A közigazgatás személyi állománya
A., A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás személyzetéről I. A jogtudomány 1. a kérdéssel foglalkozó jogszabályok vizsgálata 2. legfontosabb megállapítások II. A politikatudomány – az alkalmazás feltételeinek elemzése III. A közigazgatás-tudomány – fő kérdés a hatékonyság 1. létszámgazdálkodás kérdésköre 2. a köztisztviselői teljesítmény mérésének lehetőségei IV. A szociológia – fő kérdés: kikből álljon személyi állomány 1. politikus-réteg 2. szakértői réteg 3. igazgatási réteg ↓ Gyakorlat élet:
B., A személyi állomány létszáma és összetétele I. A létszám problematikája 1. mi tartozik ide 2. általános tendencia – növekvő létszám 3. vélemények a közigazgatási létszám nagyságáról II. A létszámot meghatározó tényezők, 1. az adott ország lakosságszáma – ez a döntő 2. az adott ország területe – szerepe minimális 3. a közigazgatásról vallott filozófia hatása a., a liberális filozófia – konzervatív filozófia b., marxista ideológia – demokratikus államok c., gyarmati országok – független államok 4. gazdasági helyzet – szerepe minimális
III. A magyarországi helyzet 2011. évi CXCIX törvény (közszolgálati tisztviselőkről) 1. közszolgálati tisztviselők típusai a., kormánytisztviselő b., köztisztviselő c., kormányzati ügykezelők d., közszolgálati ügykezelők + 2. ezen kívül a közszférához tartoznak még (pl): - közalkalmazottak (pl. oktatás, egészségügy) - ügyészség, igazságszolgáltatás IV. Létszámok (állami tulajdonú vállalatok – benne vannak, vagy nincsenek: ha igen, akkor kb. 1,1 millió fő kapja a fizetését az államtól, nélküle kb. 870.000 fő)
C. A személyi állomány kiválasztása – a nyitott és a zárt rendszer I. A nyitott közszolgálati politika - pl. USA: 1883/84-ig 1. általános jellemzők 2. előnyök és hátrányok a., előnyök b., hátrányok II. A zárt közszolgálati politika 1. alapelvek 2. eredet – katonaság: 1600-as évek Svédországa és az 1700-as évek Poroszországa + háborúk utáni időszak 3. előnyei - a közigazgatási munka minőségének javítása 4. hátrányai