A FÖLD LÉGKÖRÉNEK ÖSSZETÉTELE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A LEVEGŐ.
Advertisements

A globális felmelegedés és az üvegházhatás
A légkör összetétele és szerkezete
Atmoszféra - A Földünk légköre
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A környezeti elemek I. A légkör
Ideális gázok állapotváltozásai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Dr. Domokos Endre Tiszta levegő –Mozdulj érte! XII. Európai Mobilitási Hét előkészítő Veszprém, április
AZ OXIGÉN (oxygenium, oxygen, kiseonik, кислород)
h-x diagram Levegő vízgőz keveréke
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
SZÉN-MONOXID.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
Általános és szerves kémia Ökrös Bence. Decimális szorzóPrefixum számértéke neve jele exa-E peta-P tera-T 10 9 giga-G 10 6 mega-M 10.
Készítette: Kálna Gabriella
FÉMTAN, ANYAGVIZSGÁLAT 2011_10_18
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
A levegőburok anyaga, szerkezete
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
6.ÓRA A LEVEGŐ SZENNYEZÉSE ÉS VÉDELME
SZÁRÍTÁS Szárításon azt a műveletet értjük, mely során valamilyen nedves szilárd anyag nedvességtartalmát csökkentjük, vagy eltávolítjuk elpárologtatás.
A FÖLDI ATMOSZFÉRA KIALAKULÁSA
A gázok tulajdonságai Vlastnosti plynov.
Ismétlő kérdések 1. Mennyi helyzeti energiát veszít a húgod, ha leejted őt valahonnan? Hegedül-e közben? 2. Számold ki az Einstein tétel segítségével a.
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
A FÖLD LÉGKÖRÉNEK ÖSSZETÉTELE
16.ea. BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó.
Levegő szerepe és működése
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
TÁMOP „Tehetséghidak Program” kiemelt projekt keretében megvalósuló „Gazdagító programpárok II.” „A” (alap) Fizika és kémia a természetben.
A tűz.
BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó 17 th.
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
Állandóság és változás környezetünkben
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
Kőolaj és Földgáz Kazinczy Alexandra 10.a.
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Levegőtisztaság védelem TantárgyrólKövetelmények.
Petrolkémia Gresits Iván Petrolkémia kőolaj komponensek feldolgozásával foglalkozó iparág. Nyersanyagai: különböző földgázok, finomítói.
Összefoglalás.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
CO2 érzékelők Lőkkös Norbert (FFRQJL).
Részösszefoglalás Gyakorlás.
HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTECHNIKA I.
Atmoszféra - A Földünk légköre
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Az SI mértékrendszer.
A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Prefixumok és a görög ABC
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Alkossunk molekulákat!
Belépés a részecskék birodalmába
A kémia alaptörvényei.
Előadás másolata:

A FÖLD LÉGKÖRÉNEK ÖSSZETÉTELE A Föld szilárd kérgét gáznemű közeg övezi, amelyet levegőnek hívunk.

i.e. III. évezred: Enlil, sumér főisten, a „Levegő Ura” Empedoklész (i.e. 490-430?): A levegő anyag, egyike a négy őselemnek TŰZ VÍZ LEVEGŐ FÖLD száraz hideg nedves meleg

Több mint 2000 évig nincs új ötlet!

18. század: az analitikai kémia hajnala a levegő nem őselem – vegyület vagy gázkeverék? 1756: Joseph Black felfedezi a szén-dioxidot a légkörben 1772: Daniel Rutherford felfedezi a nitrogént a légkörben 1774: Joseph Priestly és Carl Wilhelm Scheele felfedezi az oxigént a légkörben 1781: Henry Cavendish: a levegő 20,83%-a oxigén (20,95%), 78,33%-a nitrogén (78,08%), 0,83% egyéb (J. W. S. Rayleight és W. Ramsey, 1894: az argont felfedezése (0,93%))

Sir Henry Davy (1778-1829): a levegő vegyület, különben az oxigén és a nitrogén fajsúly szerint szétválna az oxigén/nitrogén arány nem állandó a levegő fizikai tulajdonságai megfelelnek az oxigén-nitrogén gázkeverék tulajdonságainak nitrogén + oxigén vegyítésénél nincs térfogatváltozás az oxigén/nitrogén arány kb. 1:3,75  N15O4 vagy bonyolultabb – valószínűtlen A levegő gázkeverék, a természetes, tiszta levegő is számtalan gáz keveréke. Szennyezett, városi levegő: akár több ezer komponens

# a sztratoszférában

τ > 100 év -- állandó gázok τ ~ 1-100 év -- változó gázok Légköri tartózkodási idő (τ): kvázi-stacionárius állapotra értelmezzük (a légkör összetétele nem változik) LÉGKÖR (M) kvázi-stacionaritás  Fbe = Fki M = Fbe · τ M = Fki · τ Fbe Fki τ > 100 év -- állandó gázok τ ~ 1-100 év -- változó gázok τ < 1 év -- erősen változó gázok

Tartózkodási idő – térbeli változékonyság

R = 8,314 kg m2/s2/K/mol A = 6,022 ·1023 (darab)/mol Mennyiségek: tömeg/térfogat - koncentráció darab/térfogat - darab-koncentráció térfogat/térfogat - térfogat-arány, térfogati keverési arány tömeg/tömeg - tömeg-arány, tömeg keverési arány mol/mol - mol-arány Ideális gázok esetén a kapcsolatot az általános/egyetemes gáz-törvény teremti meg: p·V = m·R·T R = 8,314 kg m2/s2/K/mol A = 6,022 ·1023 (darab)/mol Légkörben: térfogat-arány, mol-arány, koncentráció Reakciókinetikában: darab-koncentráció

# a sztratoszférában

Mennyiségek: térfogati keverési arány térfogat-arány 10-2 % 10-6 (10-4%) ppm μmol/mol 10-9 (10-7%) ppb nmol/mol 10-12 (10-10%) ppt pmol/mol (ppm, ppb, ppt – nem SI, de eltűrt) Prefixumok: 10-3 milli- (m) 103 kilo- (k) 10-6 mikro- (μ) 106 mega- (M) 10-9 nano- (n) 109 giga- (G) 10-12 piko- (p) 1012 terra- (T) 10-15 femto- (f) 1015 peta- (P) 10-18 atto- (a) 1018 exa- (E)

? Nitrogén 78,08% Oxigén 20,95% Argon 0,93% Vízgőz 2,56% Szén-dioxid 0,04% ? Összesen 102,56%