Nyitvatermők törzse
Cikászok osztálya Mintegy száz fajuk trópusi és szubtrópusi területeken él. rövid törzsük a pálmákéhoz hasonló. Virágtakaró nélküli virágaik kétlakiak
Páfrányfenyők osztálya
Tobozosok osztálya Fenyőfélék családja Ciprusfélék családja Mocsárciprusfélék családja
Fenyőfélék családja Erdei fenyő Hazánkban is őshonos. Tömeges elterjesztése fásítási programoknak köszönthető. Ma az erdeifenyő a legelterjedtebb fenyőfajunk. Törzse egyenes, hengeres. Felszíne repedezett, színe vöröses-barna. Koronája keskeny kúp alakú. Ágai vízszintesen állnak. A levelek csúcsa hegyes. Örökzöld. A törpehajtásokon kettesével állnak a tűlevelek. A tűlevél 4-7 cm hosszú, merev, legtöbbször jól láthatóan csavarodott. Élettartama típusok szerint változóan 2-7 év.
Fekete fenyő Fenyőfélék családja 30 m-ig megnövő, egyenes törzsű fa A tűlevelek merevek, 7-15 cm hosszúak, sötétzöldek, szúrós csúcsúak. A tobozok rövid kocsányúak, kúpos-tojásdadok 5-8 cm hosszúak. Törzse alacsonyan elágazó. Kérge sötét szürkésbarna, mélyen repedezett. Már fiatal ágai is feketésbarnák. 10-15 cm hosszú tűi párosával állnak. Közép- és Dél-Európa száraz mészkőhegységeinek elterjedt fajtája.
Fenyőfélék családja Lucfenyő Leginkább az Alpok és a Kárpátok 800, és 1800 méter közötti pontjain alkot zárt erdőségeket. 1-2 cm es sötétzöld, keskeny, négyélű, kemény tűlevelei egyesével a hosszú hajtásokon szórtan állnak. Tobozai felfelé állnak, majd ősszel, amikorra megérnek, lecsüngenek, és egészben hullanak le, ekkor már 15 cm hosszúak. Kérgük vörösesbarna esetleg szürke, vékony csíkokban leváló.
Lucfenyves
Szálkásfenyő Fenyőfélék osztálya Hosszú életű, akár 1500 – 2000 évet is megél, élőhelyén 4000 évesnél is idősebb példányai is élnek, de magassága így is csak 3 – 15 m. 5 tűs faj.
Törpefenyő Fenyőfélék családja Európában a magashegységi legelőkön, sziklás lejtőkön, száraz, meszes talajon megtelepedő igénytelen és ellenálló fenyő. 1-4 méter magas, elterülő koronájú, szürkésbarna kérgű. 5-8 cm hosszú tűi párosával állnak.
Fenyőfélék családja Mandulafenyő
Fenyőfélék családja Vörös fenyő Lombozata laza, alsó ágai még szabad állásban is hamar elhalnak, s emiatt koronája magasan feltolódik. A tűk világoszöldek, puhák, laposak. Ősszel megsárgulnak és lehullanak. Virágai: Egyivarúak, egylakiak, a lombfakadással egy időben virágzanak. A nővirágok 1-1,5 cm nagyságúak, kárminpirosak, a hímvirágok mintegy 0,5 cm-esek tojásdadok, sárga színűek.
Közép-európai magashegységi fafaj. Csak elegyben, foltokban vagy szálanként fordul elő.
Cédrusok Atlasz cédrus Libanoni cédrus
Cédrusok
Fenyőfélék osztálya Mocsárciprusfélék családja Mamutfenyő
Mocsárciprusfélék családja
Ciprusfélék családja a tűlevelűek rendjének egyik világszerte elterjedt családja, amelybe 130-140 faj tartozik. Fa, illetve bokor alakúak. Életfa
Ciprusfélék családja Boróka Hazánkban őshonos.
Ciprusfélék családja Európai ciprus
Tiszafák osztálya Jellemzőik: nincsen magvas tobozuk A kemény magot egy később beérő húsos magköpeny fedi A magköpeny kivételével minden szervből kimutatható az erősen toxikus taxol alkoloid. 20 fajukból hazánkban egyetlen él: tiszafa
Csikófarkfélék osztálya csikófark 10-20 cm magas cserje. Levelei pikkelyszerűek. Kétlaki. Piros, húsos tobozbogyója van. Hazánkban őshonos. Élőhelye: homok- és löszpuszták, dolomit sziklagyepek
Nyitvatermők rendszere Osztályok Családok Fajok Cikászok Páfrányfenyők Ginkgo biloba= páfrányfenyő Tobozosok Fenyőfélék erdei f., fekete f., lucf., mamutf., szálkásf., törpef., vörös f., mandulaf. Ciprusfélék életfa, boróka, európai ciprus, mocsári ciprus Cédrusok Atlasz cédrus Libanoni cédrus Tiszafák tiszafa Csikófarkfélék csikófark