Az erőforrásokban gazdag periféria: Észak-Ázsia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Észak-Ázsia (Szibéria) földrajzi lehatárolása Társadalomföldrajzilag, történelmileg: É-Ázsia (Oroszo. ázsiai része) ≈ Szibéria 3 szövetségi körzet: Uráli, Szibériai, Távol-Keleti Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a) Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a) Természetföldrajzi értelemben Szibéria kisebb Szibériai körzet K: Jakutföld (Szaha) Ny: Jamali Nyenyec és Hanti-Manszi autonóm körzetek, Tyumenyi és Kurgáni oblasztyok is Legszűkebb értelemben: 8 szövetségi körzet egyike: Szibéria 2

Szibéria elnevezése Elnevezés a Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben Mongolul: nyugodt területeket jelent Népekről kapta nevét Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba) Szabír népről Sibirga népről: Akkanat, Nyugat-Szibéra utolsó sámánja 3

Történelem Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok) XIII. sz.: mongol hódítás  Mongol Birodalom része Szibériai Kánság XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé Kereskedők, kozákok letelepedése Cári hadsereg erődjei XVII. sz.: orosz befolyás, de feltáratlan, lakatlan Politikai foglyok, köztörvényes bűnözők II. Miklós, 1891–1905: transzszibériai vasút XX. sz.: ásványkincs-bányászat (gazdag vagyon) SZU: Gulág munkatáborainak jelentős része (pl. Kolimai terület bányái) 4

Mezőgazdaság Rövid tenyészidőszak – szórványos mezőgazdaság DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat Búza, árpa, rizs, burgonya, juh, szarvasmarha Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak Korlátozott mezőgazdaság Tundra: rénszarvastartás Őslakosok 10 ezer éves hagyományai Egyik legnagyobb erdőterület a Földön Fa: egyik legfontosabb bevételi forrás maradt, de: gyorsabban vágják ki, mint amilyen mértékben megújulni képes Ohotszi-tenger: Föld 2–3. legfontosabb halászterülete Probléma: extrém hideg, erős árapály Szibéria: világtermelés 10%-a SZU szétesése után visszaesett 5

Bányászat Különösen gazdag ásványkincsekben Szinte minden gazdaságilag hasznosítható fém Negyedidőszaki eljegesedés Ni, Au, Pb, C, Mo, Ag, Zn, gyémánt Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent) Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki Rossz éghajlat nem volt vonzó Sztálin kényszermunkatáborok – bányászat megkezdése 6

Ipar és közlekedés Ipar Közlekedés 1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult II. vh.: különösen gyors fejlődés SZU szétesése: hanyatlás 3 óriási gyár Ny-Szibériában, több a Bajkál-tó körül Közlekedés Több város nem érhető el közúton sem Európából, sem Ázsiából Transz-szibériai vasút: Moszkva–Vlagyivosztok Bajkál–Amúr vasút Legjobban a légi közlekedésen keresztül érhetők el a vasútmenti városok is Szibéria tervezett stratégiai infrastrukturális hálózatai Kőolajvezeték Gázvezeték Közúti határátkelő Vasútvonal 7

Gazdasági körzetek Észak-Ázsiában Régi gazdasági körzetek Uráli (részben) Nyugat-Szibériai Kelet-Szibériai Távol-Keleti Mai szövetségi körzetek Uráli Szibériai Távol-Keleti 8

Régiók, szövetségi körzetek Nyugat-Szibéria 2,4 mió km2, 15 mió fő Energiatermelés (4 nagy kőolajmező, Kuznyecki-medence szén) Kelet-Szibéria 4,1 mió km2, 9,1 mió fő Nincs összefüggő ipari körzet, termelés egy-egy nagyvárosban Vas, nemesfémek, gyémánt, vízenergia Nehézgépgyártás, vegyipar Távol-Kelet 6,2 mió km2, 7,5 mió Kitermelő ipar, reménybeli nyersanyagelőfordulások Városok inkább a tengerparton 9

Gazdasági növekedés GDP-súlya (30%) De visszaszorulóban van, Európai Oroszország gyorsabban fejlődik (kiv. Távol-Kelet) Urál (leglassabban fejlődik) Szibéria Távol-Kelet (legdinamikusabb fejlődik) Orosz átlagnál magasabb egy főre jutó GDP Legfejlettebb: Urál (166%) Legelmaradottabb: Szibéria (76%) Távol-Kelet (120%) 10

Észak-Ázsia népesség- és településföldrajza Alacsony népsűrűség (3 fő/km2): Ny-ról K felé csökken Sokszínű nemzetiségi összetétel Uráli népek: finnugorok (pl. hanti, manysi) és szamojédek Türk és mongol népek (burját, jakut, szibériai tatár) 55 ezer szahalini koreai Orosz, oroszosodott ukrán, 400 ezer német 1 mió kínai Sokszínű vallási összetétel Ortodox keresztény Iszlám Tibeti buddhizmus 70 ezer zsidó (Birobidzsán/Jevrej) Sámánizmus (szent helyek: Bajkál-tó egy szigete) 11

Közigazgatási és autonóm egységek Közigazgatási egységek Régiók (oblasztyok) Szövetségi körzetek (krajok) Autonóm egységek Köztársaságok: legnagyobb fokú önállóság Autonóm régiók (oblasztyok) Autonóm körzetek (okrug): legszerényebb önállóság 12

Mongol és kínai határ menti autonóm egységek Türk és mongol népesség Buddhizmus Hagyományos nomád pásztorkodó életmód (szovjet idők óta kevesebben) Később oroszok: mg., bányászat, kitermelő ipar 13

Tuvai Köztársaság 1944-től csatlakozott 1993-as tuvai alkotmány Teljes szuverenitás, kiválás joga Szembemegy az orosz alkotmánnyal Oroszok elleni erőszak  oroszok elvándorlása 14

Jevrej Zsidó Autonóm Régió (Jevrej) Sztálin hozta létre 1934-ben a szovjet zsidók otthonául, Palesztinával szembeni ellenpontként Távoli fekvés + zord környezet  kevésbé vonzó (1989: 9000 zsidó, 80% orosz) 15

Északi autonóm egységek Több mint 30 etnikai csoport (több néhány ezres) Jakutoknak van köztársasága Jakutföld (Szaha) 7-nek van autonóm körzete Természeti erőforrások: pl. gyémánt, arany, vasérc, fa SZU idején: orosz bevándorlás (erőforrások kitermelése)  őslakosság 16% alatti autonóm körzetekben Oroszok iparvárosokban Vezetékek, modern infrastruktúra, szennyezés  zavarja az őslakosok hagyományos életmódját (vadászat, halászat, rénszarvas-tartás) Északi Népek Szövetsége (1989): őslakosok érdekképviselete 16

Függetlenségi törekvések Politikai autonómiáért mozgalom XIX. sz. közepétől ered Szibériai származású szentpétervári egyetemisták 1863: ukránokkal és lengyelekkel együtt függetlenségi mozgalom Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve Fehérek többsége, de eltér a keleti szlávoktól Szabadság és a magántulajdon igénye: USA mintájára új állam megteremtése Felerősödött az orosz polgárháború idején 17