Készítette: -Pribék Barnabás -Gombi-Nagy Máté

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

II. Fejezet A testek mozgása
11. évfolyam Rezgések és hullámok
VÁLTOZÓ MOZGÁS.
Egyenletes körmozgás.
A testek mozgása.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Mozgások I Newton - törvényei
A PONTSZERŰ ÉS KITERJEDT TESTEK MOZGÁSA
ÖSSZETETT MOZGÁSOK.
KINEMATIKAI FELADATOK
A mozgások leírásával foglalkozik a mozgás okának keresése nélkül
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
Hegyesszögek szögfüggvényei
Mérés és adatgyűjtés laboratóriumi gyakorlat
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
KINEMATIKAI FELADATOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
A PONTSZERŰ ÉS KITERJED TESTEK MOZGÁSA
A PONTSZERŰ ÉS KITERJEDT TESTEK MOZGÁSA
Egyenletesen változó mozgás
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
I. Törvények.
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Biológiai anyagok súrlódása
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Kör és forgó mozgás.
FIZIKA.
Egyenletesen változó mozgás
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
Legfontosabb erő-fajták
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Egyenes vonalú mozgások
2. előadás.
Haladó mozgások Alapfogalmak:
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
A legismertebb erőfajták
Több erőhatás együttes eredménye
Különféle mozgások dinamikai feltétele
A „tér – idő – test – erő” modell a mechanikában A mechanika elvei Induktiv úton a Maxwell-egyenletekig Áram – mágneses tér Töltés – villamos tér A villamos.
Munka, energia teljesítmény.
Testek tehetetlensége
Függvénykapcsolatok szerepe a feladatmegoldások során Radnóti Katalin ELTE TTK.
Hely, idő, haladó mozgások (sebesség, gyorsulás) Térben és időben élünk. A tér és idő végtelen, nincs kezdete és vége. Minden tárgy, esemény, vagy jelenség.
Alapvető raszteres algoritmusok, szakasz rajzolása, DDA, MidPoint algoritmus.
TRIGONOMETRIA.
Mechanika Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Az erőhatás és az erő.
Szalai Ádám Jurisich Miklós Gimnázium KŐSZEG
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Súrlódás és közegellenállás
Előadás másolata:

Készítette: -Pribék Barnabás -Gombi-Nagy Máté Gábor Áron Rézágyúja Készítette: -Pribék Barnabás -Gombi-Nagy Máté

Dobjuk el a testet v0 kezdősebességgel, úgy hogy a sebessége a vízszintessel  szöget zár be. Egy locsoló csővel te is kísérletezhetsz. (Persze a szomszédot kímélni kell!) A pálya függ a hajítás szögétől, és a kezdősebesség nagyságától.

Ha a levegő ellenállása elhanyagolható, akkor a ferde hajítás függőleges komponense függőleges felfelé hajítás, mert függőlegesen csak a gravitációs mező hat a testre. A vízszintes komponense egyenes vonalú egyenletes mozgás, hiszen vízszintesen semmi sem hat a testre.   Mivel a pálya egy síkgörbe, a hely megadásához elég két koordináta tengely. Az x tengely legyen vízszintes, az y tengely függőleges és a pozitív iránya mutasson felfelé.

Legyen v0x; v0y a kezdősebesség x és y irányú komponense, vx; vy a pillanatnyi sebesség x és y irányú komponense. A derékszögű háromszögből leolvashatod – persze, csak ha tanultad-megtanultad a szögfüggvényeket- , hogy:   v0x = v0cos  v0y = v0sin  Mivel a vízszintes sebesség állandó: vx = v0x = v0cos   x = vx t

A mozgás függőleges összetevője függőleges felfelé hajítás, ezért:   Görbe vonalú pályán a sebesség mindig érintő irányú. A nagyságát a két komponensből a Pitagorasz-tétel segítségével határozhatjuk meg:

A sebesség irá­nyát a szög­függvények se­gítségé­vel hatá­rozhatjuk meg.   A helykoordináták: A pályaalakot megkapjuk, ha meghatározzuk, hogy az y koordináta az x koordináta milyen függvénye. Ki kell fejezni az időt az első egyenletből és behelyettesíteni a második egyenletbe:

  Mivel a második koordináta az első koordináta másodfokú függvénye, a pálya parabola, ha a közegellenállás elhanyagolható. Az emelkedés ideje: A tetőponton a sebesség y irányú komponense 0.

A hajítás magassága:   Az y koordináta időfüggvényébe helyettesítsük be az emelkedési időt. A hajítás távolsága: A test ugyanannyi ideig emelkedik, mint amennyi ideig esik. Így a repülési idő az emelkedési idő kétszerese.

Adott kezdősebesség esetén milyen szögnél maximális a hajítás távolsága? (Csak nagyfiúknak! )