozott ideig tartó munkaviszony (irányelv, 1999)  Munkaidő-szervezés (irányelv)  Távmunka (autonóm megállapodás– bipartid megállapodások, Mt, 2002)  Munkahelyi stressz (autonóm megállapodás)  Munkahelyi zaklatás és erőszak (autonóm megállapodás)  Befogadó munkaerőpiac (autonóm megállapodás) Keretmegállapodások

Miért szükséges a társadalmi párbeszéd erősítése? EU  EB: Munkaügyi kapcsolatok jelentés  Gyenge makrogazdasági kereslet, adóemelések, kormányzati kiadáscsökkenés – nyomás a társadalmi párbeszéden  Cél: társadalmi párbeszéd megerősítése a KKE-i országokban, szociális partnerek bevonása a reformokba  Reformok, intézkedések: nagyobb társadalmi támogatottság, egyszerűbb gyakorlati végrehajtás, kevesebb konfliktus  Erősebb társadalmi párbeszéd rendszer – erősebb gazdasági és társadalmi rendszer  Elérhető eredmények: jobb munkahelyi egészségvédelem, biztonság és jobb munkakörülmények  2016 júniusában Dombrovskis alelnök és Thyssen biztos közös nyilatkozatot írt alá a szociális párbeszéd megújításáról  Szociális jogok Európai pillére 27

Miért szükséges a társadalmi párbeszéd erősítése? EU  Kiemelt terület: közigazgatás, oktatás, egészségügy (közszféra)  Cél: hatékonyságnövelés  Ahol erősebb a munkaügyi kapcsolatok rendszere, kiegyensúlyozottabban, kevés konfliktussal megy a folyamat (pl. Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban a szakszervezetek részt vettek a nyugdíjreform kidolgozásában)  Ahol gyengébb, az adóemelések és a kormányzati kiadáscsökkentések munkaügyi konfliktusok sorát váltja ki (KKEu, kivéve Szlovénia)  Az EU Magyarországot rendszeresen elmarasztalja a gyenge munkaügyi kapcsolatok miatt  Id=2607&vl=hu&furtherVideos=yes Id=2607&vl=hu&furtherVideos=yes 28

 A munkaügyi kapcsolatokban a participáció a munkavállalók és a munkáltató „olyan intézményes viszonyát jelenti, amikor a munkavállalók különböző (törvényi, kollektív szerződések által történő, stb.) felhatalmazás alapján közreműködnek a vállalati döntéshozatalban a szervezet különböző szintjein, esetleg az üzemi tanácsok keretében.” [Ladó 1996., 12.]  kétcsatornás vs. egycsatornás érdekképviselet Participáció SzakszervezetÜT érdekvédelemRészvétel, I+K munkaharcmunkabéke közvetettközvetlen „külső és szembenálló”„belső és együttműködő” szervezkedés szabadsága, önkéntes jogszabályi alap

 Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) A participáció üzemi tanácson kívüli formái:  Közvetlen munkavállalói részvétel (autonóm munkacsoport)  Munkavállalói képviselők választása („panaszbiztos”)  Munkaügyi vezetői posztok munkavállalói jóváhagyáshoz kötése  Munkavédelmi, munkaegészségügyi döntésekben közreműködő munkavállalók választása (munkavédelmi bizottság)  Munkavállalói képviselők bevonása a vállalati stratégiai döntéshozó vagy felügyeleti szerveibe (felügyelő bizottság)  Pénzügyi részvételi formák (pl. munkavállalói részesedési programok)  Szervezetek munkavállalói ellenőrzése Participáció II.

 munkaügyi vita vs. konfliktus: nyílt vagy látens  Munkaügyi vita  tárgya: munkaviszony és a munkavégzés  alapja: nyílt munkaügyi konfliktus  Szereplői: munkáltatók, munkavállalók, szakszervezetek, ÜT  Formái:  egyéni, kollektív  jogvita, érdekvita  Kezelési eszközök:  direkt akció: legitim nyomásgyakorlási eszközök (sztrájk)  vitarendezési eljárások: bírói eljárás, tanácsadás, békéltetés (konsziliálás), közvetítés (mediálás), egyeztetés, döntőbíráskodás (arbitrálás) Munkaügyi viták

Munkaügyi vita EgyéniJogvitaÉrdekvitaKollektívJogvitaÉrdekvita pl.: munkaviszony jogellenes megszüntetése pl.: munkabéren való megállapodás pl.:sztrájk jogellenessége pl.: bérfejlesztés bíróság nem szabályozott (egyéni alku kérdése) bíróság döntőbíráskodás felek megegyezése (békéltetés, közvetítés, egyeztetés) döntőbíráskodás Fórum: Eredeti forrás: Gyulavári Tamás: a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező szolgálat működése (kiegészített) Példa:

Olvasnivalók Berki Erzsébet: Munkaügyi kapcsolatok (tananyag, 2014) Liga Szakszervezetek honlapja : Eurofound: laszlo-szocialis-parbeszed-a-rendszervaltast-kovetoen-2 laszlo-szocialis-parbeszed-a-rendszervaltast-kovetoen-2 33

34 Köszönöm a figyelmet!