Az első firkák MOME – VKVT 2009

lengő- és hurokfirka a papír bögdösésével alapfirkák Szerző/ életkor hónapokban Burt, C. Eng, H. Paál Á. Kellgg, R. általános, részletes 11 globális firka Szétszórt firka lengő- és hurokfirka a papír bögdösésével alapfirkák réveteg, vonalkás firka 12 13 14 határozatlan vonalas firka 15 lengővonalas firka 16 17 18 19 elcsúszott vonalak, lengőfirka szóródó firka 20 21 sikcakk firka 22 zegzugos firka 23 Ábraszerű vonalgombolyag Eliszgetelt firka vonalgombolyag diagram tömbfirka 24 körkörös gmbolyagfirka 25 26 spirálfirka 27 28 vegyesfirka 29 körkörös firka hurokvonalak kombinátumok zártfirka 30 31 32 33 34 írást utánzó firka 35 36

Rhoda Kellogg  „A firkák felfedezője”  Példátlanul nagyszámú vizsgálat ( Egyesült Államok, Európa, Ázsia, Afrika)  FIRKA: tökéletlen rajz, sürgősen meghaladandó, alacsony szintje a képi ábrázolásnak  Azonosította a húsz alapfirkát A gyermekrajz születéséről, a firkákról több szakember is részletes tanulmányokat készített, de mégis az ötvenes évektől publikáló, óvónőből lett világhírű művészpedagógust, Rhoda Kellogot tekintik a firkák felfedezőjének. Körülbelül két évesek voltak a legfiatalabb gyermekek, akiktől módjában állt – a bölcsődei hálózatra támaszkodva – rajzokat gyűjteni. Rhoda Kellog itt ismertetendő következtetéseit a rajzfejlődés-vizsgálatok történetében addig példátlanul nagyszámú vizsgálati mintára alapozta. Egy-egy korosztályból először az Egyesült Államokban több tízezer, majd Európából, Ázsiából és Afrikából is több ezer rajzot gyűjtött és dolgozott fel. Bár gyűjtési módszerei éppen külföldön nem voltak mindig a legmegfelelőbbek ( reprezentatív mintavételre sohasem volt lehetősége)és ezért némely, a világ valamennyi gyermekére vonatkoztatott, állítását hamar megcáfolták, kutatómódszerei éppoly nagy hatással voltak az ötvenes években kibontakozó művészetpedagógiára, mint eredményei az óvodai nevelési gyakorlatra. A két évesek rajzait elemezve fedezte fel, hogy jól elkülöníthető jellegzetes alapelemekből épülnek fel:azonosította a húsz alapfirkát.

Alapfirkák ( Kellogg és O’Deal, 1967)  ”Művészet alapkövei”  Firkák jelrendszere független a médiumtól  Festmények, homokfirkák, párás üveg , agyagba  Önmagától tanult művészet  Iskolai művészet Ezeket az egyszerű jeleket a „művészet alapköveinek” tartotta ( Kellog és O’Deal, 1967) És megfigyelte, hogy nem csak a ceruzarajzokon, hanem festményekben, homokfirkákon, agyagba nyomva vagy párás ablaküvegre írva is ezekből épülnek fel az első gyermekalkotások. A firkák jelrendszere alapvetően független a médiumtól, amelyben születik, bár az összetettebb formák, már feltételezik az anyaggal való kísérletezés, a tapasztalatszerzés lehetőségét. A firkák öntörvényű képeknek tekintve, ezeket a jeleket az „önmagától tanult művészet” ( self-taught art) első megjelenési formáiként írta le. (Megkülönböztetve ezzel az óvodában és az iskolában később kapott sémáktól, az „iskolai művészet” –school art- produktumaitól). Szerinte a 2-4 évesek rajzfejlődése a következő szakaszokra oszlik:

Alapfirkák kialakítása Motívumszakasz (pattern stage) 2-3 évesen kezdődik Alapfirkák kialakítása Formaszakasz (shape stage) 3-4 évesen kezdődik Kombinátumok Diagramok Kompozíciós szakasz (design stage) 4-5 éves korban kezdődik Aggregátumok

Motívum szakasz 1.  Alapfirkák begyakorlása  Két éves kor  Alapfirkák begyakorlása  Kisgyermek tudatosan fejleszti magát, újra és újra próbálkozik  Egyéniség első lenyomata 1. 1. Motívum szakasz Két éves korra jellemző, amikor az alapfirkák begyakorlása folyik ( Kellogg szerint ugyanis a kisgyermek tudatosan fejleszti magát, és újra és újra próbálkozik egy-egy alakzattal, míg kialakítja azt az egyéni stílust, amely – akár a beszédmodor, vagy az írás – jellemzi birtokosát. Mivel a firka megelőzi az írásos-képrajzoló szakaszt, s az összefüggő, immár a személyiséget tükröző beszéd korát is, elmondhatjuk, hogy a gyermekrajz az egyéniség első lenyomata.

