A végrehajtó hatalom (államfő és kormány) Politológia I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

I. A végrehajtó hatalom (az államfő és a kormány) Végrehajtó hatalom: hatalmi és igazgatási eszközökkel való rendelkezés meghatározott politika megvalsóítása érdekben. Régi monarchiák: törvényhozói és végrehajtói funkció egybeesése. Modern demokráciák: törvényhozó és végrehajtó szerepkörök elválása. DE: a kormány alaposan belefolyik a törvényhozásba (sokféle teendő és funkció ellátása).

II. A köztársasági elnök I. Eltérő államfői szerep az elnöki és parlamenti rendszerekben. Köztársasági elnök választása: az ország népe által, parlament által és néhány más közjogi méltóságból összetett testület révén. Magyarország: gyenge legitimitású és gyenge hatáskörű államfői pozíció. Magyarország: államfőt parlament választja meg a pártok jelöltjei közül (kétharmados többség első két ízben, harmadszorra egyszerű többség is elég!)

II. A köztársasági elnök II. „Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Államfő fegyveres erők főparancsnoka + magyar állam képviselete nemzetközi kapcsolatokban. Önálló cselekvési jogköre korlátozott! Szimbolikus hatalom: politikai közösség egységének megjelenítése az állam és a nemzet ünnepi, ceremoniális aktusaiban. Államfő integráló és legitimációs szerepe.

II. A köztársasági elnök III. A magyar köztársasági elnök főbb alkotmányos jogkörei: Csekély létszámú hivatali apparátus és tanácsadói kör Miniszterelnök kiválasztásában és megbízásában betöltött szerep. Eredménytelen kormányalakítási tárgyalások esetén, ha 40 napon belül nem áll fel az új kormány, az államfő feloszlathatja a parlamentet és új választásokat írhat ki.

III. A kormány és szervezete I. Kormány: végrehajtó hatalom szerve, kormányfő vezetése alatt ténykedő miniszterekből és azok hivatalaiból áll. Testületi alapon történő politikai döntéshozatal. Tevékenységéért a parlamentnek tartozik politikai felelősséggel. Kormány szervezeti formája és döntési rendje korról korra és országról országra változik. Miniszteri feladatkörök szilárd történeti struktúrája

III. A kormány és szervezete II. Kormány szerkezete és működési módja: politika körülmények diktálják. Kormány élén miniszterelnök áll (első az egyenrangú miniszterek között, kormánypolitika meghatározásában való vezető szerep). Kormány tagjai: miniszterek (egy-egy ágazat vezetése). Kettős feladat: államigazgatás egy-egy ágának irányítása + általános politika alakításában való részvétel.

III. A kormány és szervezete III. Miniszterek kinevezése: parlamenti képviselők közül nevezik ki. DE: kivételek skandináv országokban. Miniszteri tárcák alkotmány által történő meghatározása. Kabinet: szélesebb kormányon belül elkülönülő, kisebb, meghatározott funkciók alapján összeálló csapat. Államtitkárok: miniszter mellé rendelt főtisztviselők.

III. A kormány és szervezete IV. Kettős szerepkör (miniszter képviselete és minisztériumon belüli egy-egy részterület irányítása). Politikai és közigazgatási államtitkár. Kormány: kollegiális döntéshozó testület. Döntéshozatalban: közös felelősség elve érvényesül. Kormányfő: üléseken való elnöklés, végső döntés megfogalmazása.

III. A kormány és szervezete V. Kormány beiktatásának módozatai: kormányzati rendszer sajátosságaitól való függés. DE alapszabály parlamenti rendszerekben: kormányfő jelölése az államfő által, megbízás a választásokon győztes kormánypártnak a kormány megalakítására. Kormány hivatali ideje: általában parlamenti ciklusokhoz kötődik, de lehet rövidebb is. Magyarország: konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye.

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói A kormányzás Kormányzás tartalma: körülményektől és feladatoktól függően változik. Kormány fő feladatai: állam vezetése, legfontosabbnak tartott közügyek intézése, alapvető politikai döntések meghozatala a törvény keretein belül, új törvények meghozatala. DE a kormány döntései nem lehetnek önkényesek. Akcióprogram kidolgozása (megnevezett célokhoz eszközök rendelése).

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói A jogszabályalkotás Kormány: maga is alkot jogszabályokat a törvényjavaslatok parlament számára történő előkészítése mellett. Végrehajtó hatalom rendelkezései: törvényerejű rendeletek, egyszerű rendeletek, törvényekhez fűződő konkrét végrehajtási utasítások, kormányhatározatok. Közügyek terjedelmének bővülése a modern szociális és jóléti állam révén. Kiterjedt szabályozótevékenység: jóléti szociális állam.

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás I. Kormány: irányító és ellenőrző szerep a közigazgatás ágazataiban. Minisztériumok és kormányhivatalok feladatkörét és tevékenységét az alkotmány és külön törvények írják elő. Külügyek irányítása: végrehajtói hatalom hatásköre. Kezdeményezés a kormányfő és a külügyminiszter kezében van. Kormány szerepe egy-egy ország külső szuverenitásának megjelenítésében.

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás II. Hadügyek irányítása: fegyveres erők feletti ellenőrzés, honvédelem megszervezése kormány hatásköre. Katonai vezetés politikai vezetésnek történő alárendelése minden demokráciában. Hadsereg civil kontrolljának követelménye Honvédelem és haderő felhasználásának és vezetésének kérdései: alkotmány rendelkezik róluk. Parlamenti demokrácia: parancsnoki hatalom közvetlenül a honvédelmi miniszter, közvetve a kormányt illeti meg.

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás III. Magyar szabályozás: 2011. ápr. 25. Alkotmány 45. cikk, 2. bekezdés: „A Magyar Honvédség irányítására – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alaptörvényben és a sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult.” Honvédség működése: kormány irányítja.

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás IV. 45. cikk, 5. bekezdés: „A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.” Hadsereg konkrét irányítása: Honvédelmi Minisztérium, illetve a kormány illetékességi köre. Operatív vezetési feladatok: kinevezett katonai főparancsnok feladata. Köztársasági elnök hatáskörei: kinevezés, előléptetés és tisztségekben való megerősítés (miniszterelnöki ellenjegyzéssel).

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás V. Döntés katonai műveletekben való részvételről: Alkotmány 47. cikk 1., és 2. bekezdés. „ A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól”. „Az Országgyűlés a jelen lévõ országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.”

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás VI. Rendkívüli állapot szabályozása: végrehajtói hatalom szerepének megnövekedése. Legtöbb országban írott alkotmányban szabályozzák. Egzisztenciális fenyegetettség, vészhelyzet: felfüggeszthetők bizonyos jogok és azok alkotmányos garanciái (fegyveres erők bevetése). Hadiállapot, szükségállapot és rendkívüli állapot közötti különbség.

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás VII. Szükségállapot szabályozása magyar jogban: a fegyveres erőket csak szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. Szükségállapot idején: amennyiben az Országgyűlés akadályoztatva van a munkájában, akkor a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség felhasználásáról. Rendkívüli állapot esetén: Honvédelmi Tanács felállítása: szükséges intézkedésekről dönt.

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás VIII. Honvédelmi Tanács: köztársasági elnök, Országgyűlés elnöke, országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, miniszterelnök, miniszterek, Honvéd Vezérkar főnöke. Honvédelmi Tanács: rendeletalkotási jog (egyes törvények alkalmazásának felfüggesztése, rendkívüli intézkedések meghozatala). Alk., 50. cikk, 5. bekezdés„A rendeleti úton bevezetett rendeleti intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága –meghosszabbítja.”

IV. A végrehajtó hatalom fő funkciói Az ágazati irányítás IX. Politikai jellegű szükségállapot: rendőrség mellett a hadsereget is bevethetik. Elhúzódó gazdasági és politikai válság, hatalom bénultsága. Eltérő szabályozás érvényesül az egyes országokban. Ahol nincs írott alkotmány, ott a parlament rendkívüli felhatalmazást adhat a kormánynak minden szükséges intézkedés megtételére.

IV. A végrehajtói hatalom fő funkciói A parlament feloszlatása Parlamenti demokráciákban a parlamentnek a normális parlamenti cikluson belüli felosztása és új választások kiírása a kormány feladata. Országok, ahol a parlamentet kizárólag önmaga oszlathatja fel. Parlamenti demokrácia: országgyűlés feloszlatása és új választások kiírása: az államfő és a kormány összjátéka. Parlamenti ciklus megrövidítése: erőviszonyok megváltozása vagy politikai konfliktus által (bizalmi szavazás)

Köszönöm a figyelmet!