Az ókori Kína története

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mezopotámia Folytatás.
Advertisements

Európa fogalma, fekvése, határai
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Az Ókori Kelet világnézete
A görög történelem kezdetei
A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei I.
JAPÁN.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Készítette: Szalay Zoltán
Rejtélyek és megfejtőik
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
FÖLDRÉSZEK.
Ország összehasonlítás
A köztársasági Róma.
EGYIPTOM.
Az ókori India és Kína.
A nagy népvándorlás.
A krétai és a mükénéi kultúra Korai civilizációk a hellének földjén
Európa fogalma, fekvése, határai
Európa vallásai.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Tianmen-hegység: Kínában található, észak Hunan tartományban, a közeli város Dayong. (Sokan elbizonytalanodnak a neve miatt, Tianmen, mely nagyon hasonlít.
MEZOPOTÁMIA.
A NYUGATI BIRODALOM BUKÁSA
Tianmen-hegység: Kínában található, észak Hunan tartományban, közeli város Dayong. (Sokan elbizonytalanodnak a neve miatt, Tianmen, mely nagyon hasonlít.
A mohácsi csata.
A Frank Birodalom Nagy Károly és kora.
Készítette: Szalay Zoltán
Kis országok az ókori Közel-Keleten
Mitologikus és történeti korszak
Városállamok- Birodalmak
Az iszlám civilizáció kialakulása és elterjedése Tk. 23.
India, Kína. India  Természeti környezet  Változatos éghajlat  Öntözés kialakulása a Kr.e. 3. évezred előtt  Indus-völgyi civilizáció - dravidák (sötétbőrű)
Kelet-Európa és a Balkán
Őskor és ókortörténet A paleolitikum Agócs Nándor
Kína.
A köztársasági Róma.
Kialakulása, nyugati és keleti
Vallástörténet I. Kína és Japán vallásai
A pápaság és a császárság küzdelme
Őskori és ókori történelem A görög történelem forrásai
A Német-római Birodalom
5. évfolyam – 2. téma Ókori Kelet.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A bizalom szerepe Koreai Köztársaság.
Vándorlás a kelet-európai pusztán
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
Egyiptom Ó- és Középbirodalom időszakában
Őskor és ókortörténet A neolitikum Agócs Nándor
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
A Német-római Birodalom és a pápaság
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
Cseh- és Lengyelország
Ókori India Őskor és ókortörténet Agócs Nándor
Nagy Sándor és kora A diadochosok
A görög-perzsa háborúk (i.e )
Kulturális örökségvédelem Társadalmi felelősség vállalás
A Közel-Kelet térsége az i.e. II. évezredben
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
Lengyelország története
Ázsia természetföldrajzi képe
Ó édes Jézus, ég és föld dicsőséges királya, Hozzád repes az angyalok alázatos imája. Édes igád terhe ellen föllázadt a gonosz szellem, Szívek trónját.
Készítette: Szigethy Barna 5.a.
Előadás másolata:

Az ókori Kína története Őskor és ókortörténet Az ókori Kína története NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu

A kínai civilizáció története Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története

i.e. 5150-2960 - Yangshao-kultúra i.e. 4746-3655 - Dawenkou-kultúra

i.e. 2698-2205 mitikus uralkodók i.e. 2205-1767 Xia-dinasztia Nagy Yu i.e. 2698-2205 mitikus uralkodók i.e. 2205-1767 Xia-dinasztia Sárga Császár utazása Kongtong hegységbe

i.e. 1766/1600-1046 – Yin/Shang-dinasztia (Anyang)

Zhou-dinasztia (i.e. 1046 – i.e. 256 )

Zhou-dinasztia (i.e. 1046 – i.e. 256 ) Korai/ Nyugati Zhou-kor (i.e. 1046-771) Zhouzong és Chengzhou fővárosok Kései/Keleti Csou-kor (i.e. 722-256) Tavasz és ősz kora (i.e. 722-481) Hadakozó fejedelemségek (Zhanguo) kora (i.e. 451/403-221) Ven-vung (Ve=irodalom/műveltség) és Vu-vang (Vu=harc) uralkodói vagy vele rokon nemzetségek 841 – a kínai történetírás első pontos dátuma

Korai/ Nyugati Zhou-kor (i.e. 1046-771)

