Római történelem

A római történelem korszakolása A királyság kora – i.e. 753-510/509 A köztársaság – i.e. 510/509 – i.e. 31/27 Császárkor i.e. 31/27 – i.sz. 565 Principatus kora - i.e. 31/27 – i.sz. 284 Iulius-Claudius-dinasztia (i.e. 31/27- i.sz. 68) Flavius-dinasztia (69- 96) Adoptív császárok (96-137) Antoninusok (138-192) Severus-dinasztia (193-235) Katonacsászárok kora (235-284) Dominatus kora – 284 – 565 Constantinus/2. Flavius-dinasztia (305-363) Valentinianus-dinasztia (364-392) Theodosius-dinasztia ( 395-455) Bizánci Birodalom - 565-1453

Aeneas, Anchises és Ascanius (Iulus)

Római történetírás Laudatio funebris Annales Maximi Fasti consulares Naevius: Bellum Poenicum Lucius Cincius Alimentus (i.e. III. sz.) Quintus Fabius Pictor (i.e. III. sz.) Polybios (i. e. 200 - 120): Korunk története (Histroiai – 40/5 könyv) Ennius: Annales Marcus Porcius Cato: Origines Marcus Terentius Varro Sallustius Crispus (i.e. 86-35): Catilina összeesküvése, Iugurtha háborúja szicíliai Diodóros: Bibliothéké hisztoriké amaseiai Strabón (i. e. 63 – i. sz. 19): Geographika (17 könyv) Caius Iulius Caesar (i.e. 100-44): Feljegyzések a gall háborúról, Feljegyzések a polgárháborúról Titus Livius (i.e. 59 k. – i.sz. 17): Ab Urbe condita (142 könyv/I-X, XXI-XLV, XLI, XLIII Drusus haláláig, i.e. 9-ig) Velleius Paterculus: Róma története

Római történetírás Tacitus (55-118): Vita Iulii Agricolae, Germania, Historiae (XIV. könyv 69-96), Annales (31-66) Cornelius Nepos: De viris illustribus Mestrios Plutarchos (i. sz. 50 k. – 120 k.): Párhuzamos életrajzok Suetonius: A caesarok élete Historia Augusta (Hadrianustól Numerianusig) Aurelius Victor: Liber de Caesaribus (Augustustól Theodosiusig) Lucius Annaeus Florus: Róma háborúi Eutropius: Brevarium Ammianus Marcellinus (332-400): Res gestae (Nervától Valensig/353- 378)

A romanizáció mint fogalom ‘80-as, ‘90-es évek: Interakció a bennszülöttek és Róma között akkultúrizáció asszimiláció latinizálás Kreolizáció új identitás kulturális váltás romanitas hatalmi párbeszéd lassú társadalmi forradalom… a római társadalom kiterjesztése Etc. globalizáció hybridizáció imperializmus Theodor Mommsen (1817 – 1903)

A romanizáció mint fogalom Politikai, gazdasági, szociális, kulturális változások A földrajzi terek újraszervezése A toponímia megváltozása A római hatalmi reprezentáció és az alávetettek közötti viszony A helyi pénzverés gazdasági és ideológiai nézőpontjai Új identitástudat létrejötte Gazdasági monetarizálás Gazdasági átalakulás Stb.

Egy ókori vélemény „A szétszórtan élő, durva természetű s éppen ezért háborúra könnyen hajlandó embereket az élvezetekkel nyugalomra és tétlenségre szoktassa, személyesen biztatta és közpénzekkel támogatta őket, hogy templomokat, forumokat, házakat építsenek, és dicsérte a tevékenyeket, megrótta a hanyagokat: így megtiszteltetésért való versengés pótolta a kényszert. Azután a főemberek fiait a szabadokhoz méltó ismeretekkel neveltette, és a britannok tehetségét többre tartotta a gallok igyekvésénél, úgyhogy akik nemrég még a római nyelvtől is idegenkedtek, most az ékesszólásra kaptak kedvet. Ezután viseletünket is megbecsülték, és sokan viseltek togát, s lassanként átpártoltak csábító vétkekhez: az oszlopcsarnokokhoz, fürdőkhöz és a választékos lakomákhoz. S ezt tapasztalatlanságukban művelt emberségnek nevezték, holott valójában a szolgaság része.” (Tacitus: De vita Iulii Agricolae 21. )

A római uralom és fogadtatása PAX ROMANA

A római uralom és fogadtatása PAX ROMANA

Kik azok a rómaiak? De kik is azok a rómaiak?

Interpretatio Romana Silvanae Iuppiter Optimus Maximus Teutanus Silvanus Nutrices