GEOLÓGIA.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Környezetvédelem alapjai 3
Advertisements

A BIOSZFÉRA EVOLÚCIÓJA
Földrajz 7. A Föld története – Afrika – Ausztrália és Óceánia
Hogy is volt ez? Nem emlékszem..
Lemeztektonika.
Evolúció.
DINOSZAURUSZOK „RETTENETES GYÍKOK”.
Az evolúció régen és most
AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA
Bioszférával rendelkező égitestek.
A pokol kapui… VULKÁNOK.
Az ember kialakulása és a természeti környezet
1. A tudományos őslénytan története
Földtörténet Összefoglalás.
Paleobiológiai módszerek és modellek 12. hét
A virágos növények (zárvatermők)
A geoszférák földrajza
Talpon maradni.
Vulkáni jelenségek.
MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma Alpi hegységképződés kezdetei: mezozoikum
A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium.
1. Földünk kora. Földünk kb. 4,6 milliárd éve keletkezett. mai nap
Vegetáció- és tájtörténet I.
Az általános és történeti földtan, mint fő tudományágak
Fejlődéstörténeti növényföldrajz
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
A Mátra Múzeum paleontológiai kiállítása. Mezozoikum - TRIÁSZ.
FÖLDRÉSZEK.
Környezetvédelem alapjai 4
Ősnövénytan 7. A harmadidőszak.
A harasztok törzse.
Lamarck a fajok változnak a környezet hatására
Az állatvilág sokszínűsége (32)
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
„Cápák” Földrajzi vetélkedő.
Készítette: Antos Tamás 8.b
A növények országa Az egyszerűbbek.
Füves puszták.
„Találkozás az ördöggel”- A vulkánok világa
Óidő (542 millió-251millió év)
Középidő (250 millió-66millió) Triász Jura Kréta
Egyed alatti szerveződési szintek
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
AKIK ELTÉRNEK AZ EVOLÚCIÓTÓL AZ ÉLŐ KÖVÜLETEK
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
A földi élet története a fosszíliák tükrében.
Készítette: Oláh Péter meteorológus
Üledékes kőzetek.
A globális melegedés hatása Európa állatvilágára Striczky Levente2015. április 23. Klimatológia.
Hiányzó láncszemek, kivételes ősmaradvány-együttesek
Geológia 10. előadás. Történeti földtan Alapfogalmak Történeti földtan – olyan tudományág, amely a földi élő és élettelen anyag fejlődését Komplex rendszerként.
Földtörténeti korok. A világegyetem kialakulása 13,7 milliárd éve ŐSROBBANÁS - Kezdetben az összes anyag egy kicsi, sűrű, és forró pontba volt összenyomva,
Geológia 12. előadás. A mezozoikum ősföldrajzi viszonyai Mezozoikum (gör.műszó) = közép állatidő 245, 230 – 67, 65 millió év ≈ 163 millió évig tartott.
2010. november 17. Farkasné Ökrös Marianna EKF Földrajz MA.
Együtt a Naprendszerben
Geológia 11. előadás. A paleozoikum ősföldrajza Paleozoikum = „óállatidő” vagy földtörténeti óidő PALEOZOIKUM ÓPALEOZOIKUM Devon Szilur Ordovicium Kambrium.
Amerika éghajlata.
Geológia 9. előadás.
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Életközösségek a Földön
Kőzetlemezek és a vulkanizmus
A Föld naplója II..
divergencia: széttartás, távolodó lemezszegélyek divergensek v
A földtörténet évmilliárdjai nyomában I.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
Földtörténet.
Földtörténet.
7. A FÖLDKÉREG GEOLÓGIAI FEJLŐDÉSE.
Középidő és Újidő.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Előadás másolata:

GEOLÓGIA

15. előadás. A Földtörténet nagy kihalási szakaszai

Kihalás: egy leszármazási vonal megszakadása Álkihalás: alkalmazkodva a környezet változásához az eredeti faj megváltozik

A kihaláskutatás története Kövületek: Testfosszília Kőbél a XVIII sz. előtt: létező, de még fel nem fedezett fajok maradványai A XVIII sz. után: Katasztrófista iskola (George Cuvier): hatalmas katasztrófák során kipusztult fajok maradványai Gradualista iskola (Lyell és Darwin): a fokozatos, folytonos kihalás

Kihalás: Háttérkihalás, az alkalmazkodóképesség hiánya Tömeges kihalás: Ordovicium (440 millió év) Devon (345 millió év) Perm (225 millió év) Triász (180 millió év) Kréta (65 millió év) Jelenkor A tömeges kihalások minőségileg mások, vagy a háttérkihalások felerősödéséből származnak ???

A kihalásokat magyarázó elméletek 1. Biológiai tényezők: Ivartalan szaporodás: kis változatosság Azonos körülmények között fejlődő szervezetek versengése A bioszféra változása A kezdeti reduktív légkör, oxidatív légkörré alakult, a magas oxigénszintet nem tűrő baktériumok kihaltak Betegségek Dinoszauruszok esetében pl. hormonzavar, mutáció

A kihalásokat magyarázó elméletek 2. Abiotikus tényezők Földi okok: Kontinensvándorlás Vulkáni tevékenység Tengerszintváltozás Klímaváltozás

A kontinensek rekonstruált mozgása a földtörténet során

A kontinensek mozgásának következményei Pinatubo, 1991. június 14. 1. Közeledő lemezszegélyek 2. Távolodó lemezszegélyek 3. Egymás mellett elcsúszó lemezszegélyek

Közeledő lemezszegélyek Következmények: Az ütközés övezetében gyűrődés, hegységképződés, földrengések, vulkanizmus

Távolodó lemezszegélyek Következmények: Magma feláramlás Tengeralatti vulkánkitörések A tengervíz kémiai összetételének helyi változása

Elcsúszó lemezszegélyek Következmények: Földrengések, vulkánkitörések

Vulkáni aktivitás A Toba kitörés (Szumátra, 73 000 év): egyetlen kitörés alkalmával 2000 km3-nyi anyagot szolgáltatott Vezúv, i.e. 79: a kitöréstől 20 km-re a lerakódott tufaréteg vastagsága 2 méter, 140 km távolságban 1 cm. Askja (Izland): 1875 a kitörés 38. órájában a hamufelhő elérte Stockholmot, ami 1800 km-re fekszik és olyan sötétséget idézett elő, amelyet az utcai lámpák nem tudtak bevilágítani Krakatau, 1883: a kitörés poranyaga 80 km magasra lövellt fel, többször megkerülte a Földet. Leülepedése 2 évig tartott. A robbanást 200 km-re is hallani lehetett. A légnyomás 150 km-es távolságban is rombolt. A Merapi (Jáva) 1956 óta 771 millió m3-nyi anyagot szolgáltatott Mount St. Helens, Cascade-hg., 1980: 23 km magas hamufelhő, 31 000 km2-nyi területen hullott A Földön jelenleg 516 aktív vulkán található

Vulkáni aktivitás Hasadékvulkánok Közép-Szibéria, perm-triász: 1 000 000 km2 Dekkán, kréta-harmadidőszak: 600 000 km2 É-Amerika Ny-i része, harmadidőszak: 650 000 km2

A kihalásokat magyarázó elméletek 2. Abiotikus tényezők Földön kívüli okok: Meteorbecsapódás: 1980, Alvarez - Ördög-kráter 22 000 év - évente 2000-6000 t - Ries-medence 15 millió év - 66 % vas-nikkel, 26 % kő - Fekete-tenger - Hoba-meteorit, DNy-Afrika: 60 t Irídium

A kihalásokat magyarázó elméletek 2. Abiotikus tényezők Földön kívüli okok: A Föld áthaladása a Tejútrendszer egy-egy karján

A kihalásokat magyarázó elméletek Emberi tényező Erdőirtások: - 1980-as évek végén évi 16-20 millió ha - az esőerdők több, mint 40 %-a eltűnt - 160 – 240 ezer faj tűnt el (évente 4000-6000) 2. Túlhalászás: - 1965-ben 1,4 millió heringet fogtak ki az Északi-tengeren. 1970-ben a felét. - akaratlan halfogás: ! a garnélarák tonnájával együtt 3 t halat is kifognak (a Mexikói-öbölben 20 tonnát) ! a Mexikói-öböl cserepesteknős állománya 30 év alatt 40 000-ről 400-ra csökkent ! 1976-ban a tonhalhalászat „melléktermékeként” 144 000 delfint fogtak ki -

KAINOZOIKUM – 65 millió évtől Kréta Jura Triász NEGYEDIDŐSZAK – 2,5 millió évtől MEZOZOIKUM - 250-65 millió év HOLOCÉN PLEISZTOCÉN ÚJPALEOZOIKUM Perm Karbon KAINOZOIKUM – 65 millió évtől PALEOZOIKUM – 570-250 millió év HARMADIDŐSZK – 65-2,5 millió év ÓPALEOZOIKUM Devon Szilur Ordovicium Kambrium Miocén Oligocén Eocén Paleocén PREKAMBRIUM – 4600-570 millió év

Az élővilág fejlődése a prekambriumban Az élet a Földön kb. 3800 millió éves Gunflint Formáció, 2000 millió év Isua sorozat, 3800 millió év Soudan Formáció, 2700 millió év Bitter Springs, 1000 millió év, eukarióták Pilbara-hegység, 3500 millió év Fig Tree Csoport, 3200 millió év, Eobacterium isolatum Bulawayo Csoport, 3000 millió év, sztromatolitok Swazilandi Főcsoport 3300 millió év Pound Formáció, 1000 millió év, Ediacarai fauna

Az élővilág fejlődése a prekambriumban Ediacarai fauna Az ediacarai fauna jellegzetességei: Nagy egyed és kis fajszám A példányok 67 %-a ürbelű (elsősorban medúzák) A példányok 25 %-a gyűrűsféreg A példányok 5 %-a ízeltlábú Tribrachidium