Korai/ Nyugati Zhou-kor (i.e. 1046-771) őskultusz, Ég fia (Tianzi) és a Magasságos Úr (Shangdi) király (wang) herceg (gong), hivatalnoki hierarchia Yue állam/nép elpusztítja Wut i.e. 841 – államcsín i.e. 771 – a zsungok elfoglalják a fővárost Haót a fővárost keletre, Wangcheng teszik át

Kései/Keleti Zhou-kor (i.e. 722-256) Zhongguo i.e. 651- hegemón (ba) tisztség (Qi hegemóniája) Chu állam támadásai az északi államok ellen 597 – Chu vereséget mér Jinre Jin hercege, Wen hegemónként megállítja Chu terjeszkedését i.e. 525 – Wu flottája legyőzi Chu államét i.e. 479 – Chu elfoglalja Chen államot i.e. 476 – Yue kérészéletű hegemóniája i.e. 453 – Jin felosztása központosított állam kialakulása

Kései/Keleti Csou-kor (i.e. 722-256)

Hadakozó fejedelemségek kora (i.e. 403-221) kereskedelem, gazdaság fellendülése T’ieng-hszia – „az ég/menny alatti” Chu megszerzi a dél feletti uralmat (Wu, Jüe) Jin széttagoltsága Qin (Ba és Su államok bekebelezése) i.e. 306 – 247 – Qin felemelkedése (Csao Hsziang) hadügyi reformok – lovas íjászok, vasfegyverek, kengyel alkalmazása i.e. 256 – Qin legyőzi az utolsó Zhou uralkodót és elfoglalja Lojangot i.e. 247-221 – Quin Shi Huangdi egymás után elfoglalja az összes államot (Yan)

Irodalom és a filozófia útkeresése Shujing/Shangshu (Írások könyve) Shijing (Dalok könyve) IX. sz. – első évkönyvek Chunqiu (Tavasz és Ősz) – i.e. 722-481 Sima Qian (i.e. 145/135-86) - Shiji Kong Qiu/Kung Fu-ce/Konfuciusz – „Kong mester” (i.e.551-479) Beszélgetések és mondások (Lunyu) bölcsek az uralkodóért igazságosan és jóságosan kormányoznak tudatosság, szabályok betartása a többiek a bölcseket tartják el i.e. IV-III. sz. – legisták – intézmények és törvények Zhuangzi Lao-ce/ – „Öreg mester” Taoizmus – Dao - Mindenség Daodejing – i.e. III. sz. vissza a természethez, elvonulás a világtól Nemcselekvés közömbösség

Qin központosított állam kialakulása földek hivatali fizetésként helyi kiskirályok harci érdemhez kötött elismerése adóbeszedés joga nem örökletes közmunkák megszervezése (út, csatorna) Zhao Zheng (i.e. 259-210) – Quin Shi Huangdi („Első felséges uralkodó”) nem vérségi kötelék, hanem hűség és érdemek alapján osztott tisztségek egységes írás-, mérték- és pénzrendszer 213- könyvégetés a korábbi védőrendszerek egységesítése az északi barbárok ellen

Han-dinasztia (i.e. 206 – i.sz. 220) Nyugati vagy korai Han-dinasztia (i.e. 206-i.sz. 9) csak állami adók, közmunkák magánrabszolgaság és magánföldbirtok betiltása vaseszközök terjedése Wu (i.e 141-87) – Monglia, Vietnám, Korea, Közép-Ázsia, Dél-Kína tartományok és járások, büntetés és javadalmazás i.e. 138 – Zhang Qian útja i.e. 127 – Wei Qing megszabadítja a fővárost a xiongnuk fenyegetésétől i.e. 121-117 – messzebb űzik őket a határoktól Sima Qien (i.e. 145-90): Történeti feljegyzések i.e. 124 – vizsgarendszer a hivatali előrejutáshoz i.sz. 8-23 – Xien-dinasztia – vörös szemöldökűek lázadása kései vagy keleti Han-dinasztia (i.sz. 25-220) - az udvar Lojangba költözik 7 millió km2 (Vietnám, Korea), 50 millió fő Ming-ti (i.sz. 58-75) – buddhizmus megjelenése II. század – Da Qin – Római Birodalom i.sz. 184 – sárga turbánosok lázadása

Kínai középkor kezdete NY: Su állam (221-263), D: Wu állam (222-280), Vej-dinasztia (220-264) 256-316 – nyugati Qin-dinasztia 317-420 – keleti Qin-dinasztia (déli „Hat dinasztia”) 439-534 Vej állam 581-618 Szuj-dinasztia 589 – Kína egyesítése