Az urbanizáció földrajzi különbségei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TELEPÜLÉS ÉS LAKOSSÁG RENDSZEREZÉSE
Advertisements

A városok fejlődése és szerkezete
Vidéki települések fejlődésének jellemzői, falutipológia
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014,
Települések A városok.
Urbanizáció a fejlődő országokban
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
Az urbanizáció és városaink. Mitől város egy település?  magasabb a lélekszáma és a népsűrűsége  szerepköre összetettebb  infrastruktúrája fejlettebb.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
KEZDÉS!!!!!!.
Az urbanizáció és városaink
A népesség térbeli eloszlása
A faluhálózat földrajzi jellemzői Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.
Európa városi történelme
Az európai városrendszer
Közép-Magyarország településszerkezete
Környezetvédelmi normáknak megfelelő urbanizáció Készítették: Cseh Edina Deé Kinga Nagy Csilla Kiss Edith Felkészítő tanár: Mihályfalvi Katalin.
A világnépesség növekedése
A népességnövekedés tényezői és következményei
Regionális gazdaságtan 7.
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
Vidéki települések fejlődésének jellemzői Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
Földünk népessége.
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Oszlopdiagram dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Európa fogalma, határai, ismérvei
Az urbanizáció (urbs, urbis)
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Európa regionális földrajza
Afrika népességfejlődése között
Egyéb grafikus ábrázolási módszerek: grafikon és radardiagram
Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Az urbanizáció földrajzi különbségei
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Az urbanizáció fogalma
Európa fogalma, határai, ismérvei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Készítette: Koleszár Gábor
6. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA.
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Gazdasági–funkcionális városfogalom
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései
Területi eloszlások összevetése: Hoover index
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Az urbanizáció földrajzi különbségei
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Előadás másolata:

Az urbanizáció földrajzi különbségei dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Társadalomföldrajz C.427, kedd 9.50–11.20 Összesen 13 alkalom 1 óra elmarad: november 1. (Mindenszentek) Számonkérés: szóbeli vizsga Felelet tételsor alapján az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 60 város/régió (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest – http://jeney.web.elte.hu Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. Bradshaw, M. – Dymond, J. – White, G. – Chacko, E. 2011: Contemporary World Regional Geography. 4th Edition. – McGraw-Hill Companies, Inc., 640 p. ISBN: 0073522869 2

Urbanizáció fogalma Urbs („város”) latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg: városiasodás Városi életforma terjedése, város–falu közti különbségek csökkenése Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben) Városok számának, városlakók arányának növekedése Első városnövekedési szakasz (agglomerálódás) követi: szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció

A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között 3-féleképpen változhat a városlakók aránya: A városok és falvak eltérő népesedése Várossá nyilvánítással A városok közigazgatási határainak módosítása (esetleg falu városhoz csatolásával) Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után Falvak átlagnépessége kisebb Falvak átlag intézmény-ellátottsága kisebb

Városlakók arányának alakulása 1950-től napjainkig Ma: Föld népessé-gének több mint fele városokban él Folyamatosan nő Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések Trópusi-Afr, Dél-Ázsia elmaradottabb országai: népesség túlnyomó része falvakban Ruanda (94%), Bhután (93%), Burundi (92%), Nepál (89%) A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ

A városlakók arányának különbségei Magyarországon Alföldön magasabb a városlakók aránya Mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek Hajdú-B 80%, Csongrád 75%, Békés 74% Dombvidékeken: magasabb a falusi lakosság aránya Aprófalvak Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51%

Városlakók aránya nemzetközileg eltérő Jelentős országokon belüli eltérések Különösen a fejlődő országokban: városlakók néhány városban koncentrálódnak (hiányoznak a kis- és középvárosok) Városlakók aránya függ: Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) Településhálózat történelmi fejlődése Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója

1. Természetföldrajzi viszonyok Általában magasabb a falusi népesség aránya: Hegyvidéki országokban, mint a síkvidékiekben Zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők), mint a mérsékelt égövben De bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Magyarország: dombvidékeken a falusi népesség aránya > Alföldön

2. Településhálózat történelmi fejlődése Eltérő gyarmatosítás Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le  endemikus falusias társadalom Latin-Amerika: spanyol telepesek  nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország Alföld: XVI–XVII. sz.: török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség)hagyom. településhálózat kipusztulása Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat)

3. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője Falusi lakosság aránya Ipari forradalom: fejlett gazdaságok  faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a falusi lakosság 50% alatti) 1950: 50% alatt még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: Bel. 3%, Holl. 11%, NBr 11%, Dán. 15%, Fro. 25%, Olo. 33% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 33%, Ro. 43%, Alb. 62% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Amerika vagy Oroszország): erőteljes urbanizálódás  igen alacsony a falusi lakosság aránya Fejlett világ: nagyvárosok népességnövekedése lelassult (szub, dezurb) Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban

4. A város hivatalosan elfogadott definíciója (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Ma: népességszám alapján Japán 50000 fő Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő  Svo. 17%, Nor. 26% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám)