ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyakornokok beilleszkedése
Advertisements

Vándorpóló mozgalom ODA TESSZÜK.
A referencia intézmények szolgáltatói szerepe
A Hallgatói Mentorprogram működése
Európai Lányok prezentációja Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Győr,
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
TÁMOP /2 „Lenni, akik vagyunk, és azzá válni, amivé válni tehetségünk adatott: ez életünk egyetlen célja.” Robert Louis Stevenson.
KAPOSI JÓZSEF 1993-as közoktatási törvény. Alkotmányos jogok 1. Az alkotmány XII. fejezetében az alapvető jogok és kötelezettségek között rögzíti: A művelődéshez.
2009 Merényi Zsuzsanna Közoktatási szakértő-középiskolai tanár
a szülői elégedettségmérés legfontosabb eredményeiről
TANULMÁNYOK FOLYTATÁSA KÜLFÖLDÖN. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG AMENNYIBEN A TANULÓ MÉG NEM IRATKOZOTT BE MAGYAR ISKOLÁBA, A LAKÓHELY SZERINT ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZAT.
Iskolai Közösségi Szolgálat Definíció Cél Folyamat Példák Demokratikus Ifjúságért Alapítvány.
Hogyan segítik a tanításkísérő szemináriumok az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatot? ELTE PPK N. Kollár Katalin
Összeállította: Gyulainé Bukovics Ildikó MEGELŐZÉS – ALKALMAZKODÁS - GONDOSKODÁS NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Interakció - Autonómia.
III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Általános Iskola Medgyessy Ferenc utca
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Kedvezőtlen iskolai hatások,az iskolai környezeti ártalom
FONTOS FOGALMAK AZ INTERJÚZÁS ÉS A KÉRDŐÍVEZÉS MÓDSZEREIHEZ A politikai szocializáció kutatás (1990) példáján Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe.
NEVELÉSI MÓDSZEREK Forrás: Czike Bernadett (szerk.): Bevezetés a pedagógiába. Szöveggyűjtemény. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996.
Új megközelítés - Anyaklubok Magyarországon Jónás Jánosné Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület április 3.
„Listen to Your Heart”: Populáris kultúra és politikai azonosulás Reich Jenő Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudomány MA konzulens : Karácsony Gergely.
Az e-portfólió használati köre
Az igazgató szerepe a pedagógus minősítési eljárásában
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Keretrendszer az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztéséhez.
Jól látható, hogy a vendéglátás-idegenforgalom, és a mezőgazdasági szakmacsoportok a legelérhetőbbek, illetve legkeresettebbek. Ezeket a gépészet és a.
Konfliktus és társadalmi innováció a Magyar Szociológiai Társaság konferenciája Budapest, november 5–7. Vallásosság és politikai érdeklődés Csákó.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Mi a liberalizmus? "manchesteri" változat Alaptípus ("classic") "adóztató és költekező" (tax and spend) Liberalizmust inkább termékcsalád, semmint konkrét.
Fiatalok politikai szocializációja - közösségekben való részvétel Bognár Adrienn PTE - BTK Szociológia Tanszék.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
2005. március 24.Politika és iskola - az Eötvös Károly Intézet konferenciája ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ Csákó Mihály ELTE TáTK.
BABITS MIHÁLY GIMNÁZIUM
Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L
Differenciált tanulásszervezés TKM1016L
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Aktív és felelős állampolgárság – demokrácia – szabadság Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerepe a felsőoktatási állampolgári nevelésben Kocsis Mihály.
Tanévnyitó szeptember 1.. Iskolánk szeptember 1-jén 8 órakor tartotta ünnepélyes tanévnyitóját, mely zászlóbevonulással kezdődött.
Általános iskola első osztály
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Dr. Schiffer Csilla A család és az iskola kapcsolatának fejlesztése
Az igazságszolgáltatás szociológiája
Állampolgári jogok és kötelességek
„Migráns tanulók a magyar közoktatásban” Oktatási és Kulturális Minisztérium Társadalmi Megújulás Operatív Program „BÁBEL- interkulturális pedagógia porjekt”
Nemzetközi migráció és az Európai Uniós választások
A 18 éves korra emelt tankötelezettséggel kapcsolatos pedagógusi tapasztalatok Istenes Mónika Budapest január 27.
Dr. Schiffer Csilla: Kooperáció és koordináció
DIDAKTIKA: témák, szakirodalmak 2008/2009. TANÉV 1. FÉLÉV.
Csúcstermék=csúcsminőség? április Nem mindig az új a legjobb!
Jelenkori társadalmi problémák és konfliktusok Tantárgyfelelős: Dr
Hejőkeresztúr – Tehetséggondozás K. Nagy Emese k. nagy.
Civil szervezetek szerepe a nevelési és oktatási feladatok ellátásában Harmóniában a környezettel=egészséges életmód.
Egy érdekes összefogás a nyugati végeken avagy szerszámkészítés Csepregen az iskola szemszögéből.
MÉCS CSEPELI VENDÉGLÁTÓIPAR SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1212 BUDAPEST PETŐFI TÉR 1. telefon/fax:
A SZÜLŐI KOMPETENCIA TÁMOGATÁSA A KAPOSVÁRI EGYETEM GYAKORLÓ ÓVODÁJÁBAN Budapest augusztus 31.
Felkészítés a közösségi szolgálatra
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
A 2007/2008. tanév bemeneti kompetenciamérés tapasztalatai
Tervezési folyamat.
Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
ENABLE foglalkozások az iskolánkban
Budapesti tanárok migrációs nézetei
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Közoktatási alapismeretek
Kompetencia alapú szakoktatás
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ
IRODALOMKUTATÁSI MÓDSZEREK Varga Attila Testnevelési Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola PhD II. évfolyam Témavezető: Dr.Kokovay Ágnes
Magyarországi Ökoiskolák VII. Országos Találkozója
Differenciált tanulásszervezés TKM1016L
Előadás másolata:

ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ Csákó Mihály ELTE TáTK

1. A politika kirekesztése Somody Bernadett pontosan állapítja meg vitairatában: „Az iskola törvényes működéséért az intézmény-vezető felel. Végső soron tehát az igazgató felelős azért is, hogy gátat vet-e az oktatási szereplők ilyen politikai kezdeményezéseinek, ő felel az iskolán kívülről érkező politikai véle-ménynek az iskolába való beengedéséért is.” 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció Ezt a felelősséget sokféleképpen gyakorolják, és ezek között valószínűleg nem ritka az a mód, hogy egyszerűen „nem odavalónak” minősítik a témát. (Ezzel magam találkoztam egy pesti gimnáziumban legutóbbi kérdőíves felvételünk szervezésekor.) A pedagógusok hivatkozhatnak arra, hogy „szülői nyomás” alatt állnak. (Erről is volt szerencsém személyes tapasztalatot szerezni, még 1994-ben.) 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

2. A politikai szocializáció A politikai szocializáció kisgyermekkorban kezdődik (Easton és Hess, 1961). Lassan különül el a szocializáció folyamatán belül (Percheron, 1999), és nagy szerepük van benne a különleges időszakoknak – pl. választásoknak. 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció „A képviselő- vagy az önkormányzati vá-lasztások megkülönböztetett időszaknak számítanak, felhívják magukra az állam-polgárok figyelmét és részvételre ösztön-zik őket. Ez utóbbiak tehát jól megfigyel-hető politikai jelenségek a gyerekek szá-mára, és talán a szocializáció fontos pil-lanatai is.” (Percheron, 1999:22) 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

3. Iskolások politikai érdeklődése Az Egyesült Államokban 9-10 éves korban egy jelentős kisebbség úgy érzi, hogy aktívan részt vesz a választásokban: kitűzők viselésével, szórólapokkal stb. Magyarországon ez csak 1990 táján volt mérhető kisebbség – a 13 évesek között. 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

Alacsony érdeklődés, magas önbizalom A politikai érdeklődés minimális (<10%), de a választások ezt többszörösére növelik. A kamaszok többsége persze „tudna választani”, ha lenne hozzá joga, de különösen azok érzik így, akik kifejezték a cigányokkal és a zsidókkal szembeni intoleranciájukat. 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

Szülői és iskolai hatás csökken – a külső nő 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

Túlnyomóan negatív attitűd a politika iránt 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

4. Az érdeklődő kisebbség Kevésbé negatív a többieknél: de csak néhány százalékkal (3/4 rész nem szereti a politikát, 1/3 rész a választásokat) Beviszi a politikát az osztályba: választási kampányviták; aktív kampányolás formájában 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

Az érdeklődő kisebbség hatása 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

Az érdeklődő kisebbség hatása 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

5. A közoktatás nevelő funkciója Az iskolák nemigen veszik tudomásul a politika jelenlétét a tanulók között. (Strucc-effektus) A pedagógus szerepe: Nem lehet kötelező az álláspontja Mércéje a türelem, a megértés, a vita (Egy kommunista filozófiatanár korlátozott – iskolai – toleranciája mint pozitív példa.) 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció Hivatkozások: Csákó Mihály, Berényi Eszter, Bognár Éva, Tomay Kyra: Politikai szocializáció Magyarországon a kilencvenes években, Szociológiai Szemle, 2000, 1, 50-68. Easton, David and Robert D. Hess: The child’s political world, South-West Journal of Political Science, 1961 Percheron, Annick: Az egyén politikai formálódása, in: A politikai szocializáció, in: A politikai szocializáció. Válogatás a francia nyelvterület szakirodalmából Szabó Ildikó és Csákó Mihály szerkesztésében, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999, 18-43. Szabó Ildikó – Örkény Antal: Tizenévesek állampolgári kultúrája, Minoritás Alapítvány, Budapest, 1998. (Minoritás könyvek 5.) 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció