A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A modern és posztmodern urbanizáció / városnövekedés / városfejlődés szakaszai Agglomerálódás Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció Posztszuburbanizáció 2

1. Agglomerálódás = tömörülés Helytelenül urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizáció, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Korai fázis: csak a város növekszik Érett fázis: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom 3

Az ipari forradalom terjedése Európában Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNyDK Fordított irányú az ókori urbanizáció terjedésével (DKÉNy) XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz-Eu, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán 4

Az ipari forradalom hatásai Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte (→népesség térbeli koncentrációja) Mg-ből iparba áramlás (→foglalkozási átrétegződés) Faluból városba áramlás (→gyors városodás) Agglomerálódás 4 tényezője: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: városi munkaerőigény A városépítés műszaki hátterének átalakulása (→nagyvárosi infrastruktúra) 5

Európa vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében Európa élre tör 100 ezer feletti városok 1800: Eu 21/ világ 65 1900: Eu 148/ világ 301 Nagy-Britannia elsődlegessége Első ország, ahol városlakók aránya >50% London 1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) 1800-as évek: 2 mió felett 1850–1920: világ legnépesebb városa Világ első 8 mió feletti megapolisza 1840 1929 Nagy-London területének beépítése ma 6

Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között 7

Az agglomerálódás előnyei Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Bőséges munkahelykínálat Magasabb bérek Oktatási és kulturális intézmények megléte Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek Innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Piacok közelsége 8

Európa a modern nagyváros bölcsője Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs 9 Adatok forrása: népszámlálások

A Budapesti Agglomeráció kialakulása 1873: Budapest = Pest + Buda + Óbuda Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején 1900–1907: villamosvonalak kiépülése: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) 1908: Nagy-Budapest gondolata 1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatáskör 22 elővárosi településre is 1950 január 1: Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció 1970-es évek: 44 település 1997: 78 település Pest megye (nem teljesen azonos) 10