Az EU kohéziós politikájának értékelése és lehetséges jövőbeli irányai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben Új kormányzás, új területi dimenziók szekció Győr, 2011. június 15. Az EU kohéziós politikájának értékelése és lehetséges jövőbeli irányai Dr. Smahó Melinda

Növekedés versus kiegyenlítés? Az Európai Unió regionális politikájának értékelése 30 év, funkciók változása Újraelosztás (gazdag-szegény), közös agrárpolitika hatásainak kompenzálása 1980-as évek vége => integráció elmélyítése, negatív hatás a perifériákon => konvergencia támogatása Jelenleg: új tagállamok, régiók felzárkóztatása  unió egészében növekedés, versenyképesség Növekedés versus kiegyenlítés?

A közösségi regionális politika célkitűzéseinek alakulása 1988–2013 1988–1993 1994–1999 2000–2006 2007–2013 1. célkitűzés: a fejlődésben megkésett területek helyzete javításának elősegítése 2. célkitűzés: az iparilag hanyatló régiók, a határ menti területek vagy kisebb térségek átalakítása, beleértve a foglalkoztatási területeket és az ipari településeket. 3. célkitűzés: a tartósan magas munkanélküliségű területek támogatása 4. célkitűzés: a 25 év alatti fiatalok munkához jutásának elősegítése 5. célkitűzés: 5a célkitűzés: a mezőgazdasági termelési szerkezet átalakítása, az agrárpiacok fejlesztése 5b célkitűzés: a rurális övezetek fejlesztésének előmozdítása 1. célkitűzés: a gazdaságilag elmaradott térségek fejlettségének és strukturális felzárkózásának elősegítése 3. célkitűzés: a hosszú távú munkanélküliség leküzdése, a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszorult egyének munkába történő beilleszkedésének elősegítése 4. célkitűzés: a dolgozóknak az iparban és a termelési rendszerekben végbemenő technológiai változásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése 5a célkitűzés: a mezőgazdaság szerkezetátalakításának a közös mezőgazdasági politika reformja keretében történő felgyorsítása, a halászat átalakítása 5b célkitűzés: a mezőgazdasági területek fejlődésének és szerkezeti átalakulásának elősegítése 6. célkitűzés (1995-től): északi és alpesi gyéren lakott (8 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű) területek támogatása 1. célkitűzés: a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának elősegítése 2. célkitűzés: a strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása 3. célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek modernizációjának támogatása 1. célkitűzés: konvergencia 2. célkitűzés: regionális versenyképesség és foglalkoztatás 3. célkitűzés: európai területi együttműködés Forrás: Forman 2000, 80., 2001, 351–362.; Rechnitzer 1998b, 53–56.; Horváth 2001b, 71–78.; A kohéziós… 2007, 10.; Sarudi 2003, 68–70. alapján Rechnitzer-Smahó, 2010.

A regionális politikai kiadások hatása Az EU átlag 75 százaléka alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiók (1995, 2004)   EU-15 EU-12 EU-27 1995 2004 A régiók száma 213 55 268 Összes népesség (millió fő) 372 386 106 104 479 490 Az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az EU átlagának 75%-a Régiók Szám 27 21 51 49 78 70 % 13 10 93 89 29 26 Népesség Szám (millió fő) 32 103 91 136 123 9 8 97 88 28 25 Forrás: Gyarapodó régiók… 2007, 9. Modellszámítások: GDP/fő további növekedése (2015-re 5-15%-kal), 2 millió új munkahely, KKE tagállamok, régiók felzárkózása

Az EU-27 20 legmagasabb és 20 legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiója, 2008 Forrás: Eurostat newsrelease, 2011.

Egy főre jutó GDP Magyarország régióiban, 2007 Forrás: Eurostat News Release, 2010 adatai alapján saját szerkesztés

Az Európai Unió kohéziós politikájának értékelése Tudományos elemzések: kismértékű konvergencia Strukturális és kohéziós alapok hatékonytalansága Egyéb tényezők Konvergencia 1980-ig; Kereskedelem közösségen belüli kibővítése 1980-as évek eleje: megtorpanás (konvergencia, integráció előrehaladása) 1990-es évek eleje: egységes belső piac megteremtése => új lendület, kohéziós országok gyors felzárkózása (regionális politikai támogatások + lehetőségek – belső piac, valutaunió, monetáris konvergencia – kihasználása => befektetők vonzása Kohéziós politika szükséges, DE: SZEMLÉLETVÁLTÁS!!!

Kritikák, reformjavaslatok Zöld könyv a területi kohézióról (2008) Gazdasági és társadalmi kohézió területi szemszögből Területi sokféleség => előny, harmonikus fejlődés, közpolitika segítsen a területi előnyök kihasználásában Kiegyensúlyozottabb és harmonikusabb fejlődés felé Településszerkezet, gazdasági tevékenységek, előnyök egyenlőbb és fenntarthatóbb kihasználása Koncentráció, területek összekapcsolása, széttagoltság leküzdése, különleges földrajzi jellemzőkkel rendelkező régiók Forrás: Zöld könyv a területi kohézióról, 2008

Barca jelentés „hely-bázisú” (place-based) EU-fejlesztéspolitika Fabrizio Barca az olasz Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium Főigazgatója „hely-bázisú” (place-based) EU-fejlesztéspolitika EU beavatkozások két célja: az alacsony hatékonyság és a társadalmi kirekesztődés felszámolása (kiegyenlítés helyett a gazdasági fejlődés eredményeiből való kirekesztés megakadályozása) Konvergencia célkitűzés nem szolgálja a fő célokat (fejlődés, hatékonyság) => Régiók adottságainak, potenciáljának maximális kihasználása szükséges, a különbségek növekedése és csökkenése esetén is! A regionális GDP nem lehet a különbségek egyetlen mércéje Forrás: Barca 2009; Illés Iván 2009.

Barca jelentés Fabrizio Barca az olasz Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium Főigazgatója 5. Az EU támogatások : csak közösségi javak és szolgáltatások fejlesztése támogatható, (magán)vállalkozások nem! 6. Az eddigi GDP kiegyenlítés helyett hat támogatási prioritás : innovációk, klímaváltozás, migráció, szakképzettség, gyermekek, öregedés; Az EU kohéziós politikájának célja nem a források tagállamok és régiók közötti elosztása! A kohéziós politikának szerződéses alapon kell működnie (Európai Bizottság => tagállamok => régiók/nem regionális OP-k irányítói => projektgazdák, kedvezményezettek) => DE: adminisztrációs terhek csökkentése! Forrás: Barca 2009; Illés Iván 2009.

Európa 2020 stratégia Intelligens (tudásra, innovációra épülő gazdaság) Fenntartható (erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság) Inkluzív (magas foglalkoztatottság, gazdasági, szociális, területi kohézió) növekedés stratégiája. „Az inkluzív növekedés azt jelenti, hogy magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Rendkívül fontos szempont az is, hogy a gazdasági növekedés előnyei az Unió teljes területére eljussanak – beleértve a legkülsőbb régiókat is –, tehát erősítsék a területi kohéziót. Ez a növekedés arról is szól, hogy valamennyi polgár egész élete során hozzáférési lehetőségekhez és esélyekhez jusson.” (EC 2010, 20). Forrás: Európa 2020

Köszönöm a figyelmet!