A látás

A látás A látás a vizuális információ feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem észlelhető tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés vezérlése. Az érzékszervek ingerfelvevő berendezések, amelyek a bel- és külvilág ingereit felfogják és idegrostok útján a központi idegrendszer felé továbbítandó ingerületté alakítják át. A látószerv a környezetből fényingereket vesz fel, amelyek révén a tárgyak formájáról, színéről kapunk információkat. A szem a látás szerve.

A szemgolyó Védőburkai: - ínhártya - szaruhártya - érhártya – sugártest - retina Fénytörő rétegei: - szaruhártya - csarnokvíz - szemlencse - üvegtest

A szem segédberendezései A szem segédberendezései közé tartoznak a szemmozgató izmok a könnymirigyek : a könny nedvesíti és tisztítja a szemet baktériumölő anyagot tartalmaz szemhéjak: eloszlatják a könnyet szempilla: gátolják a por szembekerülését kötőhártya

A szemgolyó rétegei Ínhártya - a szemgolyó külső hártyája, fehér rostos állományú, ereket, idegeket nem tartalmaz. Elülső része az átlátszó szaruhártya , érző idegvégződéseket tartalmaz, vérerei nincsenek. Érhártya (choroidea) – a szemgolyó középső burka, erekben gazdag, táplálja az ideghártyát. Külső elülső része a szivárványhártya (iris), festéksejteket és simaizmokat tartalmaz. Közepén található a pupilla nyílása, pupillareflex révén az ideghártyát érő fény mennyiségét szabályozza. Belső elülső része a gyűrű alakú sugártest, lencsefüggesztő rostokkal kapcsolódik a szemlencséhez, szabályozza szemlencse domborúságát és termeli a csarnokvizet.

A szemgolyó rétegei Ideghártya (retina) - a szemgolyó belső burka. Receptorsejtekben és idegsejtekben gazdag. A csapok a sárgafoltban tömörülnek (fovea centralis- a legélesebb látás helye), a nappali és színes látás receptorai (kb. 4 millió). A pálcikák (kb. 75 millió) a sárgafolttól távolodva egyre nagyobb számban vannak jelen, a szürkületi látás receptorai. A pálcika- és csapsejtekkel a kétnyúlványú idegsejtek, ezekkel pedig a dúcsejtek állnak összeköttetésben. A dúcsejtek axonja képezi a látóideget, melynek kilépési helye a vakfolt.

Vakfolt A szem ideghártyájának a része. Ezen a területen lép ki a szemből a látás információját az agyba úgynevezett látóideg. Ezen a területen nincsenek receptor sejtek, ezért ha egy tárgy képe éppen a vakfoltra vetül, azt nem látjuk. A vakfoltban nincsenek sem csapok, sem pálcikák.

Sárgafolt A szem ideghártyájának meghatározott területe. Itt csak csapok vannak. Ez az éleslátás helye, vagyis a szemlencse által alkotott kép ideális esetben ide kerül. Ilyenkor rendese, élesen látunk. Rövidlátás esetén a szemlencse által alkotott kép nem a sárgafoltra vetül. A sárgafolt a látóideg fölött található.

Vakfolt, sárgafolt

Az 5 leggyakoribb szembetegségek Retinagyulladás Retinaleválás Retinakárosodás Repülő szúnyogok Farkasvakság

Érdekességek a szemről 1. A sólyom leiskolázhatna bennünket: amit a ragadozó madár 10 méterről is lát, azt mi csak 1,5-ről. 2. A különböző színű szem az embernél is lehetséges, a rendellenesség neve heterochromia iridis. 3. Van, aki fél a szemtől – ennek a rendellenességnek is van tudományos neve: ommatophobia. 4. Ahhoz képest, hogy mennyire fájdalmas, ha megszúrjuk, a szem igen gyorsan gyógyul: 24-48 óra alatt. 5. A szemünk is leéghet – ha hosszú ideig, fokozottan ki van téve, a napnak, a szem ugyanúgy viselkedik, mint a bőr, piros lesz, és hámlik. 6. Idősebb korban javulhat a megromlott látás – de ez nem jó hír. Távollátók esetén előfordulhat, hogy megszabadulhatnak olvasószemüvegüktől, ám ez gyakran valami nagyobb gond, többnyire a cukorbetegség egyik jele. 7. A szemgolyónk nagyjából akkora, mint egy gömb alakú rágógumi.

Érdekességek a szemről 8. A szemlencsénk mérete megközelíti egy M&M’s vagy egy franciadrazsé méretét. 9. A látásközpontunk agyunk hátsó-alsó részében található. 10. Szemgolyónk hossza jelentősen befolyásolja, hogy távol- vagy rövidlátók vagyunk. 11. A szemgolyó a gyermek növésével együtt nő. 12. Sötétebb vagy világosabb szem – szemünk árnyalatáért a melanocita nevű festékanyag a felelős. Minél több van belőle az érhártyánkban, annál sötétebb a szemünk. 13. Mindenki kicsivel világosabb szemmel született. 14. Ha közvetlenül a napba nézünk, könnyen megvakulhatunk, ugyanis a szemlencsénk a retinánkra fókuszálja a nap fényét, amely kiégheti. A mechanizmus ahhoz hasonló, ahogyan a nagyítóval játszanak a gyerekek.