Gugán Katalin Sipos Mária Ilyen nincs, és mégis van: ige mögötti mondatrészek a hanti nyelvjárásokban Gugán Katalin Sipos Mária

Bevezetés Hanti(k): SOV alapszórend Uráli örökség (l. pl. Bereczki 1996: 56) Ha kis százalékban is, de előfordulnak mondatrészek az ige mögött. Alapkérdés: kirajzolódik-e valamilyen szabályszerűség, vannak-e típusok, vagy teljesen véletlenszerű, hogy mi szerepelhet az ige mögött (de ezt a szakirodalom átfutása után pontosítjuk)

Még mindig bevezetés Nikolaeva (1999: 57-58): a legfontosabb szórendi követelmény az igevégűség; Ez különösen a nem-véges mellékmondatokra igaz, a véges főmondatok szórendje kevésbé szigorú: ← hozzáfűzések (afterthought): a mondat lezárása után hozzáadott elem, mely vagy egy másik szó, vagy az egész mondat tartalmát pontosítja; az ige mögött jelenik meg, és feltehetően szerkezetileg nem tartozik az adott tagmondathoz (clause-external) ← a fiatalabbak nyelvében orosz hatásra is megjelenhetnek ige utáni mondatrészek, különösen a prezentáló szerkezetekben

v.ö. Hasonló témájú vizsgálatok SOV nyelvekre: Öztürk (2013): halha mongol és ujgur Simpson&Choudhury (2015): hindi és bengáli Összecsengő konklúzió: akár közeli rokon nyelveknél is lehet más mechanizmus felelős az ige mögötti összetevőkért

japán Mi fordulhat elő: a szövegkörnyezet alapján megjósolható / kiegészíthető elemek → hozzáfűzés Levezetés: két tagmondatos szerkezet, a második tagmondatnak az elsővel azonos része törlődik (Kuno 1978, ill. Öztürk 2013)

halha mongol (Öztürk 2013) Mi fordulhat elő: szintén hozzáfűzött információ (kiemelik vagy pontosítják a mondatban lévő üres kategóriák jelentését) Levezetés: csatolás (szintaktikailag nem részei a mondatnak)

Ujgur (Öztürk 2013) Mi fordulhat elő: háttérbe helyezett (backgrounded) információ („supplementary and given information recoverable from discourse”), és NEM hozzáfűzés (szintaktikai tesztek); topik és fókusz ezzel szemben tipikusan az ige előtt Levezetés: jobbra történő mozgatással

Bengáli és hindi (Simpson&Choudhury 2015) Mi fordulhat elő: többféle mondatrész (akár egyszerre több is), többféle információszerkezeti szereppel, és NEM hozzáfűzések Levezetés: a) bengáli: ige kimozgatása az igei frázisból (olasz párhuzam; marginalizáció) b) hindi: jobbra történő mozgatás

A kérdések tehát Mik fordulhatnak elő az ige mögött? Milyen arányban? Mi lehet a megfigyelhető szórendi minták funkcionális motivációja? Azaz: jórészt adatfeltárás, amelynek alapján talán lehetővé válik (de már nem feltétlenül ennek az előadásnak a keretében): A szintaktikai háttér feltárása (bár kevés az adat) Összehasonlítás mai szövegekkel (van-e akár kontaktushatással, akár más tényezővel magyarázható változás) Nyelvtörténeti következtetések levonása

Amit vizsgáltunk Eltérő műfajú, de amennyire lehet, régi szövegek két nyelvjárásból. Feldolgozott adatmennyiség serkáli nyelvjárás: 1232 tagmondat szurguti nyelvjárás: 1283 tagmondat Amit eleve kirostáltunk: felszólító és kérdő mondatok; egyetlen igéből álló tagmondatok; nem-finit mellékmondatok (igeneves szerkezetek) szórendjének vizsgálata (szigorúbban igevégű) finit mellékmondatok elhelyezése a főmondathoz képest (ezek feltehetően jellemzően a főige után vannak) ((DE: maguknak a finit mellékmondatoknak a belső szórendi ügyei benne vannak a vizsgálatban))

Északi hanti, serkáli nyelvjárás Első felvonás:

A feldolgozott szövegekről Serkáli nyelvjárás – 1936 Wolfgang Steinitz Egyazon adatközlő Szinte mindent lehet tudni (szülőfalu, életút) Szöveg: nem folklór; egy hosszabb, több rövidebb visszaemlékezés Steinitz kérésére a beszélő maga írta le Élőnyelvhez közelibb Folklór fordulatok is Orosz hatást is mutat (kölcsönszavak, hibrid kifejezések – szórend?)

Adatok Összes tagmondat: 1232 Összes vizsgált: 975 100,00% Igevégű: 864 88,65% Ige mögötti összetevő(k): 111 11,35%

Részletesebben következik: Infinitívuszos szerkezetek (célhatározói) Latívusz (jellemzően helyhatározóként) Lokatívusz Ablatívusz Alany Tárgy Agens

Infinitívusz (célhatározói szerepben) Ez az egyetlen olyan mondatrész, amely ige mögött jellemzőbb, mint ige előtt (1/5 – 4/5) ige előtt 9 -- ige mögött 36 Ige előtt efféle kifejezések: ’halat fogni’ ’mókust keresni’ ’enni-inni’, illetve 1 szavas, bővítmény nélküliek (ilyenek lehetnek ige mögött is).

Infinitívusz (célhatározói szerepben) – folyt. Ige után: bővítményeikkel, illetve nem rögzült szókapcsolatok: pl.

Infinitívusz (célhatározói szerepben) – folyt.

Latívusz A 2. legszámosabb, de más arányok 149 vs 41 Számos oka lehet, hogy miért / milyen esetekben kerül ige mögé Latívusz és célhatározói infinitívusz együttes előfordulása: mindössze 10 példa Vannak példák az igekötő – ige – latívuszi határozó kapcsolatra is (bővebben a keleti hantinál), de nem sok (5), pl.

Latívusz (folyt.) Példák az igekötő – ige – latívuszi határozó kapcsolatára

Alany Nagyon kicsi arányban: ige előtt 515 -- ige mögött 4 Hozzátoldás, pontosítás: A többi példában: határozatlan A példák hasonlók a ‚presentational construction’-nek nevezett mondatokhoz (=eddig nem említett személyek bevezetése) (Nikolaeva 1999: 58)

Alany (folyt.) Példák az ige mögötti határozatlan alanyokra (folyt.):

Tárgy Többször határozatlan: (példák a következő dián) Ige előtt: 261 – ige mögött: 6 Többször határozatlan: (példák a következő dián)

Tárgy (folyt.)

Ágens Ige előtt 58 – ige mögött 5

Ágens (folyt.)

Ágens (folyt.)

Keleti hanti, szurguti nyelvjáráscsoport, jugáni (?) nyelvjárás Második felvonás:

A feldolgozott szövegekről Négy mese, Heikki Paasonen gyűjtötte őket 1901-ben Szurgutban Paasonen, H.–Vértes, E. 2001. H. Paasonens surgutostjakische Textsammlungen am Jugan. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 240. SUS, Helsinki. Közvetlen forrás: http://www.oudb.gwi.uni-muenchen.de/index.php?abfrage=welcome&navi=introduction Az adatközlőkről szinte semmit nem lehet tudni Csepregi (2003): az első két mesében többségben az orosz eredetű, újabb mesemotívumok; nyelvileg is igénytelenebbek (adatközlő nyelve / egyszerűbb megfogalmazás a gyűjtő kedvéért)

Fő adatok Összes tagmondat (finit és nemfinit egyaránt): 1283 Rostázás után: 847 tagmondat, ezek közül mindössze 77-ben van valamiféle ige mögötti összetevő, ez 9,1% (vö. serkáli 11,35%) A típusok összegzése (l. a következő dián)

