Útfüggőség és kockázat 9. előadás Útfüggőség és kockázat Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1

Miről lesz szó? Az óra anyaga: Két szabályozási esettanulmány a 19. századból: gyermekmunka (Anglia) gőzkazánok (Amerika) A technológiai hatáselemzés: története módszerei Központi kérdések: Hogyan befolyásolja a társadalmi kontextus a technológiai fejlődést? Hogyan viszonyul a technológiai fejlődés saját kockázataihoz? Fogalmak: Technológiai determinizmus Technológiai indeterminizmus Externáliák Trade-off szemlélet Kockázat és hatáselemzés (hatáselemzési módszerek, problémák) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Technológia és hatékonyság A technológiai fejlődés, úgy tűnik, hogy előbb a nagy újítások, majd a hatékonyság növelésének a története: Üzemanyag-takarékosabb autók Könnyebb biciklik Erősebb zárak Olcsóbb gyártósorok Gyorsabb processzorok Nagyobb sávszélesség Hosszabb akkumulátoridő ... Fő szempontok: a teljesítményfokozás és gazdaságosság növelése A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Technológia és hatékonyság A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Ezt a felfogást nevezzük úgy, hogy TECHNOLÓGIAI DETERMINIZMUS Technológia és hatékonyság Ez azt sugallja, hogy a hatékonyság fokozásának (=vagyis a technológia alakulásának) van egy saját, önálló logikája: Vagyis a technológia a társadalom egyéb „szféráitól” (pl. kultúra, politika, gazdaság stb.) függetlenül fejlődik, egy belső, önálló és autonóm logika alapján, ami tulajdonképpen csak a mérnököket érinti Ezt a felfogást nevezzük úgy, hogy TECHNOLÓGIAI DETERMINIZMUS A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai determinista fejlődéstörténet Ez a szemlélet az esetleges társadalmi hatásokat (pl. urbanizáció, környezetszennyezés, stb.) mellékhatásnak tekinti: Hiszen ezek a technika világán kívül esnek A társadalom csak elszenvedője a technológia változásának A technológiai fejlődés hatása nagyobb a mindennapjainkra, mint a politikai döntéseké: De technológiai fejlődés alakulásába nincs beleszólásunk A változás így nem demokratikus Korlátozott hatásunk van arra, hogy milyen világban élünk A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai determinizmus jellemzői A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai determinizmus jellemzői Ha ez így van, akkor a társadalom nehéz döntési helyzetben van  trade-off szituációkat eredményez: Használja egy adott technológiát és viseli a mellékhatásokat Nem használja a technológiát, és ezért esetleg lemarad, elszegényedik, stb. A különböző dimenziók között eszerint alapvető konfliktus húzódik: „Túl drága a víztisztító.” (=Van jó víztisztítási technológia, de az túl drága és nem leszünk versenyképesek) „A gyerekmunka embertelen, bár olcsó.” (= olcsó vagy humánus)

A technológiai determinizmus jellemzői A trade-off szemléletéből adódik, hogy a technológiai fejlődést sokszor nagyon kockázatosnak látjuk: Az internet hatékony, de káros lehet a gyerekekre A nukleáris technológia versenyelőnyt biztosít, mert olcsó, de káros lehet a környezetre A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Nem! A technológiai determinizmus jellemzői Szükségszerű-e, hogy a technológia pusztán a hatékonyság, gazdaságosság szempontjai mentén fejlődjön és a társadalmat folyamatosan nehéz döntések elé állítsa? Nem! A szélesebb társadalmi környezet és a kulturális horizont is befolyásolja a folyamatokat A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai indeterminista fejlődéstörténet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Megmutatják, hogy a technológiai determinizmus nem szükségszerű! A mai esettanulmányok: Megmutatják, hogy a technológiai determinizmus nem szükségszerű! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

1. Viták a gyermekmunka körül

Viták a gyermekmunka körül Anglia 1800 körül: a gyáripar születése A munkafolyamatok gyári gépesítésének köszönhetően egyre egyszerűbb, egyre kisebb tudást és testi erőt igénylő munka jön létre: Ami lassan lehetővé teszi a gyermekek tömeges alkalmazását… De helyes-e ez? Felmerül a szabályozás kérdése A következők merülnek fel: Kell-e és lehet-e szabályozni a gyermekmunkát? Ha igen, akkor miért és hogyan? Az 1830-as, ‘40-es években folyik gyárakról szóló törvényjavaslatok vitája A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a gyermekmunka körül A szabályozás fő szószólója: Lord Anthony Ashley Cooper A gyermekmunkával a férfiak feleslegessé váltak Ez önmagában is veszélyes, de mi lesz a gyermekekkel? “Mi lesz a hatása a későbbi generációkra, ha ezeket az érzékeny testeket, korlátozás és ellenőrzés nélkül, ilyen ártalmas tevékenységnek tesszük ki?” A nők alkalmazása még súlyosabb hanyatláshoz fog vezetni: “Megzavarja a természet rendjét!”, hiszen “a nők nemcsak hogy elvégzik a munkát, de más tekintetben is a férfiak helyébe lépnek; klubokat, egyesületeket alakítanak, és fokozatosan birtokba vesznek minden privilégiumot, amelyet a férfiak osztályrészének tulajdonítottak eddig… találkoznak, hogy együtt igyanak, énekeljenek és dohányozzanak; köztudott, hogy az elképzelhető legalantasabb, legdurvább és legundorítóbb nyelvet használják“ A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a gyermekmunka körül A szabályozás fő ellenzője Sir James Graham Szerinte a gépesítés célja eleve az, hogy végre alkalmazni lehessen a kicsi munkásokat: ez a technológia ezért jött létre, ez az „imperatívusza” A felnőtt munkások alkalmazása egyszerűen nélkülöz minden hatékonyságot: Ilyen egyszerű munkára a magasabb bérköltségű felnőtteket alkalmazni katasztrofális gazdasági következményekkel jár: növekvő szegénység csökkenő versenyképesség lesz a következménye A munkaórák számának csökkentése is végzetes lenne ilyen szoros versenyben Ráadásul ez a gépek amortizációs ciklusával is összeegyeztethetetlen „A szabályozás az emberség hamis elvén nyugszik, amely végül megássa saját sírját” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a gyermekmunka körül 1833: 9 év alatti gyermekeket nem szabad alkalmazni a textiliparban A 9 és 13 év közöttiek munkaidejét napi 8 órában maximalizálta A 13 és 18 év közöttiek munkaidejét napi 12 órában maximalizálta 1844: A nőkre is a gyermekekkel megegyező szabályozás lép érvénybe 1847: Factory Act („Ten Hours Act”) 18 év alatti gyermekek és a nők esetében 10 órában maximálta a munkát (heti 6 napon át dolgozhattak) 1901: 12 év alatt tilos gyermekeket alkalmazni A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a gyermekmunka körül Bár végül sor került a szabályozásra, mai szemmel mindkét oldal érvelése tévesnek tűnhet: A következmények sokkal bonyolultabbak és szerteágazóbbak voltak Mai szemmel bátran mondhatjuk, hogy nem volt önálló – belső – logikája sem a gépesítésnek, sem a nők és gyermekek emancipációjának A szabályozás hosszabb távon egyértelműen a termelés növekedéséhez vezetett: A gyermekek új társadalmi szerepet kaptak: tanulók és fogyasztók lettek A tovább tartó iskolázás eredményeképpen komolyabb képességek és a fegyelem magasabb szintjére jutva léptek be a munkaerőpiacra A gyárosok számára végül ez válik előfeltétellé – a gépsorok további fejlesztésénél már eleve erre alapoznak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2. A felrobbanó kazánok esete A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Az USA első szabályozott technológiája A gőzkazán építésének szabályozása az USA-ban: A 19. sz. elejének meghatározó közlekedési és teherszállítási eszköze a gőzhajó; Az elterjedtség ellenére számtalan súlyos balesetre kerül sor Amerika- és világszerte, a kazánok elöregedéséből és túlterheléséből fakadóan Ez a legelső szabályozott technológia az USA-ban! Nagyon hosszú vita előzi meg, hiszen mindenki komolyan hisz a gazdasági szabadság fontosságában, és súlyos aggodalmak övezik az állami beavatkozás ötletét, még a szabályozást támogatók körében is A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A szabályozás megszületése: 1816-ban Philadelphiában megszületik az első hivatalos szakértői felmérés a gőzkazánok felépítéséről 1837-ben már a Kongresszus felkérésére készíti el ajánlásait a szabályozásról a Franklin Intézet Csak 1852-ben születik meg a valódi szabályozás… Addig összesen közel 5000 haláleset, és legalább ugyanennyi súlyos sérülés történt De ennyi baleset az soknak, vagy kevésnek számít? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Mitől kazán a kazán? Hogy épüljön fel a kazán? Milyen ötvözetekből készüljön? Milyen vastag legyen a fala? Kellenek-e rá biztonsági szelepek, és ha igen, hány darab? A 19. század elején és végén egész más válaszok születtek ezekre a kérdésekre! Az a kérdés, hogy mitől kazán egy kazán, nem önmagában technológiai kérdés! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A kazán egykor és most A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A felrobbanó kazánok esete Egy kazán megbízhatósága, időtállósága, biztonságossága nem önmagában technológiai kérdés  és a válasz nem csak a technikai szükségszerűségekből adódik Ez már abból is látszik, hogy a választ törvényben szokás szabályozni (nem magától értetődik?!) A kazánok gyártásának folyamata csak látszólag kizárólagosan technikai kérdés: a kivitelezés a biztonságról alkotott társadalmi felfogásoktól függ! A válasz arra a kérdésre, hogy „Milyen legyen egy kazán?”, sokat változott a 19. század során, és távolról sem csak a mérnökök vitatkoztak róla A válasz alakulása egy hosszú és nehéz politikai küzdelem eredménye a hajózási vállalkozások álláspontjától az Amerikai Gépészeti Társaság egységes előírásáig A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A felrobbanó kazánok esete A kazán fogalmánál is többet változott az olyan kérdések felfogása/értékelése mint: Biztonság Emberélet Elfogadható kockázat A társas horizont és a technológia találkozásánál mindig kockázatokat és externáliákat látunk Hosszabb távon a határok nagy mértékben elmozdulhatnak: Az externáliák internalizálódnak A kockázatok átértékelődnek Az egész probléma teljesen más fényben mutatkozik meg később A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Technika és kockázat Hogy mit tekintünk egy adott technológia (opcionális, vagy kötelező részének) nem csupán technikai kérdés, ez mindig szélesebb társadalmi kontextusba ágyazódik: A biztonsági szelepek beszerelése a kazánba ma már nem opcionális technológiai lehetőség: Ennek kispórolása nem trade-off, hanem bűncselekmény! A személyautók biztonsága: Az erősebb karosszéria ma még extra, a biztonsági öv már nem opcionális, hanem kötelező! A „veszélyes-e egy technológia?” kérdés aluldeterminált: kontextusfüggő Veszélyesek-e a gőzkazánok? Attól is függhet, hogy mit tekintünk kazánnak (pl. törvényileg) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai hatáselemzés története A DDT nevű fertőtlenítőszert kiterjedten használták a 2. világháború után is – katasztrofális környezeti hatásaira csak a 60-as években mutattak rá A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 27 27

A kezdetek Problémák, konfliktusok a 60-as/70-es évek fordulóján: 68-as diákmozgalmak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban 1965-71: nukleáris kísérletek az Amchitka szigeten 1971-ben a tiltakozás nyomán megalakul a Greenpeace 1973: az első olajválság 1974: jelentés a savas esőkről a Science-ben Intézményes válaszok: 1968-ban megalakul a Római Klub: globális, nem üzleti alapon működő tanácsadó szervezet 1972-ben kiadják A növekedés határai című dokumentumot 1972-ben az amerikai Szenátus létrehozza a Technológia Értékelési Hivatalt (Office of Technology Assessment) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 28 28

A technológiák tesztelése A tesztelésre azért van szükség, mert sok modern technológia túl bonyolult ahhoz, hogy várható hatásaik „papíron” (=már a tervezés során) kimutathatóak legyenek; Amikor teszteljük egy technológia alkalmazásának káros/nem kívánt következményeit, a teszteléshez éppen az elkerülendő következményeket idézzük elő: A helyzet hasonlósága feltétele az eredmények megbízhatóságának, ugyanakkor: Ha a tesztelés túl közel megy a valóságos helyzethez, és a technológia veszélyes, akkor valóban katasztrófa történik…(pl. mérgezés, informatikai rendszer összeomlása); Ha a tesztelés csak „kicsiben” modellezi az eseményeket, akkor hiába ment rendben minden, nem tudjuk, hogy a valós rendszerben is így fog-e működni A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 29 29

A. „Korai figyelmeztetés” A technológiaelemzés kongresszus által kitűzött egyik célja a „korai figyelmeztetés” (early warning) A „korai figyelmeztetés” helyessége azonban közvetlenül nem ellenőrizhető: Ha a figyelmeztetés ellenére folytatjuk a technológia használatát, akkor a „korai figyelmeztetés” értelmét veszti, hiába derül ki később, hogy helyes volt Ha viszont az előrejelzés nyomán megváltozik a technológia, akkor elkerüljük a katasztrófát – így viszont nem igazolható, hogy az valóban bekövetkezett volna A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 30 30

B. „Független” szakértői vélemények A legújabb technológiák értékelése csak szakértők bevonásával történhet A technológia fejlesztésében részt vevő kutatók ismerik a legjobban a technológia kockázatait, ők rendelkeznek a vizsgálatához szükséges tudással, eszközökkel stb. De: a technológiákat ugyannak a tudományterületnek a szakértői értékelik, ugyanazon tudományos szempontok szerint, mint akik létrehozták, esetenként ugyanabban a kutatóintézetben... Például ez történik, amikor egy új géntechnológia veszélyességét ugyanabban a géntechnológiai laborban állapítják meg, ahol az adott technológia született A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 31 31

C. Collingridge-dilemma David Collingridge: Social Control of Technology, 1980 Egy alapvető, feloldhatatlan feszültség húzódik meg a technikai hatáselemzés logikája mögött: Az új technológiák a bevezetésük idején még könnyen módosíthatók, alakíthatók: Így a veszélyes irányok, hosszú távú problémák elvileg elkerülhetők… De a veszélyek és a hosszú távú problémák azonban e korai szakaszban még nehezen láthatóak! A tapasztalatok halmozódásával a technológiák alkalmazásának következményei egyre könnyebben felismerhetőek: A kifejlett technológiák azonban már nehezen módosíthatók: beágyazódtak a gyártástechnológia integrálódott a mérnök oktatásba beépült a társadalom mindennapjaiba a robbanómotor, a Neumann-elv, stb. nem cserélhető le könnyen…erre a jövő órán látunk majd példát! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 32 32