Alapfogalmak 1 Recepció: az érzéksejtek ingerületi folyamata

Az előadások a következő témára: "Alapfogalmak 1 Recepció: az érzéksejtek ingerületi folyamata"— Előadás másolata:

1 Alapfogalmak 1 Recepció: az érzéksejtek ingerületi folyamata
receptor- vagy generátor potenciál Érzékelés (szenzáció): az információ feldolgozása Érzet: az érzékelés „eredménye”, ha tudatosul Észlelés (percepció): a „nyers” információ jelentéssel („értelemmel”) való felruházása Érzékcsalódás (illúzió):a szenzoros információ téves interpretációja. Ingerküszöb: Az a minimális erősségű inger, ami az esetek felében tudatosul. abszolút küszöb, különbségi küszöb

2 Alapfogalmak 2 Az inger erősségének szubjektív becslése az ingerküszöb és az adott inger függvénye. Fechner (1860): Ψ=k*logΦ adaptáció: az inger állandó jelenléte mellett az érzéklet egy idő után csökken. Az intenzitás megkülönböztetésének alapja a frekvenciakód és a populációkód. Az ingerek térben lokalizálhatóak, ennek egyik aspektusa a „két pont diszkrimináció”. Receptív mező: az érzőneuron mely „területről” hozható ingerületbe.

3 Érzéksejt-típusok Primer érzéksejtek: a primer érzőneuron differenciálódott nyúlványa a receptor: a receptorpotenciál akcióspotenciált generál. Szekunder érzéksejtek: differenciálódott (nem ideg)sejten keletkezik a receptorpotenciál és adódik tovább a primer afferens neuronnak az ingerület. Tercier érzéksejtek: még egy közbeiktatott sejt van.

4 Mechanoreceptorok A mechanoreceptorok egy része felületesen, más részük mélyen, a bőr alatti kötőszövetben található. Sokféle mechanoreceptor van a bőrben, a különbségeket a nem neurális eredetű tok okozza.

5 Termoreceptorok 1. Hidegreceptor: Krause-féle végbunkó
Melegreceptor: tok nélküli Ruffini végtestek A hőérzet a két receptorféle aktivitásának arányától függ Semleges hőérzet: Cº.

6 Bőrérzékelés vizsgálata a gyakorlaton
1. Hőreceptorok adaptációja: egyik kézbe meleg, másik kézbe hideg. Relatív hőérzékelés: hideg és meleg ingerlés után a langyos vizet a két kézen másként észleljük. 2. Tapintás két-pont küszöbének meghatározása ujjbegyen, kézfejen, felkaron, háton

7 A hang A hallás adott frekvenciájú levegőrezgések (sűrűsödések és ritkulások) érzékelése és tudatosulása. A szinuszhullám frekvenciája adja a hang magasságát. Hz-ig érzékelünk A nyomáskülönbség felel meg a hangrezgés amplitúdójának. 0-120dB az érzékelési tartomány Efelett már fájdalom. A halk beszéd 40dB. A még éppen hallható (2000Hz-es) hang nyomása 20μPa azaz 0 dB.

8 A hallószerv Külső fül: Fülkagyló, hallójárat: rezonátor Középfül:
Dobhártya, kalapács, üllő, kengyel: Impedanciaillesztő. a hang egy része visszaverődne Dugattyú-emelő elv 22x hangnyomásnövekedés.

9 A belső fül A hang csontvezetéssel is kerülhet a belső fülhöz. A vezetéses halláscsökkenés így kimutatható. Csiga-Cohlea. Két és félszer csavarodott, 32-33mm.

10 Hallásrecepció A folyadék rezgése meglengeti a membrana basilarist.
A hártya elől keskeny és feszes, a csúcsnál széles és laza. A magas hangok ezért az elején rezgetik meg legjobban, majd elhalnak, a mélyek viszont felhatolnak a csúcsig. Tonotópia (Helmholtz - Békésy). Békésy György (Nobel díj 1961)

11 Hallásvizsgálatok a gyakorlaton 1.
Audiometria: hallás abszolút küszöbe különböző frekvenciákon küszöb keresése a határok módszerével

12 Hallásvizsgálatok a gyakorlaton 2.
A hangvezetés vizsgálata légvezetés (külső hallójáraton át) csontvezetés (saját hang felismerése) Rinne-féle próba: A vezetéses (középfüli) és érzékelési (belsőfüli) nagyothallás elkülönítése. Hangvilla hozzáérintése a koponyához és a fülhöz. Egészséges fül esetében a légvezetés jobb.

13 Hallásvizsgálatok a gyakorlaton 3.
Hangirány érzékelése Az oldalról érkező hang a közelebbi fülbe Nagyobb intenzitással Kisebb latenciával Más fázisban érkezik Fonendoszkóp: Manipuláljuk az időt (cső hossza) és az intenzitást (cső elszorítása)

14 Halláskárosodások audiogramjai

15 Látás Adott frekvenciájú elektromágneses sugárzás érzékelése. Az rezgés amplitúdója a fényerőnek a frekvenciája a fény színének felel meg. nm hullámhossz között érzékelünk.

16 A szem anatómiája A szemgolyót falát három réteg alkotja:
Inhártya (sclera) – szaruhártya (cornea), melynek hámja a kötőhártya (conjunctiva) Érhártya (chorioidea) – szivárványhártya (iris) Ideghártya (retina) A retinának két nevezetes pontja a vakfolt (papilla nervi optici) és a fovea centralis, vagy sárgafolt. Az iris mögött van a lencse, lencsefüggesztő rostok (zonula Zinnii) kötik a sugártesthez vagy sugárizomhoz (musculus ciliaris) A lencse mögött üvegtest: gél, kollagénből és hialuronsavból áll.

17 Optikai rendszer cornea – csarnokvíz – lencse – üvegtest
A görbület és törésmutató alapján a szem nyugalomban kb 60 dioptria fénytörésű. Az optikai rendszer a külvilág fordított állású kicsinyített valós képét vetíti pontosan a retinára.

18 Az optikai rendszer betegségei
Cataracta (szürkehályog): a lencse átlátszóságának csökkenése. Glaucoma (zöldhályog): a szem belnyomásának növekedése Myopia (rövidlátás), Hypermetropia (távollátás), Presbyopia

19 Akkomodáció 6 méternél közelebbi tárgyak nézésekor Ingere:
a két retinára vetülő kép fokozatos eltérése egymástól a kép életlenné válása Accomodációs triász. A közeledő objektum fixálása során a két szemgolyó ellentétes irányba mozdul el. A m. ciliaris is összehúzódik, ami lencsefüggesztő rostok lazulásához, a lencse domborúbbá válásához vezet. Emellett a pupilla is szűkül. A szem közelpontja 10cm.

20 Pálcikák és csapok Receptorsejtek felépítése: Pálcikák: Csapok:
Külső szegmentum: látópigmenttel, pigmenthám felé Belső szegmentum a sejtmaggal és egyéb sejtalkotókkal és a szinaptikus végződéssel. Pálcikák: Egyetlen fotont is érzékelnek, de közepes fénynél már telítődnek. Scotópiás (szürkületi) látásban szerepelnek. perifériásan helyezkednek el színeket nem különböztetnek meg Csapok: Magasabb ingerküszöb. A photopiás, azaz a színes nappali látásban szerepelnek centrálisan helyezkednek el három féle pigment: piros, zöld, kék

21 A retina működése

22 Látásvizsgálatok a gyakorlaton 1.
Látótér meghatározása: Periméter fehér látótér > kék látótér > vörös látótér > zöld látótér vakfolt helyének megállapítása: fokos pozíciónál (az addig látott „pötty” hirtelen eltűnik)

23 Látásvizsgálatok a gyakorlaton 2.
Vízusvizsgálat Schnellen-tábla pl.korábban...

24 Látásvizsgálatok a gyakorlaton 3.
Színtévesztés Ishihara táblák nincs kontúr nincs intenzitásbeli különbség csak a színárnyalat segít

25 Ishihara táblák

26 Látásvizsgálatok a gyakorlaton 4.
Vakfolt vizsgálata Jobb szem becsukása Bal szemmel fixáljunk a keresztre Lassan mozgassuk közelebb-távolabb a papírt. Egy bizonyos távolságnál a korong képe éppen a vakfoltra esik és a korong „eltűnik” Placidó féle keratoszkóp: A szaruhártya (cornea) görbületének vizsgálatára szolgál 2. Normál görbületű szaruhártya: koncentrikus körök tükröződnek a corneán 3. Asztigmatizmus: a tükröződő körök torzultak