Társas lény- 2

A szociálpszichológia módszerei

A szociálpszichológia empirikus tudomány, kutatási eredményekre támaszkodik mint más tudományok szisztematikus és tudományos módszerek segítségével gyűjti az ismereteiket Laborkísérlet Terepkísérlet Tesztek

A kísérlet és más módszerek Miben különbözik a kísérlet más kutatási stratégiáktól? A leíró kutatástól A megfigyeléstől A korrelációs kutatástól A laborkísérlet a terepkísérlettől

Labor kísérlet - pl Asch vagy Milgram tipikusan társas helyzetek – gyakran kellenek beépített emberek, megtévesztés Előny: feltételek egyenként változtathatók , könnyű leszigetelni a külső hatásokról Hátrány: általában nem tarthatnak tovább néhány óránál, a legtöbb helyzet mesterkélt (pl a kísérletvezető azt kéri a kís. személyektől, hogy a kísérlet során szerzett pontjaikat adományozzák egy másik kísérleti személynek, és ez méri a segítő viselkedést), a társadalmi elvárások torzíthatják az eredményt, mert a viselkedés más lehet, mint otthoni megszokott körülmények közt, ez megnehezíti a szociálisan kényes témák laboratóriumi kutatását, (előítélet, segítségnyújtás, agresszió, stb)

Terep kísérlet pl. Sharif és a gyerekek Természetes előfordulási helyen, kísérleti eszközökkel Természetesebb helyzet mint a labor Nem egy változót néznek, hanem változók egy csoportját Nem lehet annyira leszigetelni külső befolyásoló tényezőkről a kísérleti személyeket Hosszabban tarthat Kontrollcsoport - minden szempontból ugyanúgy összeválogatott társaság (egészség, nem, életkor, társadalmi háttér – szocioökonómiai státusz SES (pl. foglalkozás, iskolázottság)) viszont egy adott hatásnak nem tesszük ki őket

A kísérletezés alapelve Egy vagy több tényező (független változó) szisztematikus befolyásolása, miközben az összes többi lehetséges tényezőt változatlan szinten tartjuk. Azon tényező(k) (függő változók) mérése, amely(ek)re feltételezésünk szerint az előbbi(ek) hat(nak). Milgram, 1974

A kísérlet(terv)ezés lépései A hipotézis megfogalmazása A minta kiválasztása A kísérleti forgatókönyv elkészítése Helyzetteremtés megtervezése, fedőtörténet A független változó manipulációjának megtervezése A függő változó mérésének megtervezése Etikai megfontolások! Lezáró beszélgetés Az eredmények statisztikai elemzése

Teszttípusok feleletválasztós tesztek: állítás (sohasem vállalkozom veszélyes dologra, ritkán álmodozom napközben, valamikor a gondolataim gyorsabban futnak át a fejemben, mint ahogy ki tudom őket mondani ) igaz, nem jellemző, nem tudom, v abcd, pl IQ projektív teszt: (pl. Rorschach, ez nem szociál, hanem klinikai) 10 ábra, részben színesek, van lepkeszerű ábra, tengelyesen szimmetrikus tintapacák Nincs megadva kontextus, definiálatlan inger, széleskörű válaszlehetőségeket ad, de itt is vannak jellemző válaszok kiképzett ember veheti fel fél-projektív: 2 férfinak látszó dolog egyik áll másik ül, ez pl. hatalommal kapcsolatos koncepciókat válthat ki,

Interjúk Strukturáltabbak vagy kevésbé strukturáltak, Pl. előre magadott kérdések, fontos a megfogalmazás, sorrend, de lehet szabadabb is – általánosabb, mélyinterjú, egy adott témához kapcsolódóan

Elméletépítés veszélyei Több agressziót mutatnak az agresszív műsorokat néző gyerekek. DE vajon a Tv nézés okozza az agressziót, vagy az amúgy is agresszívebb gyerekek pereferálják az erőszakos filmeket, Ok-okozat, korreláció A beérkező válaszokat nem torzították-e: a kérdést feltevő pszichológus előítéletei, a helyzet, ahogyan a kérdések fel lettek véve (pl. a válaszadó felesége is jelen volt) egyéb társadalmi elvárások Nem volt-e maga a kérdés elfogult (pl az IQ tesztek szociálisan meghatározottak)

Korreláció Természetes helyzetekben megjelenő különbségeket korrelációs módszerrel lehet vizsgálni (pl. aki sokat dohányzik, hamarabb hal meg) – két változó együttváltozása Korrelációs együttható: nincs korr: 0, tökéletes a korr: 1 pl 0.75 az egyetemen az első és a második egyetemi év érdemjegyei közt 0.70 a 7 évesen és 18 évesen felvett IQ teszt eredményei közt 0.50 a szülő magassága és a gyermek felnőttkori magassága közt negatív is lehet: -0.40 hányszor hiányzik vki az óráról és az érdemjegy (persze átfordítható: órára járás és érdemjegy: 0.40)

Korreláció és okság de! Oksági kapcsolatra nem lehet csakúgy következtetni a korrelációból Pl. korreláció van az aszfalt puhasága közt és az aznap bekövetkeztetett gutaütések közt de nem az aszfalt kipárolgása mérgez, hanem egy 3. tényező – a napsütés-hőség – okozza mindkettőt magas a korreláció a francia falvakban fészkelő gólyák és a gyerekszületés számok közt – van oki kapcsolat? Lehet, hogy van okság de nem magától értetődő, pl. ha elég sok változót veszünk fel, statisztikailag lesz korreláció a névhosszúság és valamely változó közt. Vetítés: Zimbardo 1, 16.00