Általános növénytan előadás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Cönológia határok nélkül Cönológia határok nélkül: nedves rétek a Cseh medencétől Szlavóniáig. Botta-Dukát Zoltán, Milan Chytrý, Petra Hajková és Marcela.
Advertisements

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 3. előadás Dr. Bartha Dénes
Szobanövények Erzse Eliza Kíra 7.b
a szennyezett levegőt zajt az esetleges vízhiányt a gyökérzetnek az oxigénhiányt esetleg a téli sózást A növénynek tűrnie kell:
díszfák földlabdás12cm törzsméret minőségben
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
A mérsékelt övezet (folytatás).
Társulások szerkezete
Függőleges övezetesség
A szálalás iránti igény fő forrásai
Dendrológia 1. előadás Dr. Bartha Dénes április 4.
Dendrológia 1. előadás Dr. Bartha Dénes április 4.
Természetvédelmi mérnök BSc. képzés Élőhelyvédelem c. tárgy
Életformatípusok, terjedési típusok
NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 1. előadás Dr. Bartha Dénes
VEGETÁCIÓISMERET 3. előadás Dr. Bartha Dénes
Védett természeti értékeink
Növénytan és növényélettan II.
Védett növények a Bükkben
Az erdő.
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Jaboticaba.
Mirtusz.
A csírázástól az egyed haláláig
Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes április 5.
Dendrológia előadás Környezetmérnöki Szak Környezettudományi Szak
Összefoglaló táblázatok Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak.
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
KÉSZÍTETTE: LÉKA ISTVÁN
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A leghidegebb mérsékelt öv
Szerveződési szintek, élettelen környezeti tényezők
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal. Legjellemzőbb erdőtársulásai a cseres-tölgyes erdők. A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m.
INTRAZONÁLIS ERDŐK.
Alkalmazott növénytan
Füves puszták.
GR. SC. CSEREY- GOGA CRASNA
Angiospermatophyta – Zárvatermők törzse
Forró öv összefoglalás.
Alkalmazott növénytan
r: Szantálfavirágúak – Santalales
cs: Meténgfélék - Apocynaceae
Dilleniaalkatúak alosztálya - Dilleniidae
Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Özönnövények Magyarországon Nem őshonos fajok, amelyek új területek tömeges meghódítására, a közösségek szerkezetének.
Általános növénytan előadás
Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 2. előadás. Magyarország természetes vegetációtérképe.
Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken
Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III
44. lecke A nyitvatermők A virág és a mag
A füves puszták élővilága
Természetvédelmi kutatások NyME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet.
Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes október 15.
Vadgazda mérnökök (BSC) részére
9. lecke A társulások.
ÖKOLÓGIA.
Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes április 14.
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK.
A gyomok életformarendszere
Szavanna.
FARMAKOBOTANIKA II. 4. GYAKORLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK. R ÉTEK sík  Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.  A rétek élővilága több fényhez jut, mint az.
Növényrendszertan 1. előadás Dr. Király Gergely június 29.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Előadás másolata:

Általános növénytan előadás Vadgazda-mérnöki Szak Természetvédelmi mérnöki Szak

A fajok megismerésének szempontjai

Tudományos név (szinonímok is) Magyar név (társnevek is) Rendszertani besorolás

Fajon belüli változatosság

Alaki tulajdonságok

termet fák nagy termetű fa ( 25 m < ) közepes termetű fa kis termetű fa ( 5 - 10 m )

termet (folytatás) cserjék nagyobb cserje ( 2 - 5 m ) kisebb cserje törpecserje ( < 0,5 m )

termet (folytatás) félcserjék

ÉLETFORMÁK - az átvészelő szerv elhelyezkedése - átmenetek

törzs alakja

kéreg

hajtás, vessző

rügy

levél

virág

virágzat

termés

mag

Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar Elterjedés horizontális elterjedés = area Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar

ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) Az elterjedési területet meghatározó tényezők: Környezeti feltételek: 1. makroklíma, 2. víz- és tápanyagellátás, 3. szubsztrátum Versengés (kompetíció): areacentrum ↔ area perifera Törzsfejlődés (filogénia): fajkeletkezési centrum → expanzió → regresszió→ extinkció Fajvándorlási (migrációs) képesség: migráció ↔ kolonizáció Földrajzi akadályok (barrierek): pl. tengerek, magashegységek, medencék, sivatagok, szigetek Antropogén hatások

ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) Az elterjedési területet a mintázat jellege szerint is lehet osztályozni, így megkülönböztethető:   Kontinuus (összefüggő) area Diszkontinuus (nem összefüggő) area a. Diszjunkt area b. Diszperz area

ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

Előfordulás (Magyarországra vetítve) Populus nigra L. – Fekete nyár

vertikális megjelenés = regionalitás nivális (örök hó) szubnivális (hóalji) alpin (havasi) szubalpin (alhavasi) 1200 - 1600 montán (hegyvidéki) 800 - 1200 (nálunk: 800 - 1015) szubmontán (középhegységi) 400 - 800 kollin (dombvidéki) 200 - 400 planicien (síkvidéki) - 200 Horizontális megjelenés (földrajzi zónák)

Vertikális vegetációtagazódás

A Magyar-középhegység déli lejtőinek régiói és módosulásai

Regionalitás és extraregionalitás a Budai-hegységben

Völgykeresztmetszet-típusok és a növényzet sematikus profilja

Ökológiai igények

Fény fényigényes fajok – fejlődésükhöz és növekedésükhöz közvetlen fényre van szükségük. mérsékelten fényigényes / mérsékelten árnytűrő fajok – fejlődésük és növekedésük mérsékelt árnyalásnál is kielégítően végbemegy. árnytűrő fajok – szabályos fejlődésük és növekedésük szórt fényben, állandó árnyalásnál is végbemegy.   Megj.: A fás növények fiatal korukban általában jobban elviselik az árnyalást, mint idősebb korukban.

fényigény

B. Hőmérséklet melegigényes fajok – generatív szakaszukhoz (virágzás, termésérés) sok meleget kívánnak. hidegtűrő fajok – csekély hőmennyiség esetén már kielégítő növekedést és fejlődést mutatnak. fagyérzékeny fajok – a még nem egészen elfásodott hajtás, vagy a fiatal fejlődő hajtás a korai illetve a kései fagyok miatt károsodik.

hőigény

C. Víz szárazságtűrő (xerofil) fajok – száraz talajon és száraz klímában élő, az aszálynak ellenálló, xeromorf felépítésű fajok. közepes vízigényű (mezofil) fajok – alakilag és ökológiailag a két csoport között vannak, kiegyenlített vízgazdálkodású, üde termőhelyeket kedvelnek. vízigényes (higrofil) fajok – nedves talajon és/vagy állandó párás klímában élő, higro­morf felépítésű fajok.   Megj.: További köztes kategóriák, így a xeromezofil és mezohigrofil fajoké is elkülöníthető. Meszes talajokon a vizet nehezebben veszik fel a növények (fiziológia szárazság), mint mészmentes talajokon.

nedvességigény

D. Talajkémhatás mészkerülő (acidofil) fajok – mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek. inkább mészkerülő (acidoklin) fajok – elsősorban mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén lúgos kémhatású talajokon is. semleges (közömbös) kémhatást kedvelő (neutrofil) fajok – elsősorban a semleges kémhatású talajokon tenyésznek a legjobban, de előfordulhatnak a gyengén savanyú és gyengén lúgos kémhatású talajokon is. inkább mészkedvelő (baziklin) fajok – elsősorban meszes, lúgos kémhatású talajokon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén savanyú kémhatású talajokon is. mészkedvelő (bazifil) fajok – mésztartalmú, lúgos kémhatású talajon élnek.   Megj.: A talajkémhatás szoros kapcsolatban áll a talajok tápanyagtartalmával, illetve a tápanyagok felvehetőségével. A savanyú kémhatású talajok általában tápanyagokban szegények, s a rendelkezésre álló tápanyagokat is nehezebben veszik fel a növények.

talajkémhatás, talajaciditás, talajreakció igény

tápanyagigény

sótűrés

Állományban betöltött szerep állományalkotó fafajok elegyfafajok (adventív fafajok) cserjék

