Általános növénytan előadás Vadgazda-mérnöki Szak Természetvédelmi mérnöki Szak
A fajok megismerésének szempontjai
Tudományos név (szinonímok is) Magyar név (társnevek is) Rendszertani besorolás
Fajon belüli változatosság
Alaki tulajdonságok
termet fák nagy termetű fa ( 25 m < ) közepes termetű fa kis termetű fa ( 5 - 10 m )
termet (folytatás) cserjék nagyobb cserje ( 2 - 5 m ) kisebb cserje törpecserje ( < 0,5 m )
termet (folytatás) félcserjék
ÉLETFORMÁK - az átvészelő szerv elhelyezkedése - átmenetek
törzs alakja
kéreg
hajtás, vessző
rügy
levél
virág
virágzat
termés
mag
Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar Elterjedés horizontális elterjedés = area Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar
ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) Az elterjedési területet meghatározó tényezők: Környezeti feltételek: 1. makroklíma, 2. víz- és tápanyagellátás, 3. szubsztrátum Versengés (kompetíció): areacentrum ↔ area perifera Törzsfejlődés (filogénia): fajkeletkezési centrum → expanzió → regresszió→ extinkció Fajvándorlási (migrációs) képesség: migráció ↔ kolonizáció Földrajzi akadályok (barrierek): pl. tengerek, magashegységek, medencék, sivatagok, szigetek Antropogén hatások
ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) Az elterjedési területet a mintázat jellege szerint is lehet osztályozni, így megkülönböztethető: Kontinuus (összefüggő) area Diszkontinuus (nem összefüggő) area a. Diszjunkt area b. Diszperz area
ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)
ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)
ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)
ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)
ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)
Előfordulás (Magyarországra vetítve) Populus nigra L. – Fekete nyár
vertikális megjelenés = regionalitás nivális (örök hó) szubnivális (hóalji) alpin (havasi) szubalpin (alhavasi) 1200 - 1600 montán (hegyvidéki) 800 - 1200 (nálunk: 800 - 1015) szubmontán (középhegységi) 400 - 800 kollin (dombvidéki) 200 - 400 planicien (síkvidéki) - 200 Horizontális megjelenés (földrajzi zónák)
Vertikális vegetációtagazódás
A Magyar-középhegység déli lejtőinek régiói és módosulásai
Regionalitás és extraregionalitás a Budai-hegységben
Völgykeresztmetszet-típusok és a növényzet sematikus profilja
Ökológiai igények
Fény fényigényes fajok – fejlődésükhöz és növekedésükhöz közvetlen fényre van szükségük. mérsékelten fényigényes / mérsékelten árnytűrő fajok – fejlődésük és növekedésük mérsékelt árnyalásnál is kielégítően végbemegy. árnytűrő fajok – szabályos fejlődésük és növekedésük szórt fényben, állandó árnyalásnál is végbemegy. Megj.: A fás növények fiatal korukban általában jobban elviselik az árnyalást, mint idősebb korukban.
fényigény
B. Hőmérséklet melegigényes fajok – generatív szakaszukhoz (virágzás, termésérés) sok meleget kívánnak. hidegtűrő fajok – csekély hőmennyiség esetén már kielégítő növekedést és fejlődést mutatnak. fagyérzékeny fajok – a még nem egészen elfásodott hajtás, vagy a fiatal fejlődő hajtás a korai illetve a kései fagyok miatt károsodik.
hőigény
C. Víz szárazságtűrő (xerofil) fajok – száraz talajon és száraz klímában élő, az aszálynak ellenálló, xeromorf felépítésű fajok. közepes vízigényű (mezofil) fajok – alakilag és ökológiailag a két csoport között vannak, kiegyenlített vízgazdálkodású, üde termőhelyeket kedvelnek. vízigényes (higrofil) fajok – nedves talajon és/vagy állandó párás klímában élő, higromorf felépítésű fajok. Megj.: További köztes kategóriák, így a xeromezofil és mezohigrofil fajoké is elkülöníthető. Meszes talajokon a vizet nehezebben veszik fel a növények (fiziológia szárazság), mint mészmentes talajokon.
nedvességigény
D. Talajkémhatás mészkerülő (acidofil) fajok – mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek. inkább mészkerülő (acidoklin) fajok – elsősorban mészmentes, savanyú kémhatású talajon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén lúgos kémhatású talajokon is. semleges (közömbös) kémhatást kedvelő (neutrofil) fajok – elsősorban a semleges kémhatású talajokon tenyésznek a legjobban, de előfordulhatnak a gyengén savanyú és gyengén lúgos kémhatású talajokon is. inkább mészkedvelő (baziklin) fajok – elsősorban meszes, lúgos kémhatású talajokon élnek, de előfordulhatnak semleges vagy ritkábban gyengén savanyú kémhatású talajokon is. mészkedvelő (bazifil) fajok – mésztartalmú, lúgos kémhatású talajon élnek. Megj.: A talajkémhatás szoros kapcsolatban áll a talajok tápanyagtartalmával, illetve a tápanyagok felvehetőségével. A savanyú kémhatású talajok általában tápanyagokban szegények, s a rendelkezésre álló tápanyagokat is nehezebben veszik fel a növények.
talajkémhatás, talajaciditás, talajreakció igény
tápanyagigény
sótűrés
Állományban betöltött szerep állományalkotó fafajok elegyfafajok (adventív fafajok) cserjék
Élőhelyi viszonyok Üde lomberdők Bükkösök Gyertyános-tölgyesek
Élőhelyi viszonyok (folytatás) Száraz tölgyesek tölgyesek Cseres – tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők
Élőhelyi viszonyok (folytatás) Mészkerülő erdők Fenyőelegyes - tölgyesek Mészkerülő tölgyesek, gyertyános tölgyesek és bükkösök
Élőhelyi viszonyok (folytatás) Szikladomborzatú erdők Sziklaerdők Törmeléklejtő-erdők Szurdokerdők
Élőhelyi viszonyok (folytatás) Erdőssztyepp erdők Homoki tölgyesek Borókás - nyárasok Lösztölgyesek Sziki tölgyesek
Élőhelyi viszonyok (folytatás) Ligeterdők Bokorfüzesek, puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, égerligetek
Élőhelyi viszonyok (folytatás) Láperdők Égerlápok Fűz- és nyírlápok
Növekedés Gyorsan vagy lassan növő fajok
Szaporodásbiológia – vegetatív szaporodás
Szaporodásbiológia – generatív szaporodás 1.
Szaporodásbiológia – propagulumok terjesztése
NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés Állatokkal terjedő (zoochor) növények Diszzoochoria (pl. Castanea, Corylus, Quercus, Juglans) Endozoochoria (pl. Atropa, Berberis, Convallaria, Cornus, Crataegus, Euonymus, Hippophaë, Polygonatum, Paris) Myrmekochoria (pl. Ajuga, Chelidonium, Colchicum, Corydalis, Helleborus, Hepatica, Luzula, Melampyrum, Veronica, Viola) Epizoochoria (madarak lába: pl. Lemna, Cyperus, Glyceria, Juncus, kapaszkodószerv: pl. Geum, Arctium, Circaea, Galium, Sanicula, ragadós termés: Viscum, Loranthus)
NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 2. Széllel terjedő (anemochor) növények a. apró magvúak ill. spórásak (pl. Ericaceae, Orchidaceae, Pyrolaceae, Saxifragaceae, Bryophyta, Pteridophyta) b. repítőkészülékesek (pl. Clematis, Populus, Salix, Acer, Myricaria, Alnus, Betula, Carpinus, Fraxinus, Picea, Pinus, Tilia, Ulmus) c. ördögszekér növények (pl. Eryngium, Falcaria)
NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 3. Vízzel terjedő (hidrochor) növények pl. Caltha, Nymphaea, Nuphar, Iris pseudacorus 4. Nehézségi erővel terjedő (ballochor) növények pl. Fagus, Quercus, Juglans
NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 5. Önterjesztő (autochor) növények a. turgor ill. szöveti feszültség révén (pl. Cardamine, Erodium, Geranium, Impatiens) b. higroszkópikus szőrökkel (pl. Corynephorus, Pulsatilla, Deschampsia) c. elernyedő terméskocsány révén (pl. Asarum, Crocus, Hepatica, Leucojum, Pulmonaria, Scilla) 6. Emberrel terjedő (antropochor, hemerochor) növények
NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Protokratikus fás növények Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Betula pendula / B. pubescens 10 250 – 2000 2,5 – 20 A / H / Z Pinus sylvestris 1500 – 6000 15 – 60 Jelmagyarázat: Fényigény: – fényigényes, – félárnyéktűrő, – árnyéktűrő Terjedési mód: A – anemochor, H – hidrochor, Z – zoochor Terjedési ugrás: Termőrefordulás x migrációs sebesség
NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Mezokratikus fás növények Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Acer spp. 20 500 – 1000 10 – 20 A / H / Z Alnus glutinosa / A. incana 15 500 – 2000 7,5 – 30 Corylus avellana 10 500 – 1500 5 – 15 H / Z Fraxinus excelsior 25 200 – 500 5 – 12,5 Quercus spp. (lombhullatók) 30 5 – 500 0,15 – 15 Tilia spp. 50 – 500 0,5 – 5 A / H Ulmus spp. 100 – 1000 3 – 30 A
NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Telokratikus fás növények Fény-igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Abies alba 30 40 – 300 1,2 – 9 A / Z Picea abies 60 – 500 1,8 – 15 Carpinus betulus 20 50 – 1000 1 – 20 Fagus sylvatica 40 175 – 350 7 – 14 Z
Egyéb ismérvek Díszítőérték Ritkaság Védettség Veszélyeztetettség