Elmélet és neveléstudomány

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Advertisements

Információs és elektronikus szolgáltatások egy 3. generációs egyetemi modellhez: a coo-perencián innen és túl … Majó Zoltán fejlesztési igazgató Szegedi.
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
Tudás, közösség, hatalom
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Pénzintézetek társadalmi felelősségvállalása és a Green Banking koncepció KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs.
Tudomány Társadalom Kommunikáció Pojekt-bemutató.
Vállalatfinanszírozás
A fejlesztés hatása a szervezetre
Az intézményes nevelés: szervezet, a „rejtett tanterv”,
Az ifjúsági szubkultúrák szerepe a nevelési folyamatban
Feladatírói tréning Történelem. Dr. Dárdai Ágnes, PhD pte
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
IPARÁGAK VÁLTOZÁSA : HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EVOLUCIONISTA SZEMSZÖGBŐL Bajmócy Zoltán egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.. 1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével.
A konstruktivista pedagógia alapjai
Társadalomtudományi Tanszék
A kutatás és innováció értékelése MTA, Budapest, április A kiválóság mércéi és az ezek körüli viták SCHUBERT ANDRÁS MTA – KSZI, Budapest.
A tanulási eredmények értelmezése és funkciója Vámos Ágnes (ELTE)
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
A KKV-k nemzetköziesedése az orvosiműszer-gyártásban
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
1. A fogyasztói társadalmak átalakulása az utóbbi fél évszázadban.
Az elméletek és a gyakorlat viszonya a szociális munkában Összeállította: Ágoston Magdolna Forrás: Malcolm Payne: Modern Social Work Macmillan Press Ltd,
Praxis-elméletek a szociális munkában Avagy: mi a kurzus értelme és aktualitása?
Szegények reménytelensége és reménysége. SSSSzegénység: szűkölködés az anyagi javakban DDDDepriváció: a különböző javaktól való megfosztottság,
Az információs társadalom oktatása az iskolákban Pintér Róbert Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK)
TTK T ERMÉSZET T UDOMÁNYOS K OMMUNIKÁCIÓ. Kommunikálunk... A kutatás tömegtevékenység Demokratikus eljárások szerepet kapnak a tudományos igazságok elfogadásában.
Az innováció forrásai.
Az innováció-átvételi döntési folyamat
W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna Tudományfilozófia szem.
Kémia szakmódszertani kutatások a Debreceni Egyetemen Tóth Zoltán.
Kulcsár László: A MULTIKULTÚRALTÁS SZOCIOLÓGIAI ÉS TÖRTÉNETI DIMENZIÓI – kutatási inspirációk - Sopron Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek.
A gender-kutatások kritikai jellege Dr. Molnár László PhD egyetemi docens NYME FMK Tanárképző Intézet.
3. Mit tudunk biztosan, és mit tanítsunk az iskolákban az élőlények származásáról?
Szakértés és döntéshozatal az oktatáspolitikában *** Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal Neumann Eszter ELTE TÁTK.
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola április.
A Wlislocki Henrik Szakkollégium részvétele és tapasztalatai TÁMOP „A tudás disszeminációja.” Trendl Fanni.
ONK 2011 Békési Kálmán Budapest november 3-5. A prezentált eredmények alapja a TÁMOP kutatási projekt. A projekt az Oktatáskutató és.
TOVÁBBTANULÁSI TÁJÉKOZTATÓ. MATEMATIKA MIÉRT ÉRDEMES MATEMATIKÁT TANULNI? Hasznos Közismert tény, hogy a matematikus szakma a világon az egyik legjobb.
Innováció az oktatásban – szakmai konferencia Szabó Mária szeptember 22. Az oktatási és a szakpolitikai gyakorlat - műhely.
Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet
Workshop ‘International reflections’ Meghívott előadók: Maruja Gutierrez Diaz Tom Schuller Stephan Vincent-Lancrin Levezető elnök: Bodnár Viktória.
11. Előadás Az emberi erőforrások fejlesztése. Az emberi erőforrások fejlesztése 1.Az alkalmazottak fejlesztése (development ) 2.Továbbképzés, betanítás.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u. 8. Nemzetközi ökoiskolai helyzetkép Varga Attila
A KÜLFÖLDI HALLGATÓK INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI SZEMPONTJAI TÁMOP C-12/1/KONV Losoncz Annamária Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi Igazgatóság.
A felsőoktatás nemzetköziesedése: a nyelvoktatás helye és lehetőségei az uniós felsőoktatási programokban Dobos Gábor március 31. A szaknyelvoktatás.
JÖVŐKUTATÁSI PARADIGMÁK Magyar UNESCO Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának Jövőkutatási Bizottsága Budapest, június 4. Dr. Hideg Éva egyetemi.
Pályaválasztási napok Pszichológia képzés Pálinkás Brigitta Károli Gáspár Református Egyetem.
„R” helyett „Q”? – Új lehetőségek a faktoranalízis alkalmazásában
Az Európai Unió Információs-társadalom politikája
Angol nyelvi tagozat.
Bevezetés a filozófiába
Ifjúsági helyzetkép a világban, nemzetközi kitekintés
A jólét mérésének elméleti alapjai és problémái
Kempinski Hotel s Január 25.
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Kölcsönös tanulás Gyakorlatának kezdeményezése: Néhány ajánlás
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
Az együttműködés és a tudomány iskolája
A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából
3. osztályban.
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
Velünk élő középkor Forrás:
A kutatás filozófiája.
Előadás másolata:

Elmélet és neveléstudomány

Témák A neveléstudomány megítélése, helyzete A kritikai megközelítés a tudományban A félperifériás tudományosság jellemzői Az elmélet szerepe a neveléstudományban: a re-teoretizálás

A neveléstudomány helyzete, megítélése (angol nyelvű szakirodalom) A neveléstudományi kutatók gyakorlati gyökerei Az interdiszciplinaritás felületessége Alacsonyabb pozíció A tárgya: tanár-tanuló-tárgy interakciója, de szélesebb értelmezés: a társadalom pedagogizálódása; object of inquiry vs. interest in emancipation A neveléstudomány „retorikussága” (Walters, Lareau és Ranis, 2009; Ball és Forzani, 2007; Lingard és Gale, 2010)

Kritikai megközelítés A „tények” és alapvető „igazságok” megkérdőjelezése Átalakítás Emancipációs cél Leleplezés Foucault-i genealógia: történetiség, lehetne/ett volna másképp

A kutatások szintjén A kutatás ontológiája A kutatás episztemológiája A kutatás metodológiája Latour-féle kutatások: a tudomány működése (a mertoni CUDOS „kritikája”)

A félperifériás tudományosság Erős kapcsolat egy ország gazdasági helyzete és akadémiai státusza között A félperiféria mint egyfajta „közép-osztály” A közvetítő szerep miatt inkább a mainstream átvétele, és nem új, helyi tudás termélése Akadémiai sztenderdek kevésbé rigorózusok: Nagyobb nyitottság, heterogeneitás De a nemzetközi versenyben rosszabb esélyek Az utóbbi időben ez megváltozott: a neo-liberális elszámoltathatósági politikák átvétele, a helyi tudástermelés helyett a nemzetközi trendekhez alkalmazkodás Szakadék a hivatalos diskurzus és az aktuális praxis között (nemzetköziesedés, kutatás, publikációk és ezek megvalósítása) (Bennett, 2004) Itthoni helyzet: Az egyetemi fizetések –> projektekben való részvétel kényszere A projektek tipikusan fejlesztések > elméletalkotás háttérbe szorulhat, hazai publikáció előnye, a nemzetközi háttérbe szorul ismét

Az elmélet szerepe a neveléstudományban (Biesta, Allan, Edwards, 2014) Más és más utak a német, francia, „latin” és angolszász tudományosságban A legdominánsabb megközelítés: az elmélet mint az empíria megalapozója és az empíriából fakadó értelmezés Az alapkérdések felvetése, kritika, a fogalmakra rákérdezés (diskurzusok, genealógia) A neveléstudomány re-teoretizálása: alapvetően etikai, filozófiai és elméleti kérdésfeltevés jellemzi; a learning értelmezéssel való szembenállás (Gert Biesta) az antropológiai dimenziók visszahozása