Élőhelyi viszonyok Üde lomberdők Bükkösök Gyertyános-tölgyesek

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Száraz tölgyesek tölgyesek Cseres – tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Mészkerülő erdők Fenyőelegyes - tölgyesek Mészkerülő tölgyesek, gyertyános tölgyesek és bükkösök

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Szikladomborzatú erdők Sziklaerdők Törmeléklejtő-erdők Szurdokerdők

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Erdőssztyepp erdők Homoki tölgyesek Borókás - nyárasok Lösztölgyesek Sziki tölgyesek

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Ligeterdők Bokorfüzesek, puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, égerligetek

Élőhelyi viszonyok (folytatás) Láperdők Égerlápok Fűz- és nyírlápok

Növekedés Gyorsan vagy lassan növő fajok

Szaporodásbiológia – vegetatív szaporodás

Szaporodásbiológia – generatív szaporodás 1.

Szaporodásbiológia – propagulumok terjesztése

NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai:   II. Generatív terjedés Állatokkal terjedő (zoochor) növények Diszzoochoria (pl. Castanea, Corylus, Quercus, Juglans) Endozoochoria (pl. Atropa, Berberis, Convallaria, Cornus, Crataegus, Euonymus, Hippophaë, Polygonatum, Paris) Myrmekochoria (pl. Ajuga, Chelidonium, Colchicum, Corydalis, Helleborus, Hepatica, Luzula, Melampyrum, Veronica, Viola) Epizoochoria (madarak lába: pl. Lemna, Cyperus, Glyceria, Juncus, kapaszkodószerv: pl. Geum, Arctium, Circaea, Galium, Sanicula, ragadós termés: Viscum, Loranthus)

NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai:   II. Generatív terjedés 2. Széllel terjedő (anemochor) növények a. apró magvúak ill. spórásak (pl. Ericaceae, Orchidaceae, Pyrolaceae, Saxifragaceae, Bryophyta, Pteridophyta) b. repítőkészülékesek (pl. Clematis, Populus, Salix, Acer, Myricaria, Alnus, Betula, Carpinus, Fraxinus, Picea, Pinus, Tilia, Ulmus) c. ördögszekér növények (pl. Eryngium, Falcaria)

NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai:   II. Generatív terjedés 3. Vízzel terjedő (hidrochor) növények pl. Caltha, Nymphaea, Nuphar, Iris pseudacorus 4. Nehézségi erővel terjedő (ballochor) növények pl. Fagus, Quercus, Juglans

NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai:   II. Generatív terjedés 5. Önterjesztő (autochor) növények a. turgor ill. szöveti feszültség révén (pl. Cardamine, Erodium, Geranium, Impatiens) b. higroszkópikus szőrökkel (pl. Corynephorus, Pulsatilla, Deschampsia) c. elernyedő terméskocsány révén (pl. Asarum, Crocus, Hepatica, Leucojum, Pulmonaria, Scilla) 6. Emberrel terjedő (antropochor, hemerochor) növények

NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Protokratikus fás növények  Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Betula pendula / B. pubescens  10 250 – 2000 2,5 – 20 A / H / Z Pinus sylvestris 1500 – 6000 15 – 60 Jelmagyarázat: Fényigény:  – fényigényes,  – félárnyéktűrő,  – árnyéktűrő Terjedési mód: A – anemochor, H – hidrochor, Z – zoochor Terjedési ugrás: Termőrefordulás x migrációs sebesség

NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Mezokratikus fás növények   Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Acer spp.  20 500 – 1000 10 – 20 A / H / Z Alnus glutinosa / A. incana 15 500 – 2000 7,5 – 30 Corylus avellana 10 500 – 1500 5 – 15 H / Z Fraxinus excelsior  25 200 – 500 5 – 12,5 Quercus spp. (lombhullatók) 30 5 – 500 0,15 – 15 Tilia spp. 50 – 500 0,5 – 5 A / H Ulmus spp.  100 – 1000 3 – 30 A

NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK  Telokratikus fás növények Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Abies alba  30 40 – 300 1,2 – 9 A / Z Picea abies  60 – 500 1,8 – 15 Carpinus betulus 20 50 – 1000 1 – 20 Fagus sylvatica 40 175 – 350 7 – 14 Z

Egyéb ismérvek Díszítőérték Ritkaság Védettség Veszélyeztetettség