Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A halmazállapot-változások
Advertisements

Gázok.
Ideális gázok állapotváltozásai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
A szubsztancia részecskés felépítése és
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
Számításos kémia.
Unimolekulás reakciók kinetikája
Statisztikus termodinamikai alapok ismétlése
MIKROKANONIKUS SOKASÁG: N részecske E összenergiával V térfogatban
Molekulák forgási színképei
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
1.feladat. Egy nyugalomban lévő m=3 kg tömegű, r=20 cm sugarú gömböt a súlypontjában (középpontjában) I=0,1 kgm/s impulzus éri t=0,1 ms idő alatt. Az.
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Az átlagos kémiai (ill. , mol-ekvivalens) atom-, ill
Mi a reakciók végső hajtóereje?
A moláris kémiai koncentráció
1 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
3. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy
6. A MOLEKULÁK FORGÓMOZGÁSA
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
Hőtan.
Ismétlés 1 A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA fő célja: a rendszert alkotó részecskék (molekulák) egyszerű fizikai tulajdonságaiból meghatározni a fundamentális.
Unimolekulás reakciók kinetikája
Kémiai reakciók.
Rezgések elmélete: kétatomos molekula klasszikus leírása
Oldószermodellek a kvantumkémiában A kémiai reakciók legnagyobb része oldószerben játszódik le (jelentőség) 1. Az oldószermodellek elve 2.
4. Reakciókinetika aktiválási energia felszabaduló energia kiindulási
STACIONÁRIUS RÉSZECSKETRANSZFER SZIMULÁCIÓJA MONTE CARLO ALAPOKON Kristóf Tamás Pannon Egyetem, Kémia Intézet Fizikai Kémia Intézeti Tanszék „Szabadenergia”
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
A Boltzmann-egyenlet megoldása nem-egyensúlyi állapotban
Dr Jedlovszky Pál ELTE TTK
A Van der Waals-gáz molekuláris dinamikai modellezése Készítette: Kómár Péter Témavezető: Dr. Tichy Géza TDK konferencia
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
A negyedik halmazállapot: A Plazma halmazállapot
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
A fény és az anyag kölcsönhatása
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
E, H, S, G  állapotfüggvények
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Mechanikai hullámok.
Az Excel használatának néhány lehetősége a fizika oktásában Radnóti Katalin ELTE TTK.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
STATISZTIKUS TERMODINAMIKA: ALKALMAZÁSOK P.W. Atkins: Fizikai kémia II. - Szerkezet (Tankönyvkiadó, Budapest, 2002), 20. fejezet Keszei Ernő: Bevezetés.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Áramlástani alapok évfolyam
VákuumTECHNIKAI ALAPISMERETEK
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Szilárd testek fajhője
A gáz halmazállapot.
GÁZOK Készítette: Porkoláb Tamás.
DEe >> DEvib >> DErot
Termokémia.
Statisztikus termodinamika: fogalmak
Szakmai fizika az 1/13. GL és VL osztály részére
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Reakciókinetika.
Hőtan.
Kémiai reaktorok A reaktorok tervezéséhez és működtetéséhez a reakciók
Előadás másolata:

Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika Számolási gyakorlat

Számolási gyakorlat Házi feladatok, vetített diasorok, házi feladatok és zárthelyik eredményei: garfield.chem.elte.hu/kovacsmarton Házi feladatok: összesen kb. 10-12 feladat, beadás papír alapon, beküldési határidő a feladatnál jelzett péntek 13:00! Konzultáció: Péntek 13:00-14:00 kmarci95@hotmail.com

Ütközési elmélet, átmenetiállapot-elmélet 1. gyakorlat

Ütközési elmélet

Ütközési elmélet Feltétel: merev gömbök ütközése Sebességi együttható számítása: k: sebességi együttható d: gömbszerű részecskék (A és B) sugarának összege T: hőmérséklet μ: redukált tömeg Ea: aktiválási energia

Sebességi együttható meghatározása hatáskeresztmetszet átlagsebesség ( ) Boltzmann-faktor ütközési faktor (Z)

Ütközések száma Az ütközések száma: NA: az A részecskék száma egységnyi térfogatban

Ütközési elmélet 1. feladat: Számítsuk ki az A és B molekulák közötti ütközések számát, ha mind az A, mind a B molekula parciális nyomása 100 torr 300 K hőmérsékleten, az A molekula átmérője 0,3 nm, a B molekuláé 0,4 nm, a részecskék átlagos sebessége pedig 5∙102 m/s ezen a hőmérsékleten. A ütközések hányad része történik elegendő energiával ahhoz, hogy végbemenjen a reakció az adott hőmérsékleten, ha az aktiválási energia 40 kJ/mol? Határozzuk meg a reakció sebességi együtthatóját!

