Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Európa fogalma, fekvése, határai
Advertisements

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális.
Térszerkezeti sajátosságok Közép-Kelet-Európában
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Dr. Jeney László A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos.
Földünk a második világháború után
Európa fogalma, fekvése, határai
történelmi integrációi
Államhatárok a Kárpát - medencében Hajdú Zoltán MTA RKK Pécs.
Kelet-Közép-Európa értelmezése
Az iparpolitika fejlődési pályái a volt szocialista országokban Lux Gábor PhD hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.
Európa regionális földrajza
Magyarország Magyarország Közép-Európában az Alpok és a Kárpátok által határolt Kárpát-medencében fekszik. Sok országgal határos:Ausztriával Szlovákiával.
Az Észak-Balkán és a Kárpát-medence közös államhatárairól Hajdú Zoltán MTA RKK Pécs.
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Európa határai, felosztásai
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II.
Az európaiság szellemi irányzatainak fejlődése a II. világháborúig Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II.
Az észak-amerikai gazdasági centrum
Az európaiság szellemi irányzatainak fejlődése a II. világháborúig
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Európa fogalma, határai, ismérvei
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Európa regionális földrajza
Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Az észak-amerikai gazdasági centrum
Az európaiság szellemi irányzatainak fejlődése a II. világháborúig
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Oroszország változó kelet-európai és globális gazdasági szerepe
ANGOL-AMERIKA FELOSZTÁSA ÉS LAKOSSÁGA
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Közép-Európa I. Kelet-Közép-Európa.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Előadás másolata:

Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Európa térfelosztásának kérdése XIX. század óta jelentős változások Társadalmi–gazdasági törésvonalak elmozdulása (pl. Görögo.) Államok (mint alapegységek) határainak változása (pl. Trianon, Lengyelország) Csak a XX. sz-ban került előtérbe a felosztás Főleg geográfusok, történészek, politikusok számára Identitás kérdés Európa vagy Ázsia: pl. grúzok, oroszok, törökök Kelet-Európa vagy Közép-Európa: pl. csehek, lengyelek, magyarok 2

Európa természetföldrajzi felosztása Észak-Európa Brit-szigetek Francia–Belga-rögvidék Pireneusi-félsziget Közép-európai-rögvidék Alpok Kárpátok és Kárpát-medence Appennini-félsziget Balkán-félsziget Kelet-európai-síkvidék 3

Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai 4

Hidegháborús szemlélet: csak Nyugat- és Kelet-Európa? NATO-tagok 1990-ig Bipoláris szemlélet (hidegháború) Európán kívüli Új NATO-tagok a bővítések után Vasfüggőny lehullása megkérdőjelezi Eu. nyugat–keleti felosztásának létjogosultságát 5

Európa égtájak szerinti tagolódása (pl. ENSz: UNSTAT) Szempontok Gazdaság természeti feltételei Országhatárokhoz igazodik Megjelenik egy É- és D-Európa is UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF más felosztást használnak Továbbra sincs Közép-Európa Rsz-változtatás után: Kelet-Európa csökken NDK (Nyugat-Európához) Baltikum (Észak-Európához) Nyugat-Balkán (Dél-Európához) 6

Európa finomabb regionális földrajzi felosztása 6 nagyobb régió Közép- és Délkelet-Európa is megjelenik Megjelenik Közép-Európa Nyugat-Közép-Európa: német nyelvterület Kelet-Közép-Európa: Visegrádi 4-ek (≠ Közép-Kelet-Európa) Közép-Európa ≠ Köztes-Európa: Penck (1916): német és orosz birodalmak közötti terület Finno-tól Görögo-ig Vitatható országok NBr, Íro. (Észak- vagy Nyugat-Európa) 7

Valódi határok országokon belül K és Közép-Eu határa Belarusz Ukrajna DK és Közép-Eu határa Szlovénia Horvátország Szerbia Románia Ny- és D-Eu határa Dél-Fro.: Langue d’oc (occitan)  Dél-Eu Észak-Fro: Langue d’oil (franciais)  Nyugat-Eu 8

Az Európai Unió gazdasági tagolódása, főbb térszerkezeti elemei 9

Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti elemek Földrajzi fekvés / térparaméterek: Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség (régi–új tagállam) Egyéb paraméterek Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség 10

Észak-dél kettősség Római Birodalom: Dél előnye Dél: klasszikus görög–római kultúra öröksége Észak: Jól körülhatárolható határvonalon (limes) túl már a barbárok földje Középkor, reformáció, ipari forradalom, modern kor: törésvonal, Észak előnye Katolikus Dél: lemarad Protestáns Észak: iparvidékek Ma Észak kisebb előnye Nép: 67%, GDP: 71% Alacsony fokú egyenlőtlenség: H = 4% (n = 2) 11

Felértékelődő Dél – Európa Napfényövezete: „Arany Banán” Modern kor, ipari forradalom: gazdag iparvidékek, Dél lemarad Világgazdasági paradigmaváltás Bányák kimerülése, szakszervezetek, zöld lobby, új anyagok, fejlődő világ, miniatürizáció  nehézipar válsága Posztmodern kor: Napfényövezet (Sunbelt) felértékelődése Nyersanyag helyett felértékelődik táj szépsége USA (Kalifornia, Texas, Florida vs. Frost/Rost Belt), Anglia déli része is „Arany Banán”: Toszkana, Provance, Katalónia: kkv-k, klaszterek D-Németo is: Alpok–Adria 12

Nyugat–kelet kettősség Egyházszakadás Katolikus Nyugat: feudalizmus Ortodox/Görög-keleti/Pravoszláv Kelet Nagy földrajzi felfedezések, ipari forradalom, hidegháború: Nyugat előnye Ma: Nyugat nagyobb előnye Földrajzi (geometriai) nyugat–kelet: Nép: 55%, GDP: 66%, nagyobb fokú egyenlőtlenség: H=12% (n=2) Politikai Nyugat–Kelet: Nép: 79%, GDP: 95%, nagyobb fokú egyenlőtlenség: H=16% (n=2) 13

Rendszerváltoztatás: felzárkózó Kelet: „Közép-Európai Bumeráng” Gorzelak 1995 Dinamikus gazdasági növekedés Erősödő politikai integráció: Visegrádi Négyek Főleg nagyvárosaik Kisebb részben: belső Ny-K-i lejtő 14

Centrum–periféria kettősség Brunet, R. 1989: „Kék Banán” Európa hagyományos gazdasági gerince DK-Angliától É-Olaszo-ig Legfejlettebb területek Magas népsűrűség, út- és vasútsűrűség, forgalmas kikötők, repterek Iparvidékek, TNC-k, bankok központja (HQ) Politikai döntéshozó centrumok (eurovárosok): Brüsszel, Frankfurt, Strassburg Magterületek Szűkebb (politikai) magterület: BeNeLux Tágabb magterület: Pentagon (terület 20%, népesség 40%, GDP 50%) Centrum közepes mértékű előnye Nép: 37%, GDP: 46%, H=9% (n=2) 15

Tagállamok közötti egyenlőtlenségek Az Európai Unió régióiban még mindig meghatározó az országhatás Azaz: a régiók fejlettségét meghatározza, hogy melyik régióhoz tartoznak A legerőteljesebb törésvonalak országhatárok mentén húzódnak Ritkák az országokon belüli törésvonalak (mint az egykori belnémet határ, nagyvárosok vs. vidék) Nagyfokú az egyenlőtlenség H = 18% (n = 27) 16