INNOVÁCIÓS KÉPESSÉG, VERSENYKÉPESSÉG ÉS JÓLÉT BAROSS – DA07-DA-ELEM-07-2008-0001 Szeged, 2010. október 19. Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet BAROSS_DA07-DA_ELEM_07-2008-0001

Előadásom szerkezete A globális gazdaságban megváltozott az innováció keletkezésének és elterjedésének térbelisége, de erről még keveset tudunk (még nem látjuk a fától az erdőt…, vizsgálni kellene…, ráadásul a Dél-Alföldön alig van erdő, inkább csak ligetek…). 1. Kérdés: Hogyan alakult át a globális gazdaságban az innovációs kapcsolatok térbelisége ? 2. Kérdés: Milyen tényezők és folyamatok hatnak a térségek versenyképességére? Ha ezekre a kérdésekre választ adunk, akkor a térségek innovációs képességét és versenyképességét is szakmailag korrekt módon tudjuk vizsgálni.

1. Kérdés: Hogyan alakult át a globális gazdaságban az innovációs kapcsolatok térbelisége ? A csökkenő fajlagos szállítási költségek és az informatikai lehetőségek hatására a globális gazdaságban a tér megkettőződött (‘skizofrén’ tér?) A távolság és közelség új dimenziói: Hagyományos távolság- és térfogalom: földrajzi, közlekedéshálózati, idő, költség stb. → a tudásalapú, innovatív szektorok a nagyobb egyetemi városokban tömörülnek Kapcsolati közelségen alapuló virtuális tér, kibertér: kapcsolati tőke, kognitív közelség stb. → intenzív hálózati kapcsolatok más városokban, itthon és külföldön lévő üzleti partnerekkel A földrajzi tér és távolság mellett a tudásalapú gazdaságban a kapcsolati közelségen (intézményi, kognitív és szervezeti) és kapcsolati tőkén alapuló kollektív tanulás (tapasztalatok interaktív megosztása) vált fontossá → Hogyan alakul át napjaink gazdaságának térbelisége? → Mit jelent mindez az innovációk szempontjából?

Az innovatív kapcsolatok térbelisége (Bathelt 2008)

‘Ideális’ házasság helyben: az innováció két szülője (Capello, 2005)

A kétféle gazdasági tér ‘házassága’ és következményei Újraszerveződő globális specializáció: a magas hozzáadott értékű tevékenységek térben koncentrálódnak (centripetális erők) az alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységek kiszerveződnek (centrifugális erők) Új piaci szegmensek az innovatív iparágak által, amihez a kapcsolati (kulturális) közelség kihasználása szükséges Növekvő mérethozadék szerepe (főleg a szolgáltatásokban figyelhető meg), elsősorban a kapcsolati térhez kötődő tevékenységeknél Városrégiók (centrumok) közötti verseny (csomóponti régiók), és nem az országok között Helyi gazdasági szereplők együttműködésének növekvő fontossága (magterületeken): hálózatosodás, klaszteresedés, valóban fontos közjavak és közszolgáltatások létrehozása → a globális gazdaság versengő szigetekből és kiszolgáló (termelő) régiókból áll (eltérő fejlődési pályák) → a centrum-periféria viszonyok újraszerveződése → nem tervezési (közigazgatási) régiók, hanem lokális (város)térségek az új gazdaság alapegységei

2. Kérdés: Milyen tényezők és folyamatok hatnak a térségek versenyképességére? Az innovációs képesség mérése nem öncélú, hanem a térség versenyképessége javításának megalapozója Térségek versenyképessége: a térségben előállított jövedelem nőjön a nem szándékolt munkanélküliség alacsony szintje mellett Regionális gazdaságfejlesztés: a térség versenyképességének javítása Főbb versenyképességi alapmutatók: GDP/lakos Foglalkoztatási ráta (munkanélküliségi ráta) Munkatermelékenység A térségek fejlődési lehetőségei eltérőek a térség nagysága (munkaerőpiaca), fejlettsége, az ott lévő iparágak/üzletágak versenystratégiái, térségi bázisuk, globális beágyazódottságuk stb. szerint

A regionális gazdaságfejlesztés logikai szerkezete A regionális gazdaságfejlesztés célja: a régióban/térségben élők életszínvonalának, életminősé-gének javulásához szükséges gazdasági feltételek biztosítása. A regionális gazdaságfejlesztés eszköze és módszere: alulról szerveződő regionális gazdaságfejlesztési hálózatok összehangolt, tudatos közösségi beavatkozási programja a regionális/helyi gazdasági folyamatok befolyásolására a térség versenyképességének javítása érdekében. + Képességek: innovációs, alkalmazkodási képességek + Visszahatások: interdependencia

A térségek versenyképességének mérése (Porter 2007) + Képességek: innovációs, alkalmazkodási adottságok

Térségek típusai a tudásalapú gazdaságban (Porter 2007)

Munkanélküliségi ráta a kistérségek lakónépességének nagysága szerint

Kutatásunkról Köszönöm a figyelmet! NKTH BAROSS – DA07-DA-ELEM-07-2008-0001: Innovációs elemzések „A Dél-alföldi régió innovációs potenciáljának magasabb szintű statisztikai adatelemzésen alapuló komplex felmérése kistérségi szinten” Három fő kérdéskör: 1. Térségek innovációs képességének értelmezése (munkacsoportot vezette: Dr. Bajmócy Zoltán) 2. Az innovációs képesség és versenyképesség összefüggései (munkacsoportot vezette: Dr. Lukovics Miklós) 3. Az innovációs képesség és a jólét összefüggései (munkacsoportot vezette: Dr. Málovics György) Köszönöm a figyelmet!