22. lecke A szénhidrátok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BIOGÉN ELEMEK, A VÍZ BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
Advertisements

ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE
Szénhidrátok.
Táplálékok, tápanyagok
SZÉNHIDRÁTOK.
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Szénhidrátok (Szacharidok).
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Szerves kémia Szacharidok.
Kísérletek keményítővel. Ha megkérdezünk egy kisiskolást : Melyek az élet feltételei, akkor azt mondaná :oxigén, víz. Ha megkérdezünk egy kisiskolást.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
LEBONTÁSI FOLYAMATOK.
POLISZACHARIDOK LEBONTÁSA
Szénhidrátok.
Az élő sejtek belső rendezettségi állapotukat folyamatosan fentartják. Ezt bonyolult mechanizmusok biztosítják, amelyek révén a sejt energiát von el a.
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
A cellulóz.
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
ÁOK/ I. évfolyam / II. félév
Az intermedier anyagcsere alapjai.
Nukleotidok.
Hemicellulázok Monek Éva Leontina.
Gyermekek fejlődése és gondozásuk módszertana
A szénhidrátok.
Nukleotid típusú vegyületek
SZÉNHIDRÁTOK.
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
A levél - a leveleket működésük és elhelyezkedésük szerint csoportosítjuk   - működés szerint: - sziklevelek - viráglevelek - lomblevelek - elhelyezkedés.
Szénhidrátok Dolce vita……….
Mi és emésztőnedveink
Szénhidrátok táplálkozás-élettani szerepe
Az élővilág legkisebb egységei
Biokémia Fontolva haladóknak
Egyed alatti szerveződési szintek
Növényi rostok Cellulóz
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Oligo- és poliszacharidok
ÉDESÍTŐK-2. FINOMÍTOTT ÉS NYERS CUKOR11.1 FEHÉR CUKOR, (FINOMÍTOTT CUKOR, KRISTÁLYCUKOR) DEXTRÓZ (ANHYDROUS, MONOHYDRÁT), FRUKTÓZ PORCUKOR, PORÍTOTT.
Tápanyagaink.
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
TÁPLÁLOKOK, TÁPANYAGOK
10. rész :Táplálékunk összetevői Szénhidrátok Klikk a folytatáshoz.
Szénhidrátok. Szénhidrátok kémiai felépítése Névmagyarázat, Összegképlet, Hivatalos kémiai megnevezés Szénhidrátok biológiai jelentősége: Fotoszintézis,
Lebontó folyamatok kiegészítés. Pentóz-foszfát ciklus (Glükóz direkt oxidációja)
Sejtbiológia (összefoglalás) Sejtbiológia fogalma
2.2. Az anyagcsere folyamatai
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Szénhidrátok. A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén.
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Fontosabb diszacharidok, poliszacharidok. Monoszacharidok összefoglalás.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia Fontolva haladóknak
AZ ÉLET MOLEKULÁI.
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
Szervetlen vegyületek
A nukleinsavak szerkezete
C, H, O,N, S, P,  organogén elemek
A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szénvegyületek
Az élő szervezet építőkövei: biogén molekulák
Biológiai makromolekulák
H.-Minkó Krisztina P.-Fejszák Nóra Semmelweis Egyetem
Szénhidrát anyagcsere
Szénhidrátok 6CO2 + 6H2O + energy C6H12O6 + 6O2 Definíció Körforgalmuk
Nitrogénmentes kivonható anyagok
Nukleotidok.
Előadás másolata:

22. lecke A szénhidrátok

közvetlenül vagy közvetve a növényekből származik A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén Növényekben: - építőanyaga a sejtfalnak és a szilárd váznak (cellulóz) - tartalék tápanyag, energiaforrás (keményítő) - biokémiai reakciók anyaga a sejtplazmában (cukrok) Állatokban: közvetlenül vagy közvetve a növényekből származik építőanyag (kitin), energiaforrás (glikogén)

Az alapegységek száma szerint Fajtái: Az alapegységek száma szerint Monoszacharidok – 1 egység Diszacharidok – 2 egység (Oligoszacharidok – 4-20 egység) Poliszacharidok – 20-nál több egység

A monoszacharidok és a diszacharidok közös jellemzői: édes ízűek jól emészthetők jól oldódnak vízben

A monoszacharidok Csoportosításuk a C atomok száma szerint Triózok: 3 C atom, glicerin oxidációs termékei Glicerin-aldehid (C3H6O3) Glicerin-aldehid-foszfát biokémiai folyamatok köztes terméke

Pentóz: 5 C atom A pentóz-foszfátok a nukleotidok és a nuklein- Ribóz C5H10O5 Dezoxiribóz C5H10O4 A pentóz-foszfátok a nukleotidok és a nuklein- savak (RNS, DNS) felépítői

- az élővilág leggyakoribb monoszacharidjai Hexóz: 6 C atom - az élővilág leggyakoribb monoszacharidjai - a sejtekben és a sejt közötti állományban szabad formában is jelen vannak - a di- és a poliszacharidok felépítői Glükóz (szőlőcukor) C6H12O6 - biológiai szempontból központi jelentőségű A szénhidrátok döntően szabad glükózformában szállítódnak A glükóz- foszfát biokémiai folyamatok köztes terméke Az élővilág poliszacharidjainak fő felépítő egységei Nyílt láncú és gyűrűs formája is létezik (a sejtekben a gyűrűs formájában van) - Két változata az α- glükóz ill. a β- glükóz

Fruktóz (gyümölcscukor) C6H12O6 A glükóz változata (izomerje – gyűrűje 5 tagú) Legédesebb cukor – méz, gyümölcsök

Diszacharidok Két monoszacharidból éterkötés (glikozidkötés) kialakulásával (kondenzáció) jönnek létre Maltóz vagy malátacukor C12H22O11 Két α- glükózból áll 1- 4 glikozidkötés jellemző rá A keményítő bomlási terméke Önállóan csírázó magvakban fordul elő

Cellobióz C12H22O11 Laktóz, tejcukor Szacharóz Két β- glükózból áll 1- 4 glikozidkötéssel jön létre egyenes alak, mert az egyik molekula 180˚-kal elfordul A cellulóz bomlási terméke, önálló molekulaként nem fordul elő Laktóz, tejcukor Tejben, glükóz + galaktóz Szacharóz α- glükózból + β- fruktózból áll 1-2 glikozidkötéssel jön létre (a glikozidos OH- csoportok között alakul ki a kötés) Cukorrépa, cukornád A hétköznapi élet fő édesítő anyaga

Poliszacharidok Jellemzői: Nem édesek Nem oldódnak vízben Egy részük jól emészthető (keményítő, glikogén), más részüket az ember nem tudja megemészteni(cellulóz, kitin)

Óriásmolekulák, egyszerű cukrokból jönnek létre vízkilépéssel Kémiai felépítésük: Óriásmolekulák, egyszerű cukrokból jönnek létre vízkilépéssel Általános képletük:(C6H10O5)n (CnH2n-2On-1)n Fajtáik: Keményítő, cellulóz Glikogén (állati keményítő) Máj, izom raktározott tápanyaga (energiaforrás) Kitin (N tartalmú poliszacharid) Ízeltlábúak külső vázának anyaga

tartalék tápanyag (gumók, magvak) Keményítő Cellulóz Monomer(alapegység) α- glükóz β- glükóz Monomer száma: néhány száz több ezer Diszacharidja maltóz cellobióz Molekula változatai amilóz, amilopektin egyféle molekula Szerepe tartalék tápanyag (gumók, magvak) vázanyag Bomlás amiláz enzim, nyál baktériumok enzimjei

Kísérlet: keményítő kimutatása jóddal, vizsgálata mikroszkóppal Kaparékot készítünk burgonya gumó felszínéről, KI-os I2 oldatot cseppentünk hozzá. Tárgylemezen, lefedve vizsgáljuk meg mikroszkóp alatt. Cseppentés után a kaparék kék/ kékesszürke lett, a jód molekulák bekerülnek a keménymolekula spiráljába. Kísérlet: keményítőszemcsék vizsgálata mikroszkóp alatt Kaparékot készítünk burgonyagumóból, bab-, kukoricamag felszí- néről. Mikroszkóppal vizsgálva jól láthatók a fajra jellemző keményítő- szemcsék. A keményítő a növények raktározott tápanyaga, poliszacharid. Mint tápanyag jelentős energiaforrás.

Miért édes a sokáig rágott kenyérhéj? A nyál amiláz enzime a kenyérben levő keményítő molekulákat oligoszacharidokra bontja, ezek édes ízűek