Nagyobb szeletek a tortából infinitívuszos szerkezetek latívuszi bővítmények társhatározó alany (itt kitekintéssel még a passzív mondat lokatívuszragos ágensére és a tárgyra)

Arányok

Infinitívuszos szerkezetek Eleve kizárva az elemzésből: ahol az infinitívusz feltehetően segédige melletti főige Azaz: az arányok tkp. a nem-véges a célhatározói mellékmondatokra vonatkoznak Ige mögött: 32,6% Az ige előtti és az ige mögötti mellékmondatok között nem látszik strukturális különbség, az ige mögötti előfordulás teljesen opcionálisnak tűnik Ikonikus motiváció? (Hogy a tagmondatok az események sorrendjében kövessék egymást.)

Infinitívuszos szerkezetek: példák pɑɣ mənnəs βɒːjəq quːɬ kəntʃtʃɐːə fiú ment vadat halat keresni βɒːjəx quːɬ kəntʃtʃɐːə mənnəs iːki vadat halat keresni ment apó məntsəɣən tʃeːβitɐːə mentek temetni ruːtʲɐ qɑntəɣɐ quːɬ məttɐːə jɑŋqɯɬəssəm orosznak hantinak halat adni jártam

Társhatározó (?) Pontosabban: társhatározó vagy com-instr ragos főnév Vannak közöttük vonzatok és szabad bővítmények egyaránt Ige mögött: 39,4% A magas ige utáni arány részben a műfajból is adódik (folklór → sok az ismétlés) Funkció: talán a háttérbe helyezés (és feltehetően nem a hozzáfűzés)

Társhatározó: példák pɑɣ ɐːtɬnɐm qɯːtʲəs iːmiɬnɐt fiú egyedül maradt feleségével teːm qoː jɑqqənɐm mənnəs e férfi hazafelé ment iːmiɬnɐt nʲeːβreməɬnɐt feleségével gyermekével jəm uːɬəm βɛrsəɣən βoqɯnɐt jó álmot csináltak rókával (=elbúcsúztak egymástól a rókával)

Latívuszi bővítmények Pontosabban: a latívuszi irányt kifejezők (morfológiailag: LAT/TRNS/APPR) Ige mögött: 8,7% Olyan magyarázatot, amit minden (értsd: mind a 9) esetre rá lehetne húzni, nem találtam Érdekesség: igekötő – ige – latívuszi határozó --- egy átértelmeződött (mutató névmási) határozószó – ige + hozzáfűzésként latívuszragos kifejezés maradványa? Odaért a lányos férfihoz. (<Odaért, a lányos házhoz.)

Latívuszi bővítmények: példák pɑɣ mənnəs toβənɐm fiú ment arra(felé) toβə joβtəs ɛβeŋ quːjɐ oda ért lányos férfihoz məntsət qɒːtɐ pərɣi mentek házhoz vissza piːtʃiŋɣəli βiːjkətəs oːpiɬɐ madárka kiáltott nővérének

Alany Az ige mögötti alanyok mindig határozottak (a határozottságnak itt nincsenek morfológiai jelölői az igén, de határozottnak tekintettem: a) ami már korábban előfordult a szövegben; b) amin birtokos személyrag van; c) ami névmásként jelenik meg.) A 16 esetből (az összes határozott alany 4,7%-a) 13 aktív mondat alanya, 3 passzív mondat alanya → kitekintés a passzív mondatokra.

Alany: példák [apa,] asszonyt vettem én (12) [ɐːtʲi,] iːmi βəssəm mɐː [apa,] asszonyt vettem én əj mətɐ pɑɣəɬɐ jɐːstəɬ teːm qoː egyik fiának mondja e férfi pɑɣənə jɑqqə βəsi βoqɯ fiú.által haza vitetett róka (=A fiú által hazavitetett a róka.)

