Az amerikai függetlenségi háború és az Egyesült Államok létrejötte Európán kívüli világ I. Az amerikai függetlenségi háború és az Egyesült Államok létrejötte Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév

I. Spanyol gyarmatosítás 1492. Kolumbusz Kristóf: nem a mai Egyesült Államok partvidékén kötött ki. 1513. Juan Ponce de León partraszállása Floridában. Spanyolok szerepe a későbbi USA településeinek alapításában. 1565. Szt. Augustine. 1535. Új Spanyol Alkirályság megalapítása.

II. Francia gyarmatosítás Franciák: gyarmatosítás Kanada déli területén. 1497. Giovanni Caboto elérte Kanada partjait. 1534. Jacques Cartier megérkezett a Szent Lőrinc folyó torkolatvidékére. XVII. század valódi gyarmatosítás kora (Port Royal 1605 és Québec 1608). DE: Kanadától délre megjelentek az ngolok is, létrehozva saját gyarmataikat – (négy gyarmati háború az angolok és franciák között 1689 és 1763 között)

II. Francia gyarmatosítás Franciák: gyarmatosítás Kanada déli területén. 1497. Giovanni Caboto elérte Kanada partjait. 1534. Jacques Cartier megérkezett a Szent Lőrinc folyó torkolatvidékére. XVII. század valódi gyarmatosítás kora (Port Royal 1605 és Québec 1608). DE: Kanadától délre megjelentek az ngolok is, létrehozva saját gyarmataikat – (négy gyarmati háború az angolok és franciák között 1689 és 1763 között)

III. Angol gyarmatosítás I. 1577-1578. Francis Drake körbehajózta a Földet. 1578. Humprey Gilbert: Új-Fundland megalapításának kísérlete. 1587. Walter Ralegh: kísérlet egy állandó település megalapítására Roanoke-szigeten. Első sikeres városalapítás 1607-ben Jamestownban. Kálvinisták érkezése Angliából I. Jakab puritánüldözései miatt.

III. Angol gyarmatosítás II. 1620. Mayflower hajú kikötött Massachusetts-öbölben ( mai Plymouth környéke). 1621. április 5. Mayflower visszaindult Angliába. Plymouth megalapítása után, Boston és Salem (1628) következett. Boston mint fontos kereskedelmi központ az anyaországgal és a Nyugat-Indiákkal folytatott kereskedelemben.

I. Angol gyarmatosítás II.

IV. A hollandok és svédek kiszorítása 1609. Delaware öböl felfedezése (Henry Hudson). 1624. Új Hollandia (Nieuw Niederland) gyarmat megalapítása, New Amsterdam székhellyel (Holland Nyugat Indiai Társaság). 1638. Új-Svédország megalapítása a Delaware folyó torkolatánál (Peter Minuit). Gyarmati háború Anglia és Hollandia között 1652-ben, majd 1664-1667 között. Angol győzelmek (Új Holland és Holland birtokok elfoglalása egészen a Delaware völgyig)

V. A 13 angol gyarmat kialakulása I. Első gyarmat: Virginia volt. 1620. Massachusetts létrejötte. 1632. Maryland megalapítása. 1636. Rhode Island és Connecticut. 1664. New York és New Jersey megalapítása. 1679. New Hampshire.

V. A 13 angol gyarmat kialakulása II. Pennsylvania: II. Károly személyes adománya Willam Penn nevű hívének. 1732. Delaware, Carolina és Georgia létrejötte. Karolina megalakulása: harcok kísérték. Karolinaiak összefogása az indián törzsekkel. Spanyolok kiszorítása a térségből.

VI. A gyarmatok jellemzői I. Amerikai gyarmatok fehérbőrű lakosságának megoszlása: „Fekete rabszolgaság” mellett „fehér rabszolgaság”. Angol gyarmatok irányítása: kormányzó (királyi kinevezés, de tulajdonosi gyarmatokon adománybirtokos vagy utódai tehettek javaslatot a személyére). Tizenkét tagú tanács (Council): kormányzó mellett működött (végrehajtó szerv).

VI. A gyarmatok jellemzői II. Eltérő gazdasági berendezkedés. 3 rész: Partvidék északi szakasza: ipar, posztó és üveggyártás. Partvidék középső szakasza: gabona és kukorica, gyümölcs termesztése, halászat + prémkereskedés. Déli államok (Maryland, Virginia, Georgia): monokultúrás és ültetvényes gazdálkodás (dohány, gyapot és rizs termesztése).

VII. Az angol-francia háborúk I. XVII. század: francia terjeszkedés a Nagy-tavak vidékétől délre haladva egészen a Mexikói öbölig. 1609-1629. Angol-francia szembekerülés, de Saint Germain-i békekötés (1632). 1689-1697. Újabb háború a Hudson-medencéjének birtoklásáért a franciák és az angolok között. Spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békeegyezmény (1713): Új-Skócia és Új-Fundland elvesztése a franciák részéről + Hudson öböl az angoloké lett.

VII. Az angol-francia háborúk II. Osztrák örökösödési háború (1740-1748): Louisburg megszerzése az angolok által. 1756 és 1763 között „francia-indián háború”: angol gyarmatállamok és franciák között. 1754. Fort Duquesne erődje: 1758. Louisburg erődjének angolok általi elfoglalása. 1763. párizsi béke: Franciaország kiszorulása Amerika területeiről (Mississippitől keletre eső rész Angliáé, Mississippitől nyugatra eső rész spanyoloké lett).

VIII. Ellentétek Anglia és az amerikai gyarmatok között Két fontos érdeksérelem: Gazdasági sérelem és politikai elnyomás. Anglia által 1763-ban kibocsátott proklamáció: három új királyi kormányzat megszervezése (Kelet- és Nyugat-Florida, valamint Québec). Demográfiai és társadalmi mozgások: gyarmati társadalom paternalista szerkezetének fellazulása.

IX. III. György és George Washington 1763 és 1765 között: George Grenville kormány: szigorú gyarmatpolitika az amerikaiak ellen. Vastörvény, kalaptörvény és melasztörvény. 1765. Elszállásolási törvény elfogadása. 1765. Bélyegtörvény elfogadása. Bélyegtörvény visszavonása, de helyette 1767-ben Townshend-törvények elfogadása. Gyarmatok összefogása a törvények ellen.

X. A függetlenségi háború előzményei I. Gazdasági és politikai érdeksérelmek: megosztott amerikai lakosság (három csoport). 1770. március 5. bostoni mészárlás. 1773. John Hancock bojkottja a Brit Kelet-Indiai Társaság Kínából behozott teája ellen. 1773. Brit kormány jóváhagyta a tea törvényt (Tea Act) 1773. december 16. „Bostoni teadélután”. Angol válasz: négy „kényszerítő törvény” elfogadása.

X. A függetlenségi háború előzményei II. 1774. Québec-törvény elfogadása. 1774. szeptembere: az első Kontinentális Kongresszus összeült. Thomas Gage tábornok katonai lépései (1775: Lexington elleni vonulás és április 19. első összecsapás az amerikai önkéntesekkel). 1775. június 17. Bunker Hilli csata. Angol győzelem, de súlyos veszteségek. 1775. július 5. Második Kontinentális Kongresszus.

X. Az amerikai függetlenségi háború I. 1776. Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása. Angolok főparancsnoka: William Howe lett. 1775. Harcok Boston birtoklásáért, de 1776-ban amerikai vereség (New York és New Yersey eleste). 1777 nyara: John Burgoyne támadása Albany és a Hudson völgye ellen. 1777 októbere: Saratoga: amerikai győzelem az angolok felett.

X. Az amerikai függetlenségi háború II. Francia-amerikai szövetség (Benjamin Franklin tárgyalásai Párizsban). 1777. Spanyolország, Franciaország, Hollandia háborúba való belépése (philadelphiai háború). 1780. Horatio Gates észak-karolinai hadjárata. 1781. október 6. Yorktown. Lord Cornwallis fegyverletétele. 1783. párizsi békeszerződés: USA függetlenségének elismerése (Kanada Angliáé maradt).

XI.Az Egyesült Államok születése és alkotmánya I. Három probléma: saját alkotmány kidolgozása; önálló külpolitikai koncepció kidolgozása + terjeszkedés és az új államok létrejöttének kérdése. Konföderációs cikkelyek: status quó törvényre való emelése. Kongresszus jogai: Döntéshozatalban: közönséges ügyekben egyszerű többség, de fontosnak ítélt kérdésekben legalább kilenc állam egyetértése (alkotmánymódosítás: egyhangúság).

XI.Az Egyesült Államok születése és alkotmánya II. Konföderációs cikkelyek: Egyesült Államok: szorosan együttműködő, de szuverén államok közössége. Unionisták megerősödése. 1787. alkotmányozó gyűlés összeülése, szövetségi elv elfogadása. 1789. március 4. Alkotmány hatályba lépése és Egyesült Államok megalakulása.

XI.Az Egyesült Államok születése és alkotmánya III.

XI.Az Egyesült Államok születése és alkotmánya IV. Alkotmány alapelvei: szövetségi elv (föderalizmus), hatalmi ágak szétválasztása, polgári szabadságjogok, népszuverenitás. Törvényhozás: kongresszus és szenátus. Végrehajtó hatalom: élén az elektorok útján 4 évente választott elnök (35 évnél idősebbek köréből). De: hadüzenet és békekötés joga a kongresszusé. Alkotmány 3 cikkelye: bírói hatalom függetlensége és Legfelső Bíróság.

XI.Az Egyesült Államok születése és alkotmánya V. Alkotmány 4. cikkelye: Államközi Szívélyességi egyezmény (Interstate Comity Clause). Alkotmány 5. cikkelye: alkotmánymódosításhoz szükséges eljárás. Egyhangúság helyett a kongresszus kétharmada és az államok háromnegyedének egyetértése kell az alkotmánymódosításhoz. Alkotmány 6. cikkelye: szövetségi alkotmány, törvények és szerződések elsőbbsége az egyes államokéval szemben.

XI.Az Egyesült Államok születése és alkotmánya V. Alkotmány 4. cikkelye: Államközi Szívélyességi egyezmény (Interstate Comity Clause). Alkotmány 5. cikkelye: alkotmánymódosításhoz szükséges eljárás. Egyhangúság helyett a kongresszus kétharmada és az államok háromnegyedének egyetértése kell az alkotmánymódosításhoz. Alkotmány 6. cikkelye: szövetségi alkotmány, törvények és szerződések elsőbbsége az egyes államokéval szemben.

XI.Az Egyesült Államok születése és alkotmánya VI. Alkotmány 7. cikkelye: alkotmány életbe lépése (13 tagállamból legalább 9 megerősítése kell). 1791. Alkotmánykiegészítések: Bill of Rights (alapvető emberi jogok megfogalmazása). Alkotmány körüli viták: föderalisták és antiföderalisták 1787. Északnyugat Szervezési Szabályzat. Csatolandó terület igazgatásának három fokozata: 1. kerületi igazgatás, 2. territórium, 3. állam. 1790. Délnyugat Territórium (Ohiótól délre).

X. Felhasznált irodalom Harmat Árpád Péter: Az USA története a kezdetektől a polgárháborúig /1492-1860/. In: Történelemklub. Kontler László: Forradalom a parlament ellen: Az észak-amerikai brit gyarmatok elszakadása és az Egyesült Államok megszületése. In: Poór János (szerk.:): A kora újkor története, Osiris Kiadó 2009, Budapest, pp. 140-163. Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 697-708.

Köszönöm a figyelmet!