A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA
I. ÓKOR Szókratész előtti filozófiák Platón (Kr.e. V-IV. sz.) Preszókratikusok (Kr.e. VII-VI. sz.) pl. Thalész, Püthagorasz, Empedoklész (4 elem), Hérakleitosz (logosz), Parmenidész, Démokritosz (atomok) Szofisták (Kr.e. VI-V. sz.) Platón (Kr.e. V-IV. sz.) Arisztotelész (Kr.e. IV. sz.) Hellenista filozófiák Epikureizmus: Epikurosz (Kr.e. IV-III. sz.) Sztoicizmus: Seneca, Marcus Aurelius (Kr.u. I-II. sz.) Szkepticizmus: Pürrhón (Kr.e. IV-III. sz.) Neoplatonizmus: Plótinosz (Kr.u. III. sz.) (az Akadémia Kr.u. 529-ig működött)
II. Középkor Jellemzője: a kereszténység és a filozófia „találkozása” Patrisztika („egyházatyák” kora) pl. Szt. Ágoston (Augustinus, IV-V. sz.) Skolasztika Korai skolasztika pl. Szt. Anzelm (XI. sz.) Érett és késői skolasztika probléma = „univerzálé-vita” Realizmus Nominalizmus Aquinói Szt. Tamás (XIII. sz.) William Occam (XIII-XIV. sz.)
III. Kora-újkor és újkor Reneszánsz (XIV- XV. sz.) ókor újjáéledése: neoplatonizmus, szkepticizmus stb. Felvilágosodás meghatározó ellentét: A „francia felvilágosodás” Montesquieu, Voltaire, Rousseau… Szintézis kísérlete: Kant (XVIII-XIX. sz.) Racionalizmus Empirizmus Descartes (XVI-XVII. sz.) Spinoza (XVII. sz.) Leibniz (XVII-XVIII. sz.) Hobbes (XVI-XVII. sz.) Locke (XVII. sz.) Berkeley (XVII-XVIII. sz.) Hume (XVIII. sz.)
XIX. század Hegel „Hegel utáni” filozófiák „Baloldali hegeliánusok”: Feuerbach, Marx „Életfilozófiák”: Schopenhauer, Nietzsche „Egzisztencializmus”: Kierkegaard Pozitivizmus = empirizmus folytatása Comte
Kontinentális filozófia Analitikus (angolszász) filozófia XX. század Újabb ellentét: Posztmodern: az értelem megkérdőjelezése Európában: Lyotard, Foucault, Derrida Amerikában: Rorty Kontinentális filozófia Analitikus (angolszász) filozófia Fenomenológia Husserl, Lévinas Egzisztencializmus Heidegger, Sartre, Camus Hermeneutika Gadamer Logikai pozitivizmus („Bécsi kör”) Frege, Russel Nyelvanalízis, nyelvfilozófia Wittgenstein, Austin