Az élővilág fejlődése a paleozoikumban Növényvilág: Kambrium: adendrikum Uralkodóak a vízinövények Ordovícium, szilur, devon: protodendrikum A szilur végén kilép az élet a szárazföldre, kialakulnak az ősharasztok (Psilophyton-flóra) Megjelennek a mohák A korszak végén alakulnak ki a korpafüvek, a zsurlók, a páfrányok osztálya Devon, karbon, alsó-perm: paleodendrikum Spórás növények (korpafűfélék, zsurlók, páfrányok) Magvas növények (magvaspáfrányok és ősfák) Szénképződés

Az élővilág fejlődése a paleozoikumban Állatvilág, gerinctelenek: Egysejtűek (protozoa): foraminiferák Szivacsok (porifera) Puhatestűek (mollusca): valamennyi ma élő faj kialakult Ízeltlábúak (arthropoda): trilobiták Rovarok (insecta): csótányok Pörgekarúak (brachiopoda): a kambriumban a fauna 30%-a Tüskésbőrűek (echinodermata): mai képviselőjük a tengeri liliomok

Az élővilág fejlődése a paleozoikumban Állatvilág, gerincesek (a madarak és az emlősök kivételével valamennyi gerinces osztály kialakult ): Hemicordata: graptoliták Vertebrata: az állatvilág egyetlen törzse amelynek fejlődése kialakulása kezdetétől végig nyomon követhető Ordovícium: csontszerű pikkelymaradványok Szilur: álkapocsnélküli, halszerű víziállatok csontképződményekkel Devon: páncélos őshalak, tüdőshalak, bojtosúszósok Karbon: őskétéltűek Perm: emlősszerű hüllők

A perm végi kihalás Kihalt a fajok 50-95 %-a A növényvilágot kevésbé érintette Okok: Grönland Pangea kialakulása Kanada Regressziók Afrika Brazília Jégkorszak a déli féltekén (Glossopteris) Ausztrália A földi mágneses mező gyengülése Antarktisz

A családok számának alakulása az elmúlt 600 millió év során tengeri élőlényekre vonatkoztatva

Az élővilág fejlődése a mezozoikumban Növényvilág: Felső-perm – alsó-kréta: mesodendrikum Triász: szárazságtűrő, nyitvatermő fajok (szágópálma) Jura: egyre nagyobb szerephez jutnak a fenyőfélék (Araucaria-, Sequoia-, Pinusfélék) Kréta: megjelennek a zárvatermők, visszaszorulnak a nyitvatermők

Az élővilág fejlődése a mezozoikumban Állatvilág (gerinctelenek): A tengerekben az ammoniteszek és a belemniták (a szépiák őse) uralkodnak, megjelennek a korallok

Az élővilág fejlődése a mezozoikumban Állatvilág (gerincesek): Jellemző a hüllők uralma DINOSAURIA csoport (triász-kréta) Plateosaurus, triász, növényevő Megalosaurus, jura, ragadozó Iguandon, kréta, növényevő

A DINOSAURIA csoportnál elkülönül a - hüllő medencéjűek Cetiosaurus Compsognathus

- madár medencéjűek Camptosaurus Archeopterix

A kréta végi kihalás Kihalt a fajok 26-70 %-a (a szárazföldön elsősorban a hüllők, a tengerekben a nyílttengeri élőlények) A kihalás alig érintette a növényvilágot Okok: A légköri szén-dioxid tartalom növekedése (vulkanizmus) Klímaváltozás Meteorit becsapódás

Az élővilág fejlődése a harmadidőszakban A tengeri élővilágban tömegesen jelentek meg a nagyforaminiferák Virágkorukat élték a csigák, kagylók, tengeri sünök A kétéltűek és a hüllők jelentősége háttérbe szorult Robbanásszerű fejlődésnek indultak az emlősök (méhlepényesek) Andrewsarchus

Az élővilág fejlődése a harmadidőszakban A paleocénben világszerte elterjedtek a rágcsálók Megjelennek az őspatások (a páros és páratlanujjú patások, az ormányosok, cetek őse) A miocénben jelenik meg a Dryopitehecus Eohippus A zárvatermők elterjedésének ideje Az eocénben elkülönültek a lombhullató mérsékelt övi növények az örökzöldektől A miocéntől kezdtek kialakulni a mai növénytársulások

Negyedidőszak Kialakul a szárazulatok és tengerek mai megoszlása Glaciálisok, interglaciálisok

Az őslénytan szent helyei: CSÚCSLELŐHELYEK Burgess pala, kambrium Solnhofen, júra Mazon Creek, karbon Green River, eocén Rancho La Brea, pleisztocén Csengzsiang, kambrium Burgess pala, kambrium Auca Mahuevo, kréta Ediacara, vend

KONKLÚZIÓ A nagyméretű kihalások egyetlen okkal nem magyarázhatók Valószínű, hogy földi és földön kívüli okok együttes negatív megjelenésével van kapcsolatba

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET