Tőzsdei spekuláció 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Hol tartunk… III. Portfólióelmélet és a CAPM IV. Tőkepiaci hatékonyság Tökéletes tőkepiaci árazásról beszélünk, ha a tőkepiaci árfolyamok minden pillanatban az akkor rendelkezésre álló összes információra helyesen reflektálnak, egyensúlyban vannak, amely egyensúlyból csak új információ hatására mozdulhatnak ki. Mindebből az is következik, hogy a piac az újonnan megjelenő információkra azonnal és helyesen reagál. 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció
Hol tartunk… Tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje 18 Hol tartunk… Tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje A pénzügyi változók (árak, osztalékok, kamatok, számviteli eredmények stb.) idősorozatának információit teljességgel tükrözik az árfolyamok. Tőkepiaci hatékonyság félerős szintje Az árfolyamok teljességgel tükrözik a nyilvánosan bejelentett (public) vállalat, részvény jövőjére vonatkozó információkat. Tőkepiaci hatékonyság erős szintje Az árfolyamok a magán (private) információkat is teljességgel tükrözik. 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció
Hol tartunk… Azonnal és helyesen Valójában itt kezdődik a tőkepiaci hatékonyság igazi szépsége, hiszen innentől a tőkepiaci hatékonyság önmagában – egyensúlyi modell nélkül – már nem vizsgálható, hiszen a „helyesen” csak valamihez képest értelmezhető. Ezért van szükség a „kapcsolt hipotézisre” egy egyensúlyi modellre, amely leírja a várható hozamot. Mikor felmerül egy anomália, amely szerint egy információ helytelenül értékelve épült be az árfolyamba, akkor nem biztos, hogy a tőkepiaci hatékonyságot ostromoljuk, lehet, hogy „csak” rossz az alkalmazott egyensúlyi modellünk. 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció
Tesztek – gyenge szint Előrejelezhetőségi vizsgálatok egy értékpapír vagy index múltbeli árfolyamadatai alapján Sorozat tesztek majdnem teljesen véletlen jelleg, gyenge pozitív korreláció fejlettebb tőkepiacok esetén határozottabb a véletlen jelleg Korreláció-vizsgálatok a korrelációk nagyon kicsik, általában 0,1-nél kisebbek, ami 1% alatti hatást jelent közel teljesen véletlen jelleg, „bolyongás” a világon mindenhol Előrejelezhetőségi vizsgálatok más értékpapírok, illetve indexek múltbeli adatai alapján Kereszt-korreláció Naptári “mintázat” vizsgálatok Havi hozamok „mintázata” Hét napjain mért hozamok „mintázata” 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció
63 Összességében Lényegében előrejelezhetetlenséget tapasztalunk Alátámasztott gyenge tőkepiaci hatékonyság Ritka és szerény anomáliák A részvényárfolyamok eddigi változásaiból nem lehet a továbbiakra következtetni. A tőzsdei árfolyamoknak nincs memóriája. A különböző pénzügyi változók sorozatának információi teljességgel beépülnek az árfolyamokba. Mindebből egyúttal a technikai elemzések hasznavehetetlensége is következik. Véletlenszerűségnél a múltbeli adatok statisztikai, „technikai” jellegű vizsgálata alapján történő előrejelzésének kísérletei értelmetlenek, hasztalanok. “A technikai elemzés olyan, mint az asztrológia, és épp annyira tudományos is.” 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció
VI.1.4. Tőkepiaci hatékonyság félerős szintjének vizsgálatai A félerős szint tesztjei azt vizsgálják, hogy a nyilvánosan bejelentett információk milyen gyorsan és pontosan épülnek be az árfolyamokba. Az vizsgáljuk, hogy gyorsasággal, pontossággal milyen reményeink lehetnek. Az ilyen vizsgálatokat eseményvizsgálatoknak nevezik. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
VI.1.4.a. Események utáni árfolyamváltozások vizsgálata Az elmúlt időszak váratlanul bejelentett nyilvános eseményei utáni árfolyamváltozásokat vizsgálják. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Az ilyen vizsgálatok szokásos menete Mérvadó hírforrások 10 csoport Abnormális árfolyamgörbék Átlagolás Nézzük az általános eredményt! 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyamok 8 Átlagos abnormális árfolyamok 10 20 30 Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyam Tökéletes hatékonyság esetén: Átlagos abnormális árfolyam Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Két jellegzetes eltérésre lehet számítani Időbeli lassúság, illetve alulreagálás Túlreagálás 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyam Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyam Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Általános tanulságok: 1. Valóban “lereagálta” 2. A többlethozamok döntő hányada közvetlenül a bejelentéskor (kb. ± egy nap) mérhető. 3. A bejelentéseket követően enyhe túlreagálás érzékelhető. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
VI.1.4.b. Kiugró árfolyamváltozások utáni árfolyamváltozások vizsgálata Ez más logikájú Nem konkrét események, hanem kiugró abnormális árfolyamváltozások A módszer előnye, hogy így sokkal egyszerűbben és nagyobb mennyiségben lehet „eseményeket” kiválasztani Az „esemény” pillanata sokkal jobban beazonosítható Nézzük az általános eredményt! 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
