SZÁMVITEL

Hol tartunk… A számvitel a tájékoztatás, a publicitás sajátos eszköze. Célja tájékoztatni a gazdálkodó egységek vagyoni viszonyairól, pénzügyi helyzetéről, jövedelem termelő képességéről. A tájékoztatás címzettjei: piaci szereplők állam (hatóságok) alkalmazottak (élükön a vezetőkkel) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Vállalkozások Számviteli Rendszere A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. Számvitel információs rendszer Pénzügyi Számvitel Vezetői Számvitel Piaci szereplők informálása Hatóságok tájékoztatása Tulajdonosok Hitelezők Potenciális Befektetők Üzleti Partnerek Központi Ktg-vetés TB Nyudíj bizt. Helyi Önkorm-ok Vállalkozás Vezetői Ellenőrzés, Elemzés Döntések kialakítása Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

A számviteli információs rendszer jellemzői 6 A gazdálkodó szervezetekben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri, feljegyzi (elemzi, és ellenőrzi). A múltbeli gazdasági folyamatokat figyeli, méri, jegyzi fel. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Pénzügyi számvitel 7 A piac szereplőit tájékoztatja a vállalkozás gazdasági folyamatairól. Egységes, általános normákat ír elő ami lehetővé teszi a kívülállók alapinformációhoz jutását. Ezeket a normákat a Számviteli törvény tartalmazza. A pénzügyi számvitel összetevői Beszámoló és leltár Könyvvezetés és bizonylati rend Könyvvizsgálat Nyilvánosságra hozatal Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

A pénzügyi számvitel hierarchiája 9 Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet (Üzleti jelentés) Nyilvános- ságra hozatal Könyvvizsgálat Leltár Beszámoló Bizonylati rend Főkönyv Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Könyvvezetés 9 Folyamatos nyilvántartás a gazdasági eseményekről gazdasági esemény: olyan esemény aminek a hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és/vagy pénzügyi és/vagy jövedelmezőségi helyzete. Formái: kettős könyvvitel (főkönyvi számla) a vagyont kettős vetületben veszi számba egyszeres könyvvitel (pénztárkönyv, napló főkönyv) csak a pénzeszközökben beállt változásokat figyeli bevételi nyilvántartás Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Számviteli mérésmódok 12 megfigyel, megmér, feljegyez természetes mértékegységben értékben (mérleg, eredménykimutatás) q ·p=E mérőszámokban (kapacitás, teljesítmény, átbocsátóképesség) Értékelés Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

A tehén Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Tanuljunk meg könyvelni 13 Nincs más dolgunk mint rögzíteni a gazdasági eseményeket! egyszeres pénztárkönyv, készletnyilvántartó könyv, napló főkönyv kettős főkönyvi számlákon, főkönyvbe Nézzünk egy egyszerű kereskedelmi példát! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Kolbász kereskedés 13 1. 1995. 12. 01. Társaságot alapítunk 1.000 eFt törzstőkével, és ezt betesszük a pénztárunkba. Felveszünk egy pénztárost és egy raktárost, bérük havi 40 eFt (első bérfizetés 1996. 01. 02.) Bérleti szerződést kötünk egy raktárhelységre. A bérleti díj 35 eFt/hó, fizetés negyedévenként, első fizetési kötelezettség 1996. 02. 29. 105 eFt. 2. 1995. 12. 02. Veszünk 100kg kolbászt (vásárlás I.) @ 1 eFt áron, kifizetjük a „Szállító”-nak a 100 eFt-ot a „Pénztár”-ból. A Raktárban megnyitunk egy készletnyilvántartó könyvet és rögzítjük a 100kg bevételezését. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Gazdasági eseményeink 13 3. 1995. 12. 05. Eladunk 50kg kolbászt @ 2 eFt áron (eladás I.). A „Vevő” kifizeti a vételárat a „Pénztár”-ban. 4. 1995. 12. 07. Vásárolunk 600 kg kolbászt (vásárlás II.) @ 1,5 eFt-ért. A vételárat kifizetjük a „Szállító”-nak a „Pénztár”-ból. 5. 1995. 12. 13. Eladjuk 650kg raktári készletünket @ 2 eFt áron (eladás II.), a „Vevő” csak januárban fog fizetni. 6. 1995. 12. 20. Bankból 500 eFt hitelt veszünk fel, amit 1996. 02. 01-én kell visszafizetnünk. 7. 1995. 12. 20. Vásárolunk 1000 kg kolbászt (vásárlás III.) 1 eFt egységáron. A „Szállító” követelését csak jövő év januárjában fogjuk kiegyenlíteni. Számítsuk ki vállalkozásunk eredményét! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Pénztárkönyv 14 Mekkora az eredmény? 12. 01. Alapítás 1.000 - 1.000 12. 02. Vásárlás I. - 100 900 12. 05. Eladás I. 100 - 1.000 12. 07. Vásárlás II. - 900 100 12. 20. Hitelfelvétel 500 - 600 Mekkora az eredmény? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Kolbászraktár 14 12. 02. Vásárlás I. 100 - 100 12. 05. Eladás I. - 50 50 12. 07. Vásárlás II. 600 - 650 12. 13. Eladás II. - 650 0 12. 20. Vásárlás III. 1.000 - 1.000 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Kettős könyvvitel 14 Luca Pacioli (Fra Luca Bartolomeo de Pacioli) 1445-1509 Summa de arithmetica, geometria, proportioni et proportionalita, 1494, Velence Leonardo da Vinci tanára Milánóban, ő illusztrálja Pacioli matematikai írásait Elsőként veti papírra az aranymetszés szabályát, az arányrendszert Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Kettős könyvvitel 14 1494, Luca Pacioli Áttekinthető, jól strukturált rendszer Nagy könyv… főkönyv Ennek minden lapja egy-egy piaci szereplőre vagy a gazdasági eseményekben szereplő dolgokra vonatkozó információkat tartalmazza. … főkönyvi számla Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

„kapott valamit” tehát tartozik nekünk Első ökölszabály 14 Ezt a lapot (főkönyvi számlát) válasszuk el egy vonallal! Megnevezés Tartozik Követel „kapott valamit” tehát tartozik nekünk „adott valamit” tehát követel tőlünk Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Borkereskedés 1. gazdasági esemény 15 Otello úrtól (a velencei kalmártól) vásárolunk 3 hordó bort 10 ezüstpénzért, de fizetnünk csak később kell. A kettős könyvvitel rendszerében minden gazdasági eseménynél valaki ad és valaki kap. Esetünkben Otello úr adott három hordó bort, raktárosunk kapott három hordó bort. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Könyveljük le a gazdasági eseményt! 15 Nyissunk először két főkönyvi számlát a gazdasági szereplőknek! Otello úrnak aki a mi szállítónk, és az áruraktárnak Mi is történt? Otello úr adott, tehát ő követeli a bor árát. Raktárosunk kapott, ő tartozik elszámolni ezzel az árumennyiséggel. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Könyveljük le a gazdasági eseményt! 15 Otello úr Áruraktár T K T K 10 10 Egy gazdasági esemény történt mégis ugyanazt a számot kétszer kellett leírnunk: egy főkönyvi számla KÖVETEL oldalára és egy másik számla TARTOZIK oldalára Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Második ökölszabály 15 Minden egyes gazdasági esemény két főkönyvi számlát érint, két helyre kell leírnunk minden számot! Ezért nevezzük ezt a könyvviteli rendszert kettős könyvvitelnek (kettős könyvelésnek). Azért biztonságos és könnyen ellenőrizhető ez a rendszer, mert ha bármikor összeadjuk az összes számla KÖVETEL és TARTOZIK oldalán szereplő számokat akkor a két összegnek egyeznie kell! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Borkereskedés 2. gazdasági esemény 16 Giovanni úr (a milánói kereskedő) megvásárolja tőlünk a három hordó bort 20 ezüst pénzért. a raktár átadja, tehát KÖVETEL Giovanni úr átveszi, ezért az árával TARTOZIK Otello úr Áruraktár T K 10 Giovanni úr T K 10 20 ??? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

2. gazdasági esemény könyvelése 16 Be kell iktatnunk két technikai (eredmény) számlát, de ezek mögött már nem állnak valóságos személyek. T K Áruraktár T K ELÁBÉ 10 10 10 Árbevétel Giovanni úr T K T K 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

3. gazdasági esemény könyvelése 16 Pénztárosunk nem hagyja elmenni Giovanni urat fizetés nélkül, így ő átadja adóságát pénztárosunknak. Giovanni úr ad 20 ezüstpénzt tehát a KÖVETEL oldalra könyveljük. A pénztáros megkapta a pénzt így TARTOZIK nekünk ugyanannyival elszámolni. Giovanni úr Pénztár T K T K 20 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Vizsgáljuk meg piaci szereplőink számláit! 16 Otello úr követeli a három hordó bor árát, de még várnia kell, a raktáros tartozott három tele hordóval elszámolni, de ő már átadta Giovanni úrnak, így a tartozik és a követel oldal egyenlő, a számla egyenlege (a tartozik és követel oldal különbsége) zérus, Giovanni úr is kifizette tartozását, az ő egyenlege is zérus, a Pénztár egyenlege viszont tartozik, pénztárosunk tartozik elszámolni a kapott 20 ezüst pénzzel. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Állítsuk össze leltárunk alapján a vállalkozás vagyonmérlegét! 16 Mérleg 1493 XII. 31. Eszközök Források 10 ezüst pénz azért, mert még nem fizettünk Otellonak a "Szállítónknak" 10 ezüst pénz pedig azért, mert ennyi a nyereségünk az üzleten Van a Pénztárunkban 20 ezüst Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Hogyan állapíthatjuk meg nyereségünket (eredményünket) ? 16 Szembeállíthatjuk az Árbevétel és az ELÁBÉ számlákat. Árbevétel 20 ezüst pénz ELÁBÉ - 10 ezüst pénz Nyereség 10 ezüst pénz Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Az eredmény kimutatása főkönyvi számlák segítségével. 17 ELÁBÉ T K 10 Árbevétel T K 20 10 20 EREDMÉNY T K 10 20 Eredmény: 10 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.