Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A közoktatás általános és területi folyamatai a különböző hierarchiaszintű térségekben PTE TTK FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA BLAHÓ JÁNOS.
Advertisements

Grafikus ábrázolási módszerek
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Adattípusok, adatsorok jellegadó értékei
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
Földrajzi összefüggések elemzése
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális.
BENKŐ PÉTER VANNAK-E KULTURÁLIS RÉGIÓINK?. -A méréseknél a KSH jelentéseit vesszük alapul. -Lehetséges mutatók: -a mezorégiók különböző fokú iskoláin.
Dr. Jeney László A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos.
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon.
TRANZITOLÓGIA V. ELŐADÁS
MTA Regionális Kutatások Központja A MAGYAR RÉGIÓK MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉPE A KÁRPÁT RÉGIÓBAN Kovács Teréz tudományos főmunkatárs MTA Regionális Kutatások.
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
A magyar gazdaság növekedésének egyes területi vonatkozásai Dr. Tétényi Tamás, VÁTI kht. Növekedés Magyarországon: Helyzetkép és kilátások Budapest, 2005.
Raszteres tematikus térképkészítés a Photoshop segítségével
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
DESZTINÁCIÓK TURISZTIKAI TELJESÍTMÉNYÉNEK TELEPÜLÉS-SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Dr. Szalók Csilla „TDM Workshop”
Adattípusok, adatsorok jellegadó értékei
A DKMT Eurorégió megyeszékhelyeinek társadalmi-gazdasági elemzése Dr. Borzán Anita 1 – Dr. Szigeti Cecília 2 1 főiskolai docens - 2 egyetemi adjunktus.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Társadalmi–statisztikai városfogalom: népsűrűség Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Oszlopdiagram dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
A területi polarizáltság mérése: Duál mutató
A területi koncentráció elemzése
Az ipar szerepe a vidék átalakulásában a Visegrádi országokban
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
Egyéb grafikus ábrázolási módszerek: grafikon és radardiagram
Idősorok elemzése dr. Jeney László egyetemi docens
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A területi polarizáltság mérése: Duál mutató
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Egyszerűbb grafikus ábrázolási módszerek
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Regionális elemzések módszerei
Adatsorok típusai, jellegadó értékei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Területi eloszlások összevetése: Hoover index
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Mérési skálák, adatsorok típusai
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Friedrich Ebert Stiftung Szociális párbeszéd és ipar 4.0 konferencia
A területi koncentráció mérése és a kitüntetett helyzetek
Előadás másolata:

Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Gazdasági folyamatok térbeli elemzése Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Területi fejlettség tényezőkre bontása Előzőekben: sokdimenziós és sokmutatós fejlettségi fogalom tényezőinek összevont mérése Most: egy fajlagos mutató egyes komponenseinek mérése (hajtóerő, súly) Pl. gazdasági fejlettség (egy főre jutó GDP) komponensekre bontása Fejlettség: élőmunka-termelékenység, foglalkoztatottság, korszerkezet Jól értelmezhető komponensek legyenek Kéttényezős felbontás: Háromtényezős (triadikus felbontás): 2

Tényezők súlyának kiszámítása Fejlettség logaritmusa = egyes tényezők logaritmusának összege B2-es cella logaritmusának kiszámítása Excelben  =log10(B2) Kiszámítható a tényezők egymáshoz viszonyított %-os súlya (hajtóereje) Felbontás: statikus (egy időpontra), dinamikus (történeti) megközelítésben is Területi versenyképességi interpretáció: térségek tipizálása Versenyelőny: átlag feletti pozíció Lehet komplex, többtényezős vagy egytényezős versenyelőny Versenyhátrány: átlag alatti pozíció Lehet egytényezős, többtényezős vagy komplex versenyhátrány 3

Feladat Nézzük meg a magyar megyék egy főre jutó GDP-vel mért fejlettségének versenyképességi tényezőit az alábbi jelzőszámok felhasználásával! Termelékenység (GDP/foglalkoztatott) Aktivitás (foglalkoztatott/népesség) Melyik megyékben meghatározóbb a termelékenység? Melyik megye rendelkezik mindkét tényezőben versenyelőnnyel? 4

Példák másfajta tényezőkre bontásra Fejlettség = humán tőke hozadéka * iskolázottság * foglalkoztatottság * korszerkezet Gazdasági sűrűség = élőmunka-termelékenység * foglalkoztatottság * korszerkezet * népsűrűség Gazdasági sűrűség = humán tőke hozadéka * iskolázottság * foglalkoztatottság * korszerkezet * település-nagyság * település-sűrűség 5

Tényezőkre bontás a nagyvároslakók aránya esetében 6

A nagyvároslakók arányának tényezői A nagyvároslakók aránya több tényezőtől (komponenstől) függhet: Nagyvárosok átlagos népességszáma Nagyvárosok sűrűsége Vidéki területek népsűrűsége (reciprok népsűrűség) Másképp kifejezve: B2-es cella Logaritmusának kiszámítása az Excelben: +log10(B2) 7

A nagyvároslakók arányának komponensei az Európai Unió tagállamaiban, 2007 A tagállamok csoportosíthatók aszerint, hogy: Melyik komponens a legmeghatározóbb a nagyvároslakók népességarányában? Hány tényezőben jelenik meg a magas érték (versenyelőny)? Forrás: World Gazetteer adatai alapján saját számítások 8

A nagyvároslakók aránya és annak legfőbb komponense szerinti országtípusok A nagyvároslakók arányát meghatározza: Elsősorban az ellensúlyt képező vidéki térségek népességaránya és a nagyvárossűrűség Kevésbé a nagyvárosok népességszáma 9 Forrás: World Gazetteer adatai alapján saját számítások

A közép- és nagyvárosok népességaránya a lengyel régiókban (%), 2009 Skálabeosztás szempontjai tematikus térképeken: Egyenlő elemszám Egyenlő osztályköz Kitüntetett értékek Kerek számok Jelentősebb törések az adatsorban Orsz. átl=100 % (népességarány: 37 %) 130 % felett (48 % felett) 100–130 % (37 – 48 %) 70–100 % (26 – 37 %) 70 % alatt (26 % alatt) 10

A közép- és nagyvárosok sűrűsége és népességaránya a lengyel régiókban Orsz. átl=100 % 130 % felett (48 % felett) 100–130 % (37 – 48 %) 70–100 % (26 – 37 %) 70 % alatt (26 % alatt) Közép- és nagyvárossűrűség (db /km2) Közép- és nagyvárosok népességaránya (%) 11

A komponensek átlag- és szélsőértékei a lengyel régiók esetén, 2007 maximum átlag minimum közép- és nagyvárosokban élők aránya (%) Śląskie Podkarpackie 63 37 17 közép- és nagyvárosok átlagos mérete (1000 fő) Mazowieckie 328 165 90 közép- és nagyvárossűrűség (db/ 10000 km2) Warmińsko-Mazurskie 18,7 2,8 1,2 reciprok népsűrűség (km2/ 1000 fő) 2,6 8,2 12

A közép- és nagyvároslakók arányának komponensértékei a lengyel régiókban, 2007 13

A közép- és nagyvároslakók arányának komponensei szerinti típusrégiók Lengyelországban Jelmagyarázat A: sűrű, policentrikus (multipoláris) városhálózat (magas népsűrűség) B: nagy városok C: mindenben átlagos D: ritka városhálózat (alacsony népsűrűség) E: nagy városok (nagy népsűrűség) F: kicsi városok 14