(Dr. Lakatos Andor levéltárvezető, KFL) „A nagy háború árnyékában” – a kalocsa-bácsi főegyházmegye a szerb megszállás idején (1918-1921) (Dr. Lakatos Andor levéltárvezető, KFL) „A szerbek Magyarországon 1918-1921” – előadás és könyvbemutató a KÉSZ bajai csoportjának szervezésében Baja, 2016. december 8. Bányai Júlia Szakképző Iskola díszterme

Statisztika: hívek, plébániák A múlt, Kalocsa-Bács: 700 ezer hívő, 150 pléb/lelkészség 1918-1921, Kalocsa: 100 ezer hívő, 35 pléb/lelkészség (80-85%-os veszteség!) 1918-1921, Bajai háromszög: 100 ezer hívő, 25 pléb/lelkészség 1921 után, Kalocsa: 200 ezer hívő, 60 pléb/lelkészség (kb. 70 %-os veszteség) 1921 után, Bács: 500 ezer hívő, 90 pléb/lelkészség

Statisztika: háttéradatok Nyelvhasználat plébániákon: magyar, német, délszláv – 45% kétnyelvű, 16% háromnyelvű Egyéb vallások (1 millió lakos): 160e ortodox, 100e protestáns (60 ev., 40 ref.) 25e izraelita 1921 után, Kalocsa: 80-85%-ban katolikus papság 50%-a itt marad 1923, egyházjogi következmény: Bácsi Apostoli Adminisztratúra alapítása (Szabadka)

Túlélési „stratégia” Kalocsán Alapvető cél a túlélés: egyházkormányzati jogok megőrzése, a megszállás ellenére Változó politikai viszonyok: „kellemetlen körülmények” mindkét oldalon voltak, ld. Szamuely „látogatása” Kalocsán 1919 júniusában Reménység: a világégés-ámokfutás egyszer véget ér, diadalmaskodik a józanész „Stratégia”: egyházkormányzati cselekvőképesség és jogok megőrzése, és az említett remény

Körlevelek: „modus vivendi” Alapvető kommunikáció: az egyházmegyei körlevelek mindenhová rendszeresen eljutnak, a határon túli résznek Szabadkán nyomva, cenzúrázva Szinte „észrevétlen” uralomváltás: időnként bizonyos helyi megoldások, más postaköltség, átszervezett gyűjtések-kifizetések (tanítói-papi nyugdíjak, segélyek stb.) Narodna Uprava (Újvidék) : közvetítve a politikai hatalom kérései, pl. hivatali eskü letétele kapcsán, iskolák államosításának tudomásul vétele (magániskolák ajánlásával)

Hivatali levelezés: határozott igények, apró eredmények Egyházi autonómia gyenge pontjai: városi kegyúri jogok (pl. papi kinevezések, nyelvhasználat terén), és az érseki uradalom (Bácsi, Szentistváni kerület érintett) Az egyházi jogokon túl: Posta akadályozása, cenzúra, hivatali eskük kikényszerítése „A szellemi éheztetés kegyetlen büntetés, Bács megyéből Szibériát csinál.” Kapcsolat a Narodna Upravaval: rendteremtés erőfeszítései elismerve, kérések bizakodó hangnemben, apró eredmények 1919 tavaszán (Délvidék újra megjelenhet, Szent Antal Nyomda szabad, kegyúri jogok helyreállítása) – ideiglenes állapot?

Tehetetlenül: külföldi hatalmak kezében Területi igazgatás: 1919 márciusától a térségben Belgrád, a Belügyminisztérium egy osztálya illetékes Válasz nélkül maradt követelések: Határnyitás, szabad személyforgalom, utazás (diákoknak is!), egyházi iskolák elismerése, személyzetük megtartása (államosítás vagy magániskola!), főpapi javak-jövedelmek felszabadítása Érseki helynök Bácskában? 1919 tavaszán: akadályoztatás esetén Tantos Gyula bajaszentistváni plébános 1920: „Bács megye külön vikáriust nem kaphat” – közvetlen ügyintézés 1921: Evetovics János bácsi pléb. vikáriusi kinevezése – szerb jóváhagyás nélkül, dismembratio Kalocsán még elképzelhetetlen Bácsi Apostoli Adminisztratúra 1923. febr. 17. a megosztás híre Kalocsán, másnap Várady Lipót Árpád érsek halála

Az uralomváltás megpróbáltatásai 1919 tavaszától atrocitások: egyre több esetben jelzik szerb katonák erőszakoskodásait Panaszlevelek visszatérő témái: szerbesítés, kötelező szerb nyelvtanfolyamok, cirill betűk a közigazgatásban, hitoktatás ellehetetlenítése, iskolák-intézmények és felszerelésük, vagyonuk kisajátítása, papok megfigyelése, magyar ünnepek (Szent István) eltörlése, megaláztatások, hűségeskük, elitcsere-elvándorlás? Az „átmenet” kedvezőtlen hatásai: 1920-21: a kivonulás előtt a térség (Bajai háromszög) módszeres dézsmálása, falopás az erdőn, látogatás a szentistváni kerület központjában, kassza kiürítésével stb.

A bajai háromszög visszatérése 1921. augusztus 20. (Szent István): a magyar katonaság bevonulásának kezdete, Bajára 21-én értek 1921. augusztus 19.: szerb kivonulási parancs, a kiürítés kifosztással jár együtt, kb. 2 ezer szekér ingóságot visznek, rengeteg élő állatot hajtanak el 1921. augusztus 21.: népünnepély Baján – selyemzászló átadása a magyar katonáknak, Patrona Hungariae képével, bajai hölgyek hímezték 1919 nyarán, majd a belvárosi templom oltárpárnájában őrizték... Czeizlinger Lajos pléb. Az ünnepi szónok (Szent József férfi kongregáció, „irredenta kör”) Észak-Bácska visszatérése reménykeltő volt: egyszer még Dél-Bácska is ünnepelhet...