Alapfirkák: - pont - egy függőleges vonal - egy vízszintes vonal - diagonális vonal - egy hajlított vonal - sokszoros függőleges vonal - sokszoros vízszintes vonal - sokszoros diagonális vonal - sokszoros hajlított vonal Alapfirkák: - pont - egy függőleges vonal - egy vízszintes vonal - diagonális vonal - egy hajlított vonal - sokszoros függőleges vonal - sokszoros vízszintes vonal - sokszoros diagonális vonal - sokszoros hajlított vonal

28 hónapos fiú (pontok, függőleges, víz- szintes és diagonális vonalak) 2. 30 hónapos lány ( hajlított, vízszintes, sokszoros függőleges, vízszintes és diagonális) 3. 39 hónapos fiú (nyitott hajlított, cikcakkos és hullámvonalak, körkörös vonalak) 4. 41 hónapos lány (hajlított, hurok és körkörös vonalak)

Formaszakasz 2.  Alapfirkák kombinálása - diagramok - kombinátumok  Ősi jelek, jelképek - kör - háromszög - kereszt - csillag - mandala 2. Formaszakasz - Kellogg Ebben a korban kezdi el kombinálni a gyakran firkáló gyermek az alapfirkákat. Kezdetben csak kettőt kapcsol össze, így keletkeznek a „diagramok”, majd hármat vagy többet, s így már bonyolultabb formákat, „kombinátumokat” alkothat. Mint az ábrán látható, a „diagramok” és „kombinátumok” között megtalálható számos olyan ősi jel, egyes kultúrákban fontos jelkép, mint például a kör, a háromszög, a kereszt, vagy a csillag, amely a művészetben is gyakran visszatér, gyakran már az ősművészetben fellelhető. A firkákon számos olyan motívumra lehet bukkanni, melyek egyes kultúrákban gazdag tartalmú, vallásos, vagy művészeti jelképek, s jelentősége máig sem halványul el. A legfontosabb ilyen ábra, amely igen korán, már három éves kor táján előbukkan a vonalak örvényéből, a mandala.

 Megjelenése döntő fontosságú  2-4 életévben Mandala:  Megjelenése döntő fontosságú  2-4 életévben  Ebből fejleszti tovább - nap-ábra - első emberábrázolások Kezdetben a mandala sem hordoz jelentést, úgy mint a többi firka sem, de ebből alakul majd ki a jelentéssel bíró ábrák egész sora. A mandala-forma megjelenése a rajzfejlődésben döntő fontosságú. A 2-4 éves ebből a jelből fejleszti tovább a nap-ábrát, és később valószínűleg ebből alakulnak ki az első emberábrázolások is. A gyermekek többféleképpen fejlesztik tovább a kör alakot. Egyrészt több kört kombinálnak összetettebb alakzattá, másrészt a kör sugarait kiemelve napot és embert alkotnak belőle.

Kompozíciós szakasz 3.  Diagramok + kombinátumok = aggregátum  3,5 – 5 életévben  Személyiségjegyek hordozója  Felismerhető rajzi jellegzetességek együttese 3. Kompozíciós szakasz Ebben a korszakban a gyermek már nem az alapfirkákból, hanem az azokból összeállított, s már önálló jelként is begyakorolt „diagramokból” és „kombinátumokból” alakítja ki azokat a bonyolultabb formákat, melyeket Kellogg „aggregátumoknak” nevez. 3,5 és 5 éves kor között ezek alkotják a gyermek vizuális produktumainak túlnyomó részét. Ekkor alakítja ki azokat az alapformákat, melyekből a következő, a „képalkotó szakasz”-ban, majd a valóság dolgaihoz többé-kevésbé hasonló, de már leképező szándékú ábrák születnek. A vizuális ábrázolás személyi stílussá ebben a szakaszban alakul. A gyermekrajz ekkor válik felismerhető rajzi jellegzetességek együttesévé, személyiségjegyek hordozójává.

 Kész kép, dekoratív minta  Megmutatja ki szenvedélyes, dühös, Aggregátumok  Kész kép, dekoratív minta  Megmutatja ki szenvedélyes, dühös, türelmetlen, precíz, míves, lendületes, gátlásos  „Olyan, mintha”  „Ugye, ez az anyuci?” Aggregátumok Némelyike kész kép, dekoratív minta vagy „olyan, mintha”- alkotás. Ezek azok, amelyekre szülők, óvónők szívesen mondják: Ugye, ez az anyuci? A gyermek örül, ha megdicsérik, ha felismerhetőt rajzol. Ezentúl még inkább törekedni fog arra, hogy ábrázoljon, ne „csak úgy” firkálgasson.

Köszönöm a figyelmet! A nem szerkesztett firkák szakasza A firkák a vizuális művészetek alapelemeinek, építőköveinek is tekinthető. olyan alapvető vonalfajták és vonalkombinációk jelennek meg benne, amelyek lehetőséget teremtenek a későbbiek során kialakuló individuális ábrázolások számára, ahol a motoros, emocionális, intellektuális és szellemi vonulatok szerves egységbe kapcsolódnak. Kisgyermekeknél az első firkák alapozzák meg a döntően érzelmekhez kötődő ábrázolások lehetőségét. A firkarajzok lényegben képek, amelyek öntörvényűen születnek, illetve jellemzőek rájuk bizonyos törvényszerűségek, de ezek még nem a szándékolt közlés bonyolult szabályai szerint keletkeznek. A firkák a vizuális nyelv elsajátítása szempontjából alapvető jelentőségű.