Szegedi Tudományegyetem Iparági innováció rendszerszemlélete: iparági innováció elméleti perspektívája Vas Zsófia (PhD hallgató) Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet A kutatás a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) Baross Gábor Programja által támogatott: BAROSS-DA07-DA-ELEM-07-2008-0001.. Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. 2010. október 19-20. Szeged BAROSS_DA07-DA_ELEM_07-2008-0001

Fő kérdéskörök Milyen szerepet töltenek be az iparágak a térségek innovációs képességének alakulásában? Milyen tényezők határozzák meg az iparágak innovációs tevékenységét és annak térbeliségét? Az iparágak miért és miben térnek el egymástól?

Előadás főbb pontjai Iparági innovációs rendszer szemlélet bevezetése Iparágak tudásalapú elhatárolása: hagyományos és tudás-intenzív iparágak Iparági innovációs rendszerek térbelisége

Iparági (szektoriális) innovációs rendszer (IIR) szemlélete (sectoral system of innovation - SSI) „a szereplők egy olyan csoportja, amelyben a szereplők aktívan részt vesznek egy adott iparág termékeinek kifejlesztésében és gyártásában, az iparági technológia előállításában és felhasználásában” (Breschi – Malerba 2005) Építőkövei: szereplők: egyének és szervezetek vállalaton belüli és kívüli kapcsolatok tudás és a tanulási folyamatok technológiák, inputok, kereslet variáció és szelekciós folyamat (verseny) intézmények

Iparági innovációs tevékenység: a tudás paramétereinek függvényében tudás elérhetősége (accessibility) iparágon belüli (internal) és kívüli (external) tudás kumulálása (cumulativeness) techológiai, vállalati, iparági, térségi szintű tudás védelme (appropriability) alacsony, magas szintű tudás lehetősége (opportunity) alacsony/magas szintű, változatos, széles körű tudásbázis általános/specifikus, tacit/kodifikált, egyszerű/komplex, elkülönült/rendszerbe ágyazott Technológiai rezsim

Iparágak tudásalapú elhatárolása Fő tényezők Iparági tudásbázis Szintetikus (A) Analitikus (B) Szintetikus és analitikus (C) Innováció jellege meglévő tudás kombinálása (kis mértékű K+F) új tudás teremtése (saját K+F) A+B Alapvető tudás típus technológiai tudás tudományos tudás Innovációs stratégia fogyasztói-beszállítói interakciókon alapuló (problémamegoldás) egyetemi-ipari együttműködésből eredő Innováció típusa folyamatos radikális Domináns tudás tacit tudás (know-how, gyakorlati készségek) kodifikált tudás (szabadalmak, publikációk) Iparágak műszaki-alapú: hajógyártás tudomány-alapú: biotechnológia, gyógyszeripar vegyes: orvosi műszerek, speciális erőforrás gyártók (pl. vegyipar) Forrás: Baba et al (2009) hagyományos tudás-intenzív iparágak

Iparági innovációs modell vállalati, iparági, térségi gazdasági teljesítmény

Iparágak és IIR térbelisége az iparágak között jelentős különbségek észlelhetőek, de ugyanazon iparágak az egyes országokban hasonlóságokat mutatnak (Malerba 2002) figyelembe kell venni azonban a nemzeti innovációs rendszer (NIR) hatását, továbbá, hogy... legtöbbször az iparági rendszerek lokalizáltak, a szubnacionális térségi szinteken földrajzilag koncentrálódnak  regionális innovációs rendszer (RIS) Az IIR a lokális, nemzeti és globális dimenziók együttes jelenlétével magyarázható: globális a tudásáramlást, lokális a munkaerőt és nemzeti az egyes meghatározó intézmények tekintetében

Iparágak és IIR térbelisége Tudás és tanulási környezet földrajzi dimenzióhoz kötött: Koncentráció: tudás védelmének, lehetőségének és kumulásának szintje magas tudásbázis: tacit, komplex, rendszerve ágyazott tudáselemek Térbeli szétszórtság: tudás dimenzióinak alacsony szintje tudásbázis egyszerű, könnyen kodifikálható Vállalatok térbeli tudáskorlátokkal rendelkeznek: Lokális tudáskorlát: tudás és tudásbázis: tacit, komplex, rendszerbe ágyazott, kifinomult beszállítói és fogyasztó kapcsolatokon alapuló innováció Globális tudáskorlát: tudás és tudásbázis: egyszerű, elkülönült tudáselemek általános beszállítói és fogyasztó kapcsolatokon alapuló innováció tudástranszfer nemzeti, nemzetközi, globális természetű

Közúti jármű gyártása (TEÁOR 29) -medium high-tech feldolgozóipar- Földrajzilag koncentrálódott kevés innovátor lokális térbeli korlátokkal Rendszerve ágyazott tacit és kodifikált tudás Magas a tudás kumulálása Magas a tudás védelme Közepes szintű tudás lehetőség Koncentráció (LQ értékek Budapest nélkül) Agglomeráció:(lokális Moran indexBudapesttel)

Információs-technológiai szolgáltatás (TEÁOR 62) -tudás-intenzív szolgáltatás- Földrajzilag koncentrálódott sok innovátor lokális és globális térbeli korlátokkal Rendszerve ágyazott tacit és (potenciálisan) kodifikálható tudás Magas a tudás kumulálása Magas a tudás védelme Nagyon magas szintű tudás lehetőség Koncentráció (LQ értékek Budapest nélkül) Agglomeráció:(lokális Moran indexBudapesttel)

Következtetések Iparági innovációs rendszer szemlélet alkalmas: a vállalatok eltérő innovációs magatartásának megismerésére, iparágak sajátos innovációs teljesítményének kimutatására Iparág vállalatainak innovációs tevékenysége a tudás különböző aspektusaira vezethető vissza A vállalatok egy tudás és tanulási környezetben működnek  technológiai rezsim Legtöbbször az iparági rendszerek: lokalizáltak, nemzeti és regionális intézményi környezet által meghatározottak

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! E-mail: vas.zsofia@eco.u-szeged.hu