Ütközési elmélet 1. feladat: Számítsuk ki A és B molekula között az ütközések számát, ha mind az A, mind a B parciális nyomása 100 torr 300 K hőmérsékleten, az A molekula átmérője 0,3 nm, B molekuláé 0,4 nm, a részecskék átlagos sebessége pedig 5∙102 m/s ezen a hőmérsékleten.

Ütközési elmélet 1. feladat:

Ütközési elmélet 1. feladat: A ütközések hányad része történik elegendő energiával ahhoz, hogy végbemenjen a reakció az adott hőmérsékleten, ha az aktiválási energia 40 kJ/mol?

Ütközési elmélet 1. feladat: Határozzuk meg a reakció sebességi együtthatóját!

Átmenetiállapot-elmélet (TST)

Átmenetiállapot-elmélet (TST) A termékek egy átmeneti állapoton keresztül keletkeznek Unimolekulás reakció: A A termékek Bimolekulás reakció: A + B AB termékek Az egyensúlyi állandók kanonikus kifejezése: : i-edik anyagfajta molekuláris állapotösszege standard állapotban : i-edik anyagfajta sztöchiometriai száma : reakció energiaváltozása 0 K-en

Egyensúlyi állandók meghatározása Ideális gázokban a molekuláris állapotösszegek felbonthatóak négy komponensre: transzlációs forgási rezgési elektronikus

Transzlációs állapotösszeg Dobozba zárt részecskének megszámolva az állapotait: m: a molekula tömege h: Plack állandó V: az edény térfogata

Forgási állapotösszeg Lineáris molekula esetén: ahol B a forgási állandó Egyéb esetben bonyolultabb formula:

Rezgési állapotösszeg Harmonikus rezgés esetén: ahol ν a harmonikus rezgés frekvenciája Több rezgés esetén a különböző rezgések állapotösszegeit össze kell szorozni a molekuláris rezgési állapotösszeg kifejezéséhez

Elektronikus állapotösszeg Szobahőmérsékleten ritka, hogy elektronikusan gerjesztődjön egy molekula, de lehet degenerált az alapállapot: ahol ge a degenerációfok Amennyiben van elérhető gerjesztett szint:

Sebességi együttható számítása átmenetiállapot-elmélet alapján Sebességi együttható kanonikus sokaságon: Unimolekulás reakcióra: Bimolekulás reakcióra: reaktáns molekuláris állapotösszege standard állapot esetén átmeneti állapot standard molekuláris állapotösszege, a reakciókoordináta menti rezgés nélkül reaktáns(ok) és az átmeneti állapot közötti energiakülönbség 0K-en

Átmenetiállapot-elmélet 2. feladat: Határozzuk meg a reakció sebességi együtthatóját 300 K hőmérsékleten és 1 bar nyomáson, amennyiben ismert a I2-molekula rezgési frekvencia hullámszámban = 213,54 cm−1 és forgási állandója B = 0,0373 cm−1, az átmeneti állapot forgási állandója B = 0,0364 cm−1 és a reaktáns és az átmeneti állapot közötti energiakülönbség 0 K-en 205 kJ/mol.

Átmenetiállapot-elmélet 2. feladat: Határozzuk meg a I2 2 I reakció sebességi együtthatóját 300 K hőmérsékleten és 1 bar nyomáson

Átmenetiállapot-elmélet 2. feladat: Nem érdemes külön-külön kiszámolni az egyes állapotösszegeket, helyette számítsuk ki azok arányait! transzlációs állapotösszeg:

Átmenetiállapot-elmélet 2. feladat: forgási állapotösszeg:

Átmenetiállapot-elmélet 2. feladat: rezgési állapotösszeg: az átmeneti állapot elveszíti a reakciókoordináta menti rezgési szabadsági fokát, ezért lesz a számláló értéke 1 elektronikus állapotösszeg:

Átmenetiállapot-elmélet 2. feladat:

Köszönöm a figyelmet!