Aggteleki Nemzeti Park A cseppkövek világa

Adatok × Elhelyezkedése: Aggteleki-karszt × Legközelebbi város: Szendrő, Borsod-Abaúj-Zemplén megye × Terület: 201,70 km² × Alapítás ideje: 1985. január 1. × Felügyelő szervezet: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (székhelye: Jósvafő)

Földrajzi elhelyezkedés A nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó közötti területen helyezkedik el, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. Aggteleki Nemzeti Park

Története Természetvédelmi területek: Baradla-barlang [1951] Béke-barlang [1953] Szabadság-barlang [1956] Vass Imre-barlang [1958] 1962: A karszt területén található összes barlang természetvédelmi olatlom alá kerül. 1979: Az UNESCO a tájvédelmi környezetet bioszféra-rezervátummá nyilvánítja. 1985: Aggteleki Nemzeti Park magalakulása. 2001: A park bővítése az Esztramos-hegy egészének védetté nyilvánításával.

Jelképe Az Aggteleki Nemzeti Park jelképe a foltos szalamandra, mely a barlangokban igazán otthon érzi magát, a park kiemelendő kétéltűje.

Élővilág I. Az erdők nagyvadállománya gazdag, fő képviselői a gímszarvasok. A gímszarvas kérődző, fő jellemzője a négy üregű összetett gyomor és a hasított paták. Az Aggteleki Nemzeti Parkban 1327 hektáros erdőrezervátumot alakítottak ki. Leggyakoribb erdőtársulása gyertyános–kocsánytalan tölgyes, egyik jellemző fája a hársfa.

A molyhos tölgy a bükkfavirágúak közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja. Élővilág II. Az ürge a földön élő földimókusformák alcsaládjába tartozó nem. A terület ragadozó madarai – egerészölyvek és ritka parlagi sasok – számára szolgál prédául.

Élővilág III. A parlagi sas a vágómadár-alakúak rendjébe tartozó faj. Sötétbarna alapszínű, bár tollazata a fején világosbarna, a vállrészen pedig két fehér folt található. Az Aggteleki Nemzeti Park kiemelkedő értéke a tornai vértő, mely kizárólag a Gömör-Tornai-karszt néhány pontján fordul elő. Veszélyeztetettsége és ritkasága miatt szerepel a világ féltve őrzött növényfajait összefoglaló Vörös Listán.

Élővilág IV. A leánykökörcsin a boglárkafélék családjába tartozó, selymesen gyapjas, évelő növényfaj. Virágai kékesibolya színűek, élénksárga porzókkal. A pannon gyík egy, a Földközi-tenger keleti medencéjében elterjedt gyíkalfaj, mely a vakondgyíkfélék családjának egyetlen Magyarországon is előforduló képviselője. A budapesti Sas-hegyen is felfedezhető.

Élővilág V. A kakasmandikó a liliomfélék családjába tartozó faj. Hosszúkás, lándzsás levelei kissé húsosak. Az élénkzöld vagy hamvas szürke leveleket szabálytalan alakú barna foltok tarkítják; virágzás idején a foltok fokozatosan kifakulnak. A kövi csík ritkasága miatt védett, a pontyalakúak rendjébe tartozó halfaj. Pikkelyei alig láthatók és elszórtan helyezkednek el. Teste erősen megnyúlt, hengeres, feje oldalról lapított, az orr irányába elkeskenyedik.