Az Európai Unió energiapolitikája Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) EU-közösségi politikák

I. Energiapolitika Európai Szén- és Acélközösség és Európai Atomenergia-közösség: energiaszektor egyes kérdéseinek országhatárokon átnyúló szabályozása. Közös energiapolitika kialakítása: nagyon lassú folyamat. Politikaterület érzékenysége: Energiakérdés integrált kezelése. Lisszaboni Szerződés: energiapolitika önálló cím alatt szerepel + megosztott hatáskörbe tartozó politikaterület.

II. Az energia mint termék és energiapiacok jellemzői I. Gazdasági fejlődés és energiaellátás növekedésének szoros összekapcsolódása. Energiahordozók: földrajzilag koncentrálható helyen találhatók meg. Következtetések: fejlett térségek energiaszegények, de nagyon energiaintenzívek. EU: egyre jobban növekvő nettó energiafogyasztás és importfüggőség.

II. Az energia mint termék és energiapiacok jellemzői II. Energetikai infrastruktúra-fejlesztések tőkeigényessége. Hosszú megtérülési idő. Jelenlegi technológiák nagy, centralizált rendszerek alapján való kialakítása. Piaci hatások minimális érvényesülése az elkülönült nemzeti piacokon. Erőteljes a „rendszerbe zártság”. Jelentős az állam közvetett és közevteln befolyása.

III. Az Európai Unió energiapiaci sajátosságai I. Eltérő szabályozási filozófia atagállamok között az energiaszektor területén. Lisszaboni Szerződés XXI. CÍME (194. cikk) (2): EU-27 relatíve szegény energiahordozókban. Egyre növekvő importfüggőség. Nemzeti energiapiacok megnyitása előtt: zárt és kisméretű piacok + határkeresztező kapacitások korlátossága.

EU-27 energiaimport-függősége (százalékban kifejezve) 1995 2000 2005 2010 Összesen 43,2% 46,7% 52,5% 52,7% Szén 21,5% 30,5% 39,3% 39,4% Olaj 74,3% 75,7% 82,3% 84,3% Gáz 43,5% 48,9% 57,7% 62,4% Forrás: European Commission, Energy. In: http://ec.europa.eu/energy/publications/doc/2012_energy_figures.pdf

EU-27 földgázimport (2010) (%-ban kifejezve) Forrás: European Commission, Energy. In: http://ec.europa.eu/energy/publications/doc/2012_energy_figures.pdf

EU-27 kőolajimport (2010) (%-ban kifejezve) Forrás: European Commission, Energy. In: http://ec.europa.eu/energy/publications/doc/2012_energy_figures.pdf

III. Az Európai Unió energiapiaci sajátosságai II. Maastrichti Szerződés: transzeurópai hálózatok (TEN-E) kialakítása (fizikai integráció támogatása EU részéről). De a hálózatos energiarendszerek infrastruktúrája egyre jobban korosodik. Jelentős beruházás igényének szükségessége. A versenysemlegesség és liberalizáció miatt a tagállamok korlátozotabb segítsége. Energiaracionalizálás és megújuló energiaforrások használatának növelése.

III. Az Európai Unió energiapiaci sajátosságai III. Európai uniós energiapolitikának az alábbi kihívásoknak kell megfelelnie: Európai uniós energiapolitika hármas pillére: 1. ellátásbiztonság, 2. versenyképesség, 3. környezetvédelem. Lisszaboni Szerződés XXI. CÍME (194. cikk) prioritások rögzítése. Energiapolitika: rendes jogalkotási eljárás érvényesült.

III. Az EU-energiapolitika fejlődése I. Energiapolitika: szektorális fókuszúból integrált politikává vált. Ötvenes évek: fő energiahordozó szén volt. EGK-Szerződés: energetikai kérdések szabályozása az általános gazdaság- és versenypolitika keretében. 1960-as évek: olaj mint energiahordozó szerepe. 1970-es évek: olajválságok időszaka. 1974. Közös energiastratégia elfogadása a Tanács részéről.

III. Az EU-energiapolitika fejlődése II. Nemzetközi Energiaügynökség (NEÜ) megalakulása. Nukleáris energia szerepének növelése: lassú folyamat és országonként eltérő eredmények. 1979. Második olajválság: határozottabb és konkrétabb célok. 1980-as évek: egységes belső piac megvalósítása (nemzeti energiapiacok liberalizálása). 1995. Fehér Könyv: európai energiapolitika három pillérének kijelölése.

III. Az EU-energiapolitika fejlődése III. Első liberalizációs energiacsomag: Az egységes energiapiaci koncepció lényege: 1. fogyasztóknak választási lehetőség nyújtása; 2. piacra lépési lehetőség biztosítása, 3. nagy (vertikális és horizontális) monopóliumok felszámolása, 4. az állami támogatások racionalizálása és kontrollálása, 5. határkeresztező (villamos és földgáz-) kapacitások létesítése, 6. szabályrendszerek harmonizálása.

III. Az EU-energiapolitika fejlődése IV. Második liberalizációs energiacsomag kiadása 2003-ban. 2003-2008 közötti időszak tanulsága: Harmadik liberalizációs csomag (2007) tagállamok ösztönzése a további piacnyitásra + vertikális integráció megszüntetése feletti szigor enyhítése. Liberalizációnak nem feltétele a privatizáció. Privatizáció versus állami befolyás megtartása.

III. Az EU-energiapolitika fejlődése V. Ellátásbiztonság kérdése: 1973-ban elfogadott irányelv és 1977-es döntés: 2000. Európai Bizottság által kiadott „Energiaellátás biztonságáról” szóló Zöld Könyv. A Zöld Könyvre épülnek a további jogforrások. 2006-ban elfogadott irányelv a stratégiai olajkészletek fogyasztásához viszonyított (90 napra elegendő) készlettartásról. Villamosenergia-ellátásbiztonság szabályozásának elemei:

III. Az EU-energiapolitika fejlődése VI. EU-Oroszország energiakapcsolatok: Európai Energia Charta (1991, 1995): 2000. „EU-Oroszország Energia-párbeszéd”: Fenntarthatóság: környezeti és fenntarthatósági szempontok Cél: alacsony karbonintenzitásá gazdaság megteremtése. Probléma: az EU-ban felhasznált energiaforrások 91%-a nem megújuló (fosszilis és nukleáris).

IV. Az uniós energiapolitika fő elemei I. 2007 és 2009 közötti kétéves akcióterv keretében kialakított közös energiapolitika. Az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című Zöld Könyv. Zöld Könyv főbb elemei: Szabályozási elemek: „20-20-20” célok megfogalmazása:

IV. Az uniós energiapolitika fő elemei II. EU: energiapolitika: rugalmasabb reagálás a kihívásokra. 2008. „Energiabiztonsági és szolidaritási akcióterv” főbb elemei: a) infrastrukturális fejlesztések a forrásdiverzifikáció érdekében; b) külső kapcsolatok fejlesztése; c) olaj- és földgázkészletek válságkezelési mechanizmusa; d) energiahatékonyság; e) EU belső energiaforrásainak jobb kihasználása.

IV. Az uniós energiapolitika fő elemei III. 2009: Európai Energetikai Helyreállítási Program. 3 fő terület: 1. földgáz- és villamos energia-infrastruktúra fejlesztése; 2. tengeri szélenergia projektek támogatása; 3. szénmegkötő és-tároló projektek.

V. Az EU energiapolitikájának értékelése „20-20-20”-as célok jelentős előrelépésnek tekinthetők. De az EU a hagyományos ipari és környezetvédelmi (zöld) lobbi között őrlődik. 2009 decembere: koppenhágai éghajlat-változási csúcsértekezlet XXI. század kihívásainak megfelelni szándékozó energiapolitika. Politika sikerességének előfeltétele: végrehajtás következetessége.

Irodalom - Káldy Zoltánné (szerk.): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Budapest, 2010. - Horváth Zoltán – Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, hvgorac, Budapest 2010. - Táblázat és diagramok forrása: European Commission, Energy. In: http://ec.europa.eu/energy/publications/doc/2012_energy-figures.pdf