Lokatívuszragos ágens Hasonló arányokban ige mögötti, mint a határozott alany (5,2%, de itt már kicsik a számok) HA a szurgutiban úgy viselkedne a passzív, mint az északi nyelvjárásokban, akkor ez ige mögötti fókuszt jelentene – de nem úgy viselkedik, itt topik-funkciójú elemek is megjelenhetnek passzív mondatokban lokatívuszragos bővítményként, és az ige mögöttiek egyike sem fókusz. A két nyelv(járás) eltérő viselkedését az is mutatja, hogy amikor a passzív mondatban van kitett alany és lokatívuszragos bővítmény, a szurgutiban egyaránt lehetséges az S – AG – V és az AG – S – V szórend. Azaz: az ige mögött álló AG és az S közös tulajdonsága, hogy itt is mindig határozott értelmezésű, már ismert információt kifejező elem kerül az ige mögött. Motiváció: háttérbe helyezés?

Passzív mondatok: példák (15) oːs piːtʃiŋɣəli noq ɬiːsi jəppəɣnə is madárka fel étetett bagoly.által (16) pɯːriɬi iːminə kérdeztetett asszony.által (17) əj mət ɬɐːtnə iːminə oβpi egyszer asszony.által ajtó iːɬə puːntʃi el nyittatott

Tárgy Nagyon ritka – csak a kontraszt miatt került ide. Összesen 184 kitett tárgy (nem teljesen pontos adatok, de kb. 52 határozott és 127 határozatlan + 4 névmás – sokszor, de nem mindig segít a tárgy ragozása a besorolásnál) 4 ige mögött, ezek közül 1 határozott, 3 határozatlan, az utóbbiak mind a második mesében – ezek kilógnak a sorból, egyéni nyelvhasználati jellemzők? (Vö. Csepregi 2003)

Tárgy: példák (18) ɛnəmtəɬtən pɑɣen (fel)nevelték fiúkat (19) mɐː əntə tɑjɬəm βoqqəŋ qoː én nem birtoklok erős embert (20) ojəɣtəm mətɐ puːlli találtam valami darabot

Összegzés Közös vonások: infinitívuszos szerkezetek, latívuszi határozók Északi (serkáli) hanti: az ige mögötti mondatrészek vagy hozzáfűzések, vagy új információt tartalmaznak Szurguti (jugáni) hanti: az ige mögötti mondatrészek ismert, háttérbe helyezett információt tartalmaznak, grammatikailag vsz. az adott tagmondat részét képezik (tehát nem hozzáfűzés); a pontos mechanizmus még vizsgálandó Feltehetően itt is különböző levezetés két nagyon közeli rokon nyelv esetében.

Hivatkozások Bereczki Gábor 1996. A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó, Budapest. Csepregi Márta 2003. Szurguti osztják szövegek a múlt század elejéről. NyK. 100: 364-370. Kuno, Susumo (1978). Japanese: a characteristic OV language. In W. Lehmann (ed.), Syntactic Typology. Austin: University of Texas Press, 57–138. http://www.utexas.edu/cola/centers/lrc/books/type02.html#txu-oclc-4204075-c-057 Öztürk, Balkız 2013. Postverbal constituents in SOV languages. In: Biberauer, Theresa—Sheehan, Michelle (eds): Theoretical approaches to disharmonic word order. OUP, Oxford. 270—305. Paasonen, H.–Vértes, E. 2001. H. Paasonens surgutostjakische Textsammlungen am Jugan. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 240. SUS, Helsinki. Simpson, A.—Choudhury, A. 2015. The nonuniform syntax of postverbal elements in SOV languages: Hindi, Bangla, and the Rightward Scrambling debate. Linguistic Inquiry (46): 533—551. Steinitz, Wolfgang 1989. Ostjakologische Arbeiten, Band 3: Texte aus dem Nachlass, Herausgegeben von Gert Sauer. .. , Akademiai Kiadó, Budapest.

Köszönetnyilvánítás OTKA 118079: Az uráli nyelvek mondattanának változása aszimmetrikus kontaktushelyzetben Csepregi Márta Mády Katalin

Köszönjük a figyelmet! Alany? Ágens?? Tárgy???