BUX % MATÁV % 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyamok 10 20 30 Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Normális hozamtól való eltérés 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Nézzük külön meg a gyorsaság kérdését! Most már perces felbontás 15 percen belüli kiugró abnormális hozamok Majd nyitás utáni reagálás 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyamok -20 -10 10 20 30 40 50 60 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 idő (perc) Átlagos abnormális árfolyamok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyamok -20 -10 10 20 30 40 50 60 -1 1 2 3 4 5 6 7 idő (perc) Átlagos abnormális árfolyamok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyamok -2 -4 -6 Átlagos abnormális árfolyamok -8 -10 -12 -14 -20 -10 10 20 30 40 50 60 idő (perc) 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyamok 14 12 10 8 Átlagos abnormális árfolyamok 6 4 2 -20 -10 10 20 30 40 50 60 idő (perc) 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Egy friss eredmény „Kétség kívül” előrejelezhetetlen események. 21 db 1989-2002 között megesett „rossz hír” Zátonyra futott olajszállító óriáshajó (Exxon) Repülőgép-szerencsétlenségek (United Airlines, USAir) Üzemrobbanások (Quantum Chem., Phillips Petroleum, ARCO) Igazgató, elnök váratlan halála (McClatchy Newspapers, Gilette). Tőzsdei nyitva tartás alatti 6 db Tőzsdei nyitva tartáson kívüli 15 db 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Árfolyam Eseménytől eltelt idő 102 100 98 96 94 92 90 88 0 perc ár 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Tőzsdei nyitva tartás alatti események - 5 10 15 20 98,5 102,5 100,0 97,0 Árfolyam Idő percekben Tőzsdei nyitva tartás alatti események Tőzsdei nyitva tartáson kívüli események 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
A gyorsaság kulcsfontosságú mozzanat. Ha a beépülési folyamat gyors, márpedig az, akkor mire valaki felismeri az információt, addigra az információ beépülése rendszerint már be is fejeződött. Így az abnormális hozam elérésére már nem marad lehetősége. Kivéve – és ez egy-egy befektetőt szemlélve rendkívül ritka kell, hogy legyen – ha az első között fedezte fel, elemezte és adás-vételével lereagálta a történteket valaki, ráadásul, ezt különösebb extraköltségek nélkül tette meg. Összességében az eseményvizsgálatok eredményei a félerős szint fennállását alátámasztják. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
VI.1.5. Tőkepiaci hatékonyság erős szintjének vizsgálatai Az exkluzív (monopol jelleggel birtokolt) információk kérdését vizsgálja. Az eseményvizsgálatokból látszik, hogy az információkhoz való „korábbi” hozzájutás, várható abnormális profitot eredményez. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Befektetési tanácsadók (például): 1933-ban 45 befektetési tanácsadó több száz részvényre adott tanácsait vizsgálta 1928-1932 között Több volt a rossz tanács 1970-ben 19 nagy, jó nevű elemző cég múltbeli prognózisait vetették össze a valósággal 5 éves prognózisok 1 éves prognózisok A specializálódottaknál sem „Konzisztensen nyerő nem akadt” 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Befektetési alapok (például): 1968-ban 115 befektetési alap vizsgálata a 1945 és 1964 közötti időszakra vonatkozóan Röviden: nem voltak eredményesebbek a véletlennél Volt némi többlethozam, amit elvittek a többletköltségek Új definíció Tökéletes tőkepiaci hatékonyság esetén az információk addig a szintig épülnek be az árakba, amíg az információszerzés és kereskedés költségei kisebbek az általuk elérhető hozamnál. Elfogadunk tehát némi „hatékonytalanságot”, de ennek ellenére a várható normál profit marad. Vizsgáljuk meg az események előtti abnormális árfolyam-alakulásokat is! 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyamok Események előtti és utáni napok 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Átlagos abnormális árfolyamok -20 -10 10 20 30 Események előtti és utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Átlagos abnormális árfolyamok Események előtti és utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
„Saját vállalat” részvényeivel való kereskedés Szerény többlethozam 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
VII.1.e. Tőkepiaci hatékonyság vizsgálatai - konklúzió Technikai elemzés Az árfolyam-alakulások véletlen jelleget tükröznek, azaz a gyenge szint nagyjából fennáll. „Nem megy” Fundamentális elemzés A véletlenül érkező új információk többi elemzőnél gyorsabb, helyesebb elemzése. Az eseményvizsgálatok eredményei, azaz a félerős szint nagyjábóli fennállása, szertefoszlatja, reménytelenné teszi ezt is. Marad az exkluzív információkból nyerhető abnormális hozam reménye. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Az erős szinttel kapcsolatosan lehetnek leginkább fenntartásaink. Bár, amikor csoportokat vizsgáltunk, illetve amikor a költségeket is figyelembe vettük, nem nagyon találtunk az erős szint fennállása ellen szóló érveket sem. A tények a tőkepiacok rendkívül magas szintű hatékonyságát igazolják! ”a piaci hatékonyságot alátámasztó bizonyítékok nagy erejűek, és (a közgazdaságtanban szokatlan módon) az ellenbizonyítékok szerények.” (Fama) 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
A tökéletesen hatékony tőkepiac főbb jellegzetességei: A múlt eredményei nem előrejelzői a jövőbeli eredményeknek. A nyilvánosan ismert befektetési stratégiáktól nem várható abnormális hozam. A befektetők normál hozamokra számíthatnak, se többre, se kevesebbre. A profi befektetők nem vásárolnak jobb részvényeket, mint a „hétköznapi” befektetők. Néhány befektető meggyőzően jó eredményeket fog elérni. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció
Kiktől a nagy hatékonyság? Minek alkalmaznak a befektetési alapok nagynevű elemzőket? A tőkepiacok csak akkor lesznek hatékonyak, ha elegendő befektető hiszi azt, hogy nem hatékonyak. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció