SZÁMVITEL.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL

2 Hol tartunk… A számvitel a gazdálkodó egységek vagyoni viszonyairól, pü-i helyzetéről, jövedelem termelő képességéről tájékoztat. A tájékoztatás címzettjei: piaci szereplők állam (hatóságok) alkalmazottak (élükön a vezetőkkel) Pénzügyi számvitel és vezetői számvitel A számviteli információs rendszertől elvárható kvalitatív tulajdonságok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

3 Hol tartunk… Megbízhatóság (Reliability) Visszacsatolási érték (Feedback value) Időszerű (Timeliness) Igazolhatóság (Verifiability) Semlegesség (Neutrality) Reprezentációs hitelesség (Representational faithfulness) A döntéshozó és tulajdonságai (értelmezés és megelőző tudás) Számviteli információ felhasználói Előnyök > Költségek (Benefits > Costs) Korlát Világosság (Understandability) Döntési hasznosság (Decision usefulness) Felhasználó specifikus tulajdonság Lényegesség (Relevance) Elsődleges döntés-specifikus tulajdonság Előrejelzési érték (Predictive value) Elsődleges tulajdonságok összetevői Következetesség (Consistency) Összhasonlíthatóság (Comparability) Másodlagos és egymásra ható tulajdonságok Megjeleníthetőség (Materiality) Gazdasági események észlelése, megjelenítése Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

4 Analitikus nyilvántartás
Hol tartunk… A pénzügyi számvitel hierarchiája Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet (Üzleti jelentés) Nyilvános- ságra hozatal Beszámoló Főkönyv Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

5 Hol tartunk... Hiányzik egy jól strukturált rendszer
Egyszeres könyvvezetés Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

6 Kettős könyvvitel 16 Luca Pacioli 1445-1517
Suma de arithmetica, geometria, proportioni et proportionalita, 1494, Velence Leonardo da Vinci tanára Milánóban, ő illusztrálja Pacioli matematikai írásait Elsőként veti papírra az aranymetszés szabályát, az arányrendszert Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

7 Kettős könyvvitel 16 1494, Luca Pacioli
Áttekinthető, jól strukturált rendszer Nagy könyv… főkönyv Ennek minden lapja egy-egy piaci szereplőre vagy a gazdasági eseményekben szereplő dolgokra vonatkozó információkat tartalmazza. … főkönyvi számla Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

8 „kapott valamit” tehát tartozik nekünk
Első ökölszabály 16 Ezt a lapot (főkönyvi számlát) válasszuk el egy vonallal! Megnevezés Tartozik Követel „kapott valamit” tehát tartozik nekünk „adott valamit” tehát követel tőlünk Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

9 Borkereskedés 1. gazdasági esemény
17 Otello úrtól (a velencei kalmártól) vásárolunk 3 hordó bort 10 ezüstpénzért, de fizetnünk csak később kell. A kettős könyvvitel rendszerében minden gazdasági eseménynél valaki ad és valaki kap. Esetünkben Otello úr adott három hordó bort, raktárosunk kapott három hordó bort. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

10 Könyveljük le a gazdasági eseményt!
17 Nyissunk először két főkönyvi számlát a gazdasági szereplőknek! Otello úrnak aki a mi szállítónk, és az áruraktárnak Mi is történt? Otello úr adott, tehát ő követeli a bor árát. Raktárosunk kapott, ő tartozik elszámolni ezzel az árumennyiséggel. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

11 Könyveljük le a gazdasági eseményt!
17 Otello úr Áruraktár T K T K 10 10 Egy gazdasági esemény történt mégis ugyanazt a számot kétszer kellett leírnunk: egy főkönyvi számla KÖVETEL oldalára és egy másik számla TARTOZIK oldalára Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

12 Második ökölszabály 17 Minden egyes gazdasági esemény két főkönyvi számlát érint, két helyre kell leírnunk minden számot! Ezért nevezzük ezt a könyvviteli rendszert kettős könyvvitelnek (kettős könyvelésnek). Azért biztonságos és könnyen ellenőrizhető ez a rendszer, mert ha bármikor összeadjuk az összes számla KÖVETEL és TARTOZIK oldalán szereplő számokat akkor a két összegnek egyeznie kell! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

13 Borkereskedés 2. gazdasági esemény
18 Giovanni úr (a milánói kereskedő) megvásárolja tőlünk a három hordó bort 20 ezüst pénzért. a raktár átadja, tehát KÖVETEL Giovanni úr átveszi, ezért az árával TARTOZIK Otello úr Áruraktár T K 10 Giovanni úr T K 10 20 ??? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

14 2. gazdasági esemény könyvelése
18 Be kell iktatnunk két technikai (eredmény) számlát, de ezek mögött már nem állnak valóságos személyek. T K Áruraktár T K ELÁBÉ 10 10 10 Árbevétel Giovanni úr T K T K 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

15 3. gazdasági esemény könyvelése
18 Pénztárosunk nem hagyja elmenni Giovanni urat fizetés nélkül, így ő átadja adóságát pénztárosunknak. Giovanni úr ad 20 ezüstpénzt tehát a KÖVETEL oldalra könyveljük. A pénztáros megkapta a pénzt így TARTOZIK nekünk ugyanannyival elszámolni. Giovanni úr Pénztár T K T K 20 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

16 Vizsgáljuk meg piaci szereplőink számláit!
18 Otello úr követeli a három hordó bor árát, de még várnia kell, a raktáros tartozott három tele hordóval elszámolni, de ő már átadta Giovanni úrnak, így a tartozik és a követel oldal egyenlő, a számla egyenlege (a tartozik és követel oldal különbsége) zérus, Giovanni úr is kifizette tartozását, az ő egyenlege is zérus, a Pénztár egyenlege viszont tartozik, pénztárosunk tartozik elszámolni a kapott 20 ezüst pénzzel. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

17 Állítsuk össze leltárunk alapján a vállalkozás vagyonmérlegét!
18 Mérleg 1493 XII. 31. Eszközök Források 10 ezüst pénz azért, mert még nem fizettünk Otellonak a "Szállítónknak" 10 ezüst pénz pedig azért, mert ennyi a nyereségünk az üzleten Van a Pénztárunkban 20 ezüst Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

18 Hogyan állapíthatjuk meg nyereségünket (eredményünket) ?
18 Szembeállíthatjuk az Árbevétel és az ELÁBÉ számlákat. Árbevétel ezüst pénz ELÁBÉ ezüst pénz Nyereség ezüst pénz Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

19 Az eredmény kimutatása főkönyvi számlák segítségével.
19 ELÁBÉ T K 10 Árbevétel T K 20 10 20 EREDMÉNY T K 10 20 MSzE: 10 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

20 Nézzük meg újra kolbászkereskedésünket
20-21 T K Raktár (Áru) Jegyzett tőke T K T K Pénztár T K Szállító 1000 100 100 50 100 900 900 950 1000 1000 1. Alapítás 500 2. Szállító kifizetése 2. Kolbász vásárlás 1 eFt 3. Vevő fizet 4. Kolbász vásárlás Ft/kg T K Árbevétel T K Vevő T K Bankhitel T K ELÁBÉ A két alkalmazottunk (pénztáros, raktáros) bére is az idei évet terheli. (A TB-t és az egyebeket most az egyszerűség kedvéért elhagyjuk) 100 1300 Évvége zárlati munkák 7. Kolbászvásárlás 3. 50 kg kolbászt eladunk 100 eFt-ért 6. Hitelfelvétel banktól: 500 eFt 5. Eladjuk 650 kg 2000 Ft/kg áron, a vevő még nem fizet T K Raktár tulajdonos T K Szem. Jell. Ráfordítás T K Munkavállalók T K Igénybevett szolgáltatás Évvégén elszámoljuk a bérleti díj időarányos részét azaz 35 e Ft-ot 35 80 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

21 Határozzuk meg az eredményt!
22 Jegyzett tőke T K Pénztár Szállító Raktár (Áru) Árbevétel Vevő tulajdonos ELÁBÉ Bankhitel Szem. Jell. Ráfordítás Munkavállalók Igénybevett szolgáltatás 1000 100 50 900 35 950 1300 500 80 1400 1000 35 80 T K Eredmény MSzE: 285 1400 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.