Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017."— Előadás másolata:

1 Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Bevezetés

2 Követelmények Az órákon való pontos megjelenés, figyelés, jegyzetelés, számolás. Füzet: bármilyen, de célszerű a francia kockás (pl ) Számológép (NEM telefon!) minden órára mindenkinek kell! A dolgozatok megírása. A dolgozatot írólapra írják. A lehetséges kérdéseket (ellenőrző kérdések és feladatok) előre megadom (internet). Házi feladat 4 db lesz, nem füzetben, papíron kell beadni (vagy ben küldeni). Szóbeli felelés nem várható.

3 Értékelés Az év során legfeljebb 2 témazáró dolgozat lesz.
A házi feladatokra (összesen 4) 1 osztályzat. Felelés, nem várható. Órán megoldandó feladat is lesz, röpdolgozat is lehetséges. A pontszámok, illetve %-os teljesítés átváltása osztályzatra: 0..33 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) Az év végi osztályzat átlagszámítás eredménye.

4 A mérés fogalma A méréskor valamilyen jellemző mennyiségét határozzuk meg, úgy, hogy azt valamihez (mértékegység) hasonlítjuk. Így az eredmény két részből áll: számérték és mértékegység. Egyik a másik nélkül semmit sem ér! Mértékegységek régen, már az ókorban is voltak. A régi egységek testméretekhez (hüvelyk, arasz, könyök, láb, csipet, marék), tárgyakhoz (zsák, kosár, puttony, mérő, véka, tömlő, kulacs, hordó) vagy tevékenységekhez (napi járás, járóföld) kapcsolódtak. Ezek a mértékek nagyon különbözőek lehettek, ezért vezet-ték be a mértékrendszereket (MKS, CGS, technikai, SI).

5 Az SI alapegységek A mennyiség mértékegység neve jele hossz ℓ méter m
tömeg kilogramm* kg idő t másodperc s elektromos áramerősség I (nagy i) amper A abszolút hőmérséklet T kelvin K anyagmennyiség n mól mol fényerősség Iv kandela cd Forrás: SI mértékegységrendszer (

6 Néhány származtatott SI egység
neve jele származtatása mértékegység neve terület A = ℓ2 négyzetméter m2 térfogat V = ℓ3 köbméter m3 tömegkoncentráció ρB = m/V kilogramm per köbméter kg/m3 frekvencia f,  = 1/t egy per másodperc s–1, Hz sebesség v = ℓ/t méter per másodperc m/s gyorsulás a = v/t = ℓ/t2 méter / másodperc2 m/s2 erő F = m·a newton (kg·m/s2) N mech. fesz., nyomás p = F/A pascal (N/m2) Pa munka, energia W, E = F·ℓ joule (N·m) J teljesítmény P = W/t = U·I watt (J/s = V·A) W elektromos töltés Q = I·t coulomb (A·s) C feszültség U = W/Q volt anyagm. koncentráció c = n/V mol per köbméter mol/m3

7 Az SI prefixumok deci- d 10−1 centi- c 10−2 milli- m 10−3 tera- T 1012
Előtag Jele Szorzó hatvánnyal számnévvel yotta- Y 1024 kvadrillió 100 egy zetta- Z 1021 trilliárd deci- d 10−1 tized exa- E 1018 trillió centi- c 10−2 század peta- P 1015 billiárd milli- m 10−3 ezred tera- T 1012 billió mikro- 10−6 milliomod giga- G 109 milliárd nano- n 10−9 milliárdod mega- M 106 millió piko- p 10−12 billiomod kilo- k 103 ezer femto- f 10−15 billiárdod hekto- h 102 száz atto- a 10−18 trilliomod deka- da (dk) 101 tíz zepto- z 10−21 trilliárdod yokto- y 10−24 kvadrilliomod Forrás: SI-prefixum (

8 A mérési folyamat lépései a mintavételtől az eredmény megadásáig
Vizsgálandó objektum mintavétel Elsődleges minta Mintacsök-kentés, minta-előkészítés Másodlagos (laboratóriumi) minta Mérési eredmény mérés feldolgozás Mérési adatok

9 Mérőeszközök: mértékek, mérőműszerek
Mérték, mérce: a közvetlen összehasonlítás eszköze. Ilyenek a hosszúság, az űrmérték (folyadék térfogat) Gyakran használt mértékek, mércék: mérőrúd, mérőszalag, vonalzó; mérőhenger, mérőpohár, laborban: büretta, pipetta, mérőlombik A közvetlenül nem összehasonlítható mennyiségek (pl. tömeg, idő, erő, nyomás, sűrűség, áramerősség, stb.) esetén az összehasonlítást műszer segítségével tesszük. Ilyen műszer a mérleg, az erőmérő, az óra, az ampermérő, nyomásmérő, fénymérő.


Letölteni ppt "Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017."

Hasonló előadás


Google Hirdetések