Görög matematikus Eukleidész.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
Advertisements

Óvodapedagógus szak Geometria.
A Pi értékének meghatározása, mint az egyik ókori probléma
FRAKTÁLOK.
Geometriai transzformációk
Fogalma, története, „Fí” szám értéke
Aranymetszés képviselői
Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben
ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL
Geometriai Transzformációk
Geometriai transzformációk
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
17. A Bolyai-Lobacsevszkij-féle nem-euklideszi geometria felfedezésének és hatásának története   Tanács János egy. adj. BME Filozófia és Tudománytörténet.
Nikolausz Kopernikusz
Logika Érettségi követelmények:
Intervallum.
A vetítések geometriája
Halmazok, relációk, függvények
1900 Párizs-első matematikai világkonferencia Hilbert híres előadása, melynek hatására tág teret kapott az absztrakt gondolkodásmód széleskörű alkalmazása.
Térelemek Kőszegi Irén KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGISZAKKÖZÉPISKOLA
Thalész tétel és alkalmazása
Párhuzamos egyenesek szerkesztése
Példatár Egyenes egyenlete a síkban
Térelemek kölcsönös helyzete
Térgeometria I. Térelemek és ábrázolásuk
2. előadás GÉPRAJZ, GÉPELEMEK I..
3. előadás GÉPRAJZ, GÉPELEMEK I..
A háromszögek nevezetes vonalai
Az ókori görög Kultúra legnagyobb matematikusai
Halmazelmélet és matematikai logika
Aranymetszés.
Koordináta-geometria
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
ALAPVETŐ TÉRELEMEK KÉT KÉPSÍKOS ÁBRÁZOLÁSA
Thalész tétel és alkalmazása
Szögek és háromszögek.
Háromszög nevezetes vonalai, körei
A modern fizika matematikája a középiskolában
Analitikus geometria gyorstalpaló
Sík.Félsík 2007.Nagy Mihály.
Geometriai alapismeretek
Geometriai transzformációk
Végtelen halmazok számossága Georg F. Cantor munkássága
Bolyai János.
Az inverzió Adott egy O középpontú, r sugarú kör, ez az inverzió alapköre Az O pont az inverzió pólusa Az r2 érték az inverzió hatványa Az O ponthoz.
A MATEMATIKA FELÉPÍTÉSÉNEK ELEMEI
Szemléletes hiperbolikus geometria I.
Síkidomok, testek hasonlósága
Hasonlósági transzformáció ismétlése
SzTE JGYTFK Matematika Tanszék
ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL
Geometriai feladatok programozása Geometriai programozás Szlávi Péter ELTE IK Média- és Oktatásinformatika Tanszék 2010.
Ábrázoló geometria feladatai
GRÁFOK Marczis Ádám és Tábori Ármin. Kőnig Dénes ( ) Magyar matematikus Az első tudományos színvonalú gráfelmélet könyv írója.
A háromszög nevezetes vonalai
A tökéletes számok algoritmusa
“SĂ CUNOAŞTEM MATEMATICIENII LUMII”
Bolyai János Bolyai János (Kolozsvár, december 15
Épületelemek árnyéka.
Algebra, számelmélet, oszthatóság
Blaise Pascal (1623 – 1662) Készítette: Longo Paolo
Síkmértani szerkesztések Euklidész görög matematikus (i. e
Műszaki ábrázolás alapjai Ábrázoló Geometriai Tanszék
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Algebra, számelmélet, oszthatóság
Síkmértani szerkesztések Euklidész görög matematikus (i. e
Térgeometria I. Térelemek és ábrázolásuk
Térelemek Kőszegi Irén KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGISZAKKÖZÉPISKOLA
Előadás másolata:

Görög matematikus Eukleidész

Az ókori matematikus képekben „A matematika olyan nyelv, amelybe nem lehet ködös, vagy pontatlan gondolatokat kifejezni.”

Eudiklész és a matematika I. e 300 körül született A sík geometria „atyja” Híres ókori görög matematikus ELEMEK című könyv

Elemek Két fő része van : számelmélet, sík geometria A könyv összefoglalja a sík geometriai alapjait Egységes, logikailag összefüggő szerkezetben mutatta be a sík geometriát

Eukleidész életútja Születet: Alexandria, Egyiptom Meghalt: I.e. 366 Állampolgárság: Görög Ismeretes mint: a geometria „atyja” Szakterület: matematika Jelentős munkái: Elemek (Sztoikheia)

Mi az az axióma? Alapvető és bizonyítás nélküli igaznak tekintett állítások Euklidesz ezeket az alapállításokat és alapfogalmakat rendszerezte

Alapfogalmak Pont: X-szel jelöljük, ábécé nagybetűivel jelöljük Vonal: görbe, törött, egyenes Egyenesek: egyenes, félegyenes, szakasz Metsző egyenesek Merőleges egyenesek Párhuzamos egyenesek Kitérő egyenesek

Az euklideszi párhuzamosság Eukleidész az Elemek I. könyvében definiálja az egyenesek párhuzamosságát (23. definíció) KÉT EGYENES PÁRHUZAMOS, HA AZOK EGY SÍKBAN FEKSZENEK ÉS MINDKÉT IRÁNYBAN MEGHOSSZABBÍTVA NEM METSZIK EGYMÁST.

Készítette: Auer Viktória, Harmat Zsolt, Czina Claudia Köszönjük a figyelmet!