Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Olasz Nap Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Március 20. “Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE): Promóciós tevékenység és szolgáltatások.
Advertisements

Áttörés a hazai távközlésfejlesztésben A Matáv első évtizede Hogyan nőtt a hitelünk? Az út finanszírozása ( ) Készítette: Kis Péter.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Innováció jelentősége a régió fejlesztésében Dr. Grasselli Norbert igazgatóhelyettes.
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése. A gazdasági szerkezet termelékenység, munkaerő-kereslet, globális előrejelzés.
Készítette: Gondos Borbála
„KAPASZKODÓ” SZOCIÁLIS BÖRZE november 24. Szakmai programok és kihívások az FSZK jelenében és jövőjében.
1 „Országos Foglalkoztatási Közalapítvány INFORMÁCIÓS NAP 2009” Gosztolai Géza OFA- Hálózat Közép-dunántúli Regionális Iroda Székesfehérvár, július.
1 VIII. VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉTŐL A KIVITELEZÉSIG VASÚTI PÁLYÁS MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ Magyar Mérnöki Kamara Budapest, EU támogatású projektek.
TÁMOP B-13/ SZAKMAI-MÓDSZERTANI TÁMOGATÁS A KOMPLEX TELEPPROGRAM ÉS AZ ELNÉPTELENEDŐ FALVAK TÁRSADALMI GAZDASÁGI FOLYAMATAINAK MEGFORDÍTÁSÁT.
TÁMOP program a Dél-alföldi Régióban Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ.
A VÁROSRÉGIÓ DEFINIÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Horváth Sarolta Noémi Ph.D. hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Tóth Péter Győr, május 4.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-Dunántúli régiók fejlődésére Dr. Reisinger Adrienn, egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Győr, 2012.
Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.
Jó gyakorlatok a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódóan Kasza Georgina témavezető.
JÁRMŰIPAR ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG ORSZÁGAIBAN Pájer Ivett Győr, május 4.
A szakiskolák aktuális problémái
Dr. Bihari Péter BME Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettes
A nemzetközi üzleti élet etikája
GAZDASÁGI FÓRUM SZENTGOTTHÁRD
Hidak a közgazdaságtan és a gazdálkodástan között: a vállalatelméletek
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
Az „első lépés” TÁMOP
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
Szakálné Kanó Izabella Bajmócy Zoltán
A hazai üzleti környezet és az innováció
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
Hitelkonstrukciók a pályázati rendszerben
„Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében”
Intézményfejlesztés a román-magyar határmentén
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
Kispálné Horváth Mária
A helyi vállalkozások szerepe a regionális versenyképességi mérésekben
A Digitális szakadék csökkentése (GINOP-6. 1
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
I N N O V Á C I Ó KUTATÁS-FEJLESZTÉSI HAJLANDÓSÁG A RÉGIÓBAN
Műszaki Anyagtudományi Kar, Energia- és Minőségügyi Intézet
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
A szociális gazdaság jogi háttere Szlovákiában
Innovációs források felhasználásának regionális tapasztalatai
Az információs társadalom joga
Innovációs képesség és jólét összefüggései
A külső környezet elemei
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Folyamatosan emelkedik a lakosság
Versenyképes felsőoktatás a tudásalapú társadalomban
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése.
HEFOP P /1.0 A működési folyamatok mintaszerű újraszervezése az integrált vidéki nagyegyetemek minőségközpontú működésének támogatása.
Munkanélküliség.
Zalaegerszeg, 21 February 2018
Környezeti Kontrolling
Felnőttképzés a közművelődésben
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
Európai és Magyar Építésügyi Technológiai Platform
Vállalati fenntarthatóság
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
SZAKMAI FOLYÓIRATOK.
Föderalizmus és decentralizáció kutatás svájci–magyar együttműködésben
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről Bördős Katalin, Csillag Márton, Orosz.
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
THE INDUSTRY CONTEXT 8 CHAPTER AZ IPARI KÖRNYEZET
Generali Alapkezelő beszámolója Gyöngyház Nyugdíjpénztár részére
A statisztikus elemző specializió
Előadás másolata:

Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Kihívások a szektorális innovációs rendszerek térbeliségének elemzésekor Vas Zsófia egyetemi tanársegéd Szegedi Tudomány Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet A kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/KONV-2010-0005 „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt „Információs Társadalom” alprogram, „Társadalomtudományi K+F kompetenciák fejlesztése” program keretében valósult meg 2011. Október 14-15. Győr

Kutatási kérdés Milyen kapcsolat áll fenn a szektorális innovációs rendszerek és a régió gazdasága között és ez milyen tényezők által befolyásolt? Milyen tényezők határozzák meg az szektorok innovációs tevékenységét és annak térbeliségét? Fókusz a tudás és tanulási folyamatokon van A tudásintenzív szektorokon Magyarország kevésbé fejlett régióiban

Előadás szerkezete Innovációs rendszerek szektorális megközelítése (SZIR) Innovációs rendszerek kapcsolata A tudás és tanulás szerepe és hatása – SZIR térbelisége Következtetés és felmerülő kérdések

Szektorális innovációs rendszerek „a szereplők egy olyan csoportja, amelyben a szereplők aktívan részt vesznek egy adott szektor termékeinek kifejlesztésében és gyártásában, az szektorális technológia előállításában és felhasználásában” (Malerba 2002, 2004, Breschi – Malerba 2005) Építőkövei: szereplők: egyének és szervezetek vállalaton belüli és kívüli kapcsolatok tudás és a tanulási folyamatok technológiák, inputok, kereslet variáció és szelekciós folyamatok (verseny) intézmények

Innovációs rendszerek kapcsolata Tudásáramlás Globális innovációs rendszer Intézményi háttér Nemzeti innovációs rendszer Technológiai innovációs rendszer Munkaerő Regionális innovációs rendszer Szektorális innovációs rendszer Forrás: Frenz – Oughton (2005), Asheim – Smith – Oughton (2011)

Tudás, tanulás szerepe és hatása Tudás kumulálás Tudás védelme Tudás lehetősége Tudásbázis Tudás feltételek Tudás feltételek szintje és természete Tudás és tanulási környezet: Technológiai rezsim (TR) Szektorok tanulási és innovációs tevékenységének mintája: Schumpeter Mark I. and II. minta (Malerba – Orsenigo 1997)

SZIR térbelisége a tudás természetétől függően Technológiai rezsim térbeli dimenzióhoz kötött: Koncentráció: tudás védelmének, lehetőségének és kumulásának szintje magas tudásbázis: tacit, komplex, rendszerve ágyazott tudáselemek Térbeli szétszórtság: tudás dimenzióinak alacsony szintje tudásbázis egyszerű, könnyen kodifikálható

SZIR térbelisége a tudás természetétől függően Vállalatok térbeli tudáskorlátokkal rendelkeznek Lokális tudáskorlát: tudás és tudásbázis: tacit, komplex, rendszerbe ágyazott, kifinomult beszállítói és fogyasztó kapcsolatokon alapuló innováció Globális tudáskorlát: tudás és tudásbázis: egyszerű, elkülönült tudáselemek általános beszállítói és fogasztó kapcsolatokon alapuló innováció tudástranszfer nemzeti, nemzetközi, globális természetű (Breschi – Malerba 2005)

Információs-technológiai szolgáltatás -tudásintenzív szolgáltatás- Koncentráció (LQ értékek Budapest nélkül) Agglomeráció (lokális Moran indexBudapesttel)

Közúti jármű gyártása -medium high-tech feldolgozóipar- Koncentráció (LQ értékek Budapest nélkül) Agglomeráció (lokális Moran index Budapesttel)

Következtetés SZIR szemlélet alkalmas a vállalatok eltérő innovációs magatartásának megismerésére. Szektorok vállalatainak innovációs tevékenysége és térbelisége a tudás különböző aspektusaira vezethető vissza. A vállalatok egy tudás és tanulási környezetben (technológiai rezsim) működnek, amelynek időbeli változása meghatározza a szektorok fejlődését

Felmerülő kérdések A tudás relatíve alacsonyabb szintű feltételekkel rendelkezik a kevésbé fejlett régiókban? A tudásintenzív szektorok Schumpeter Mark I. vagy Mark II. innovációs mintával jellemezhetőek? A tudásintenzív szektorok magasabb szintű tudás feltételekkel rendelkeznek még a kevésbé fejlett régiókban is? A tudásintenzív szektorok ösztönzően hathatnak egy kevésbé fejlett régió gazdaságának fejlődésére? A kevésbé fejlett régiók gazdasága akadályozó tényező-e a tudásintenzív szektorok fejlődésében?

Vas Zsófia vas.zsofia@eco.u-szeged.hu Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Vas Zsófia vas.zsofia@eco.u-szeged.hu