Készítette: Domonkos Endre EU-integrációs alapismeretek A közös költségvetés Készítette: Domonkos Endre EU-integrációs alapismeretek

I. A közös költségvetés sajátosságai és alapelvei I. Az Európai Unió közös és közösségi politikáinak működtetésére, közösségi programjainak finanszírozására a közös költségvetés szolgál. Napjainkban hétéves költségvetési tervek készülnek, melynek keretében az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) maximálisan 1,24 %-a kerülhet újraelosztásra. A közös költségvetés a tagállamok között – a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a kohézió erősítése érdekében – jövedelmeket csoportosít át a gazdagabb országoktól a kevésbé fejlettekhez. Az EU költségvetése nem lehet deficites!

I. A közös költségvetés sajátosságai és alapelvei II. A közös költségvetés alapelvei a következőek: egységesség és teljesség; éves költségvetés; egyensúly; elszámolási egység; globális fedezet; egyediség; a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás; átláthatóság.

II. A közös költségvetés fejlődéstörténete I. A közös költségvetés szerepe, összege az integráció bővülésével, valamint a közösségi politikaterületek és programok fejlődésével párhuzamosan növekedett. Az integráció első évtizedében az egyes kiadási tételeket a tagállamok hozzájárulásából fizették. DE 1970. április 21-én döntöttek az ún. saját források bevezetéséről. Ettől kezdve a vámok, az agrárlefölözések („mozgó mezőgazdasági vámok”), valamint a cukorilleték a közös költségvetés bevételeit képezik. 1979-ben bevezették a „hozzáadottérték-adóalapú forrást”.

II. A közös költségvetés fejlődéstörténete II. A brit visszatérítés („a brit rabattról”) 1984-ben, az Európai Tanács fontainebleau-i csúcsértekezletén határoztak. Az 1988-as Delors I. csomag lényege: a költségvetés korábbi, ún. hagyományos forrásai mellett – részben az integráció folyamatos bővítéséből adódó finanszírozási igény növekedése miatt – bevezette a negyedik, GNP-forrást. Ennek értelmében az egyes tagországoknak bruttó nemzeti össztermékük előre meghatározott részét kell befizetniük. A csomag a következő költségvetési időszakra a költségvetés maximális mértékét a GNP 1,2 százalékában határozta meg.

II. A közös költségvetés fejlődéstörténete III. A következő pénzügyi reform az újabb pénzügyi perspektíva időtartamára (1993-1999) vonatkozó, 1992-ben elfogadott Delors II. csomag volt. Ennek keretében a költségvetés nagyságát a GNP 1,27 százalékában maximálták. 1999-re a hozzáadottérték-adóalap után fizetendő összeg maximumát 1 százalékra csökkentették. Az AGENDA 2000 a hozzáadottérték-adóalap után számított hozzájárulást 1 százalékról 2002-tól 0,75, 2004-től 0,5 százalékra mérsékelte.

II. A közös költségvetés fejlődéstörténete IV. A bevételi oldalon eszközölt változtatások a Delors-csomagokkal megegyező, magasabb fogyasztási hányaddal bíró, szegényebb országoknak kedveztek. AGENDA 2000: kiadások szintjét a Delors II. csomagban 1999-re elfogadott, a GNP 1,27%-ában meghatározott szinten maximálták 2000 és 2006 közötti időszakban. Bővítésre fordítandó összegek elkülönítése 2000 és 2006 közötti pénzügyi tervben. 1.) Tagjelöltek felkészítését szolgáló előcsatlakozási támogatások, 2.) új tagállamokkal kapcsolatos kiadások.

III. A közös költségvetés bevételi oldala A közös költségvetős a 2007-2013 közötti időszakban az alábbi bevételi forrásokkal rendelkezik: 1. Hagyományos saját források. 2. Az egyes tagországok hozzáadottérték-adóalapjának 0,3 százaléka (ún. VAT-forrás). 3. GNI-forrás (2002-ig GNP-forrás). 4. Egyéb bevételek (bírságok, banki kamatok, a közösségi tisztségviselők adóbevételei). A közös költségvetésben megfigyelhető, hogy a vámok és illetékek jelentősége teljesen háttérbe szorult, csökkent a hozzáadottérték-alapú források szerepe. DE a reformok következtében a GNI-forrás szerepe vált meghatározóvá.

IV. A közös költségvetés kiadásai I. A kiadási oldal elemei az alábbiak: 1. Fenntartható növekedés. Két részből áll: a versenyképességi és a kohéziós alfejezetekből. A „Versenyképesség a növekedéséért és foglalkoztatásért elnevezésű alfejezet a lisszaboni stratégia célkitűzéseit hivatott megvalósítani. A „Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért” alfejezet a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap új, hármas célrendszer mentén felhasználásra kerülő forrásait tartalmazza.

IV. A közös költségvetés kiadásai II. 2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése Ez a kiadási fejezet négy területre koncentrál. A főbb területek a következők: A 2003-ban megreformált agrárpolitika, az önállósodott és megerősödött vidékfejlesztés, a halászat, valamint a környezetvédelem területe. A korábbi Európai Mezőgazdasági Garancia- és Orientációs Alap helyett két önálló eszköz működik jelenleg: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap.

IV. A közös költségvetés kiadásai III. 3. Az uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése Ez a fejezet a bel- és igazságügyi együttműködés területeit (különös tekintettel a migrációra), kulturális, ifjúsági és a médiával kapcsolatos programokat, a fogyasztóvédelmi, egészségügyi, és élelmiszerbiztonsági együttműködést támogatja. Ebből a keretből finanszírozzák az Európai Unió Szolidaritási Alapját (katasztrófa-helyzetben az érintett tagállamnak nyújt pénzügyi segítséget).

IV. A közös költségvetés kiadásai IV. 4. EU mint globális partner A fejezet magába foglalja a harmadik országokkal kapcsolatos programok tételeit, így a közös kereskedelempolitika, a fejlődő országokkal folyó fejlesztési együttműködés, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a humanitárius segítségnyújtás eszközeit. 5. Igazgatás Ebben a fejezetben jelennek meg az EU intézményeinek működtetéséhez szükséges források. 6. Ellentételezések.

IV. A közös költségvetés kiadásai V. Az Európai Unió a 2007 és 2013 közötti időszakban tehát 864,32 milliárd euróban határozta meg a költségvetés kiadási oldalát. Ez a 27 tagország bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,048 százaléka. Kohéziós támogatások felhasználása esetén az ún. n+2 szabály érvényes. Sürgősségi Segélyre képzett Tartalék felállítása (Emergency Aid Reserve). Rugalmassági Eszköz (Flexibility Instrument):

V. Nettó befizetők és nettó haszonélvezők Érdekellentét a nettó befizető és nettó haszonélvező országok között. A nettó befizető országok korlátozni akarják a költségvetés méretét (lásd 2007 és 2013 közötti költségvetés esetében a lehetséges 1,24% helyett az összes kötelezettségvállalás GNI 1,048 százalékát teszi ki). A nettó haszonélvező országok nettó pozíciójuk fenntartásában érdekeltek. A legnagyobb haszonélvezők 2007-ben Görögország, Spanyolország, Portugália és Lengyelország voltak. Magyarország egyértelműen nettó haszonélvező ország.

VI. A közös költségvetést érintő változások a Lisszaboni Szerződésben A Lisszaboni Szerződés intézményesíti a többéves pénzügyi tervezés korábban kialakult – de a Szerződésekben jogalappal nem bíró – gyakorlatát és a többéves pénzügyi keret elnevezéssel beilleszti az EU elsődleges jogforrásában. Unió költségvetésének elkészítése többéves pénzügyi keretben foglaltak szerint történik. A többéves pénzügyi kereteket a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően egyhangúlag fogadja el.

VII. Az új költségvetési eljárás I. A Lisszaboni Szerződés módosította az Unió éves költségvetésének elfogadását biztosító eljárást, az ún. költségvetési eljárást. Az új költségvetési eljárás egy speciális, módosított változatként kerül bevezetésre. Megszűnik a különbségtétel a kötelező és nem kötelező kiadások között. A költségvetés menete a következő: 1. Az uniós intézmények július 1-je előtt megtervezik a következő pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat.

VII. Az új költségvetési eljárás II. 2. A Bizottság a költségvetési tervezetre tett javaslatát legkésőbb az adott pénzügyi évet megelőző év szeptember 1-jéig a Parlament és a Tanács elé terjeszti. Bizottság módosíthatja a költségvetési tervezetet addig, amíg az egyeztetőbizottságot össze nem hívják. A Tanács elfogadja a költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját, amelyet az adott pénzügyi évet megelőző év október 1-jéig a Parlament elé terjeszt. Az álláspont közlésétől számított negyvenkét napon belül a Parlament előtt három lehetőség áll.

VII. Az új költségvetési eljárás III. 4. Amennyiben a Tanács a tervezet továbbítását követő tíz napon belül a Parlament valamennyi módosítását jóváhagyja, akkor az egyeztetőbizottság ülésére nem kerül sor. Az egyeztetőbizottságnak az összehívástól számított huszonegy napon belül megállapodásra kell jutni egy közös szövegtervezetről. A Bizottságnak új javaslattal kell előállnia, ha a Tanács és az Európai Parlament nem jut megállapodásra. Amennyiben a huszonegy napos határidőn belül az egyeztetőbizottság megállapodik a közös szövegtervezetről, akkor ezt követően a Parlamentnek és a Tanácsnak tizennégy nap alatt jóvá kell hagynia a közös szövegtervezetet.

VII. Az új költségvetési eljárás IV. Amennyiben a tizennégy napos határidőn belül a Parlament, mind pedig a Tanács jóváhagyja a közös szövegtervezetet, vagy egyikük sem foglal állást, illetve amennyiben egyikük jóváhagyja a közös szövegtervezetet, míg a másik nem foglal állást a költségvetést a közös szövegtervezettel összhangban véglegesen elfogadottnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha a Parlament és a Tanács egyaránt elutasítja a közös szövegtervezetet, vagy amennyiben a két intézmény egyike elutasítja a közös szövegtervezetet, míg a másik nem foglal állást, a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania.

VII. Az új költségvetési eljárás V. Amennyiben a Parlament elutasítja és a Tanács jóváhagyja a közös szövegtervezetet, akkor a Bizottság új költségvetési tervezetet nyújt be. Amennyiben a Parlament valamely módosítását nem erősítik meg, a módosítással érintett költségvetési sorra vonatkozóan az egyeztetőbizottságban megállapított álláspontot kell megtartani. A költségvetést ezen az alapon véglegesen elfogadottnak kell tekinteni. Az éves költségvetés elfogadására irányuló eljárás lezárását követően az Európai Parlament elnöke megállapítja, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták.

VIII. A közös költségvetés jövője A közös költségvetés méretét, bevételi és kiadási oldalát illetően folyamatosak a szakmai és politikai viták. A Bizottság javaslatai új források bevezetésére vonatkozólag: - közösségi szintű energiaadó bevezetése; - a jövedéki adóbevételek közös költségvetésbe történő áramoltatása; - tőkejövedelmek megadóztatása. Főbb célkitűzések: agrárkiadások visszaszorítása mellett növelni kellene a kutatás-fejlesztésre, oktatásra fordítandó összegeket + erősíteni kellene a határon átnyúló együttműködéseket.

Köszönöm a figyelmet!