Az Európai Unió közlekedési politikája és a transzeurópai hálózatok Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) EU-közösségi politikák
I. Közlekedéspolitika – transzeurópai hálózatok Római Szerződés: közlekedéspolitika közösségi szintű politikaként való bevezetése. Közlekedés igen speciális terület, melynek főbb jellemzői a következők: Ágazat speciális jellege: Lisszaboni Szerződés: közlekedéspolitika a megosztott hatáskörű politikák közé tartozik.
II. A közlekedéspolitika fejlődése I. Római Szerződés: Tanács feladata a szükséges intézkedések elfogadása a közös közlekedéspolitika területén. Római Szerződés rendelkezései a közlekedéspolitikát illetően: Schaus-memorandum (1961) és 1962. évi akcióprogram elvei: Liberalizációs, szervezeti és harmonizációs intézkedések végrehajtása. 1981. Közlekedési miniszterek döntése az ún. prioritást élvező programokról.
II. A közlekedéspolitika fejlődése II. 1985. Európai Bíróság ítélete: Tanács elmulasztotta kötelezettségei teljesítését a közlekedéspolitika területén. Egységes belső piac megvalósulásának előfeltétele: Piacok fokozatos megnyitása. Egységes közlekedési piac csak 1998-ra valósult meg (árufuvarozási kabotázs teljes liberalizációja). 1992-ben elfogadott Fehér Könyv „A közös közlekedéspolitika jövőbeni fejlesztéséről”.
II. A közlekedéspolitika fejlődése III. Fontosabb dokumentumok a közös közlekedéspolitikával kapcsolatosan az 1990-es években. Bizottság által elfogadott cselekvési akcióprogram 1995 és 2000 között, amely három területre koncentrált: 2001-es Fehér Könyv: közös közlekedéspolitika 2010-ig követendő irányainak kijelölése. 2006. Bizottság időközi értékelése a 2001-ben Fehér Könyvben meghatározott célkitűzések teljesítéséről. További lépések szükségessége az alábbi területeken:
II. A közlekedéspolitika fejlődése IV. 2009. június. Bizottság nyilvánosságra hozta a közlekedés jövőjével foglalkozó dokumentumát. Hét tényező felsorolása, amely a közlekedéspolitika jövőjének alakulását befolyásolja. Közlekedéspolitika céljai: Szabályozások a közlekedéspolitika területén, melyek az európai polgárok mindennapi életét érintik.
II. A közlekedéspolitika fejlődése V. Közlekedésbiztonság szerepének felértékelődése. De egyes területeken csak lassú előrehaladás történt: Galileo- rendszer + vasúti és belvízi fuvarozás szerepének növelése. Lisszaboni Szerződés: ötven év alatt elért eredmények + felmerülő nehézségek figyelembe vétele. Lisszaboni Szerződés: közlekedéspolitika megosztott hatáskörű politikaterület közé tartozik.
III. A transzeurópai hálózatok I. Egységes közlekedési piac előfeltétele: megfelelő közlekedési infrastruktúra kialakítása volt. 1962. Első autópályaprogram kidolgozása. 1978. Infrastruktúra fejlesztésével foglalkozó csoport felállítása a Bizottság részéről. 1989. Európai Tanács strasbourgi értekezlete: Maastrichti Szerződés: transzeurópai hálózatokra vonatkozó szabályozás.
III. A transzeurópai hálózatok II. Transzeurópai hálózatok három nagy területe: 1994. december: esseni csúcsértekezlet. 14 kiemelt projektek listájának elfogadása. 1994. II. Páneurópai közlekedési konferencia Krétán. 2001. TEN-projektlista kibővítése. Finanszírozás: tagállami források mellett Európai Beruházási Bank hitelei + Kohéziós Alap és Európai Regionális Fejlesztési Alap.
Irodalom - Káldy Zoltánné (szerk.): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Budapest, 2010. - Horváth Zoltán – Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, hvgorac, Budapest 2010. - Homepage of the European Union. Transport, In: http://europa.eu/pol/trans